Nem úgy lenne egyenlő jogilag ha a munkavállaló is tudna azonnali felmondást foganatosítani?
Ugye létezik az azonnali hatályú felmondás, ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem teljesíti az mt.-ben foglalt kötelezettségeit. Ha munkáltató adja munkavállalónak tiszta sor, munkavállaló jogviszonyának vége van, megkapja a papírokat, mehet isten hírével, ha nem ért egyet, munkaügyi perre viheti.
Csakhogy, ha ezt munkavállaló teszi meg, mert a munkáltató a mt.-ben foglalt kötelességeit súlyosan nem teljesíti, akkor a munkáltató ezt számtalan módon tudja szabotálni.
Munkáltató átveszi a felmondásod, majd bedobja a darálóba, és másnap mikor nem jösz perre visz, hogy megtagadtad a munkaszerződés szerinti munkát. Ha nem tudod képi, hangfelvétellel bizonyítani hogy beadta az anonnali hatályút szívás.
Ha feladod a munkavállalónak ajánlottan levélbe, megint csak simán elszabotálja a küldemény átvételét, vagy hogy bizonyítod mi volt az ajánlott tartalma.
Szóval a "munkavállalók védelme" megint jól seggbe van k#rva.
Miért nem lehet ezt úgy csinálni, hogy a munkavállaló ténylegesen nyomatékosíthassa az azonnali hatályú felmondását. pl beviszi a munkaügyre, munakügyi bíróságra vagy valami hivatalba, és ott azonnal kijelentik a munkahelyéről. A munkáltató erről értesítést kap, annyit tehet hogy perre viheti az ügyet ha szerinte nem votl jogos az azonnali hatályú felmondás.
De ez ami jelenleg van rendszer, lófsz esti fénnyel, mindenre jó, csak arra nem hogy a munkavállalót megvédja a munkáltató visszaélésével szemben. De persze a munkáltató rohadt jól bevédi. Akkor is ha ő a sértett, meg akkor is ha ő a vétkes...
Mindkét félt egyenlő jogok illetik meg.
Ami vonatkozik a munkáltatóra, az vonatkozik a dolgozóra is ilyen esetben.
Az azonnali hatályú felmondás egy szankcionális jellegű felmondás. Ez annyit jelent, hogy arra nézve, akinek ezt átadják, általában fizetnivalója keletkezik általa.
Abban az esetben, ha a másik fél a felmondás, mint egyoldalú jognyilatkozat átvételét megtagadja, azt két tanú nevének, címének a felmondáson történő feltüntetésével, és az aláírásukkal igazolják. Onnantól kezdve átvettnek minősül. Ez az eljárás. Ha nincs tanú, akkor tértivevényesen fel kell adni a munkáltató címére. A tértivevény igazolja, hogy mikor vette azt át. Ha az átvételt megtagadta, átvettnek minősül, ha a küldeményt nem kereste, akkor a második kézbesítési kísérlet utáni 5. napon átvettnek minősül (kézbesítési vélelem) még akkor is, ha fogalma nincs arról, hogy mit is küldtek neki.
Ez oda-vissza igaz.
Innentől kezdve az már egy másik történet, hogy ki megy és miért bíróságra.
Ha tudomással bír a másik fél az azonnali hatályú felmondásról, de nem ért vele egyet, akkor az átvételt követő 30 napon belül keresetet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. A határidő jogvesztő!!!!! Ha elmulasztja, akkor már hiába megy...
Minden felmondást írásban teszünk meg. A másik fél általi átvételt pedig a saját példányunkon dátummal ellátva átvetetjük a munkáltatóval. Ez alap!
Ha ezt megtagadja, akkor a fenti eljárás a mérvadó.
Az pedig tévedés, hogy a munkáltató van előnyben. Minden munkaügyi per kimenetele 50-50 %-os!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!