Anyagilag úgy járok jobban az elköltözés helyett ha szüleimmel lakok amíg csak lehet úgyhogy nem kell fizetnem semmiért?

A bevételeid növelésével rengeteg időt nyerhetnél, és akkor talán nem kéne a fél életedet orrig a híg fosban leélni, miközben bugyborékolva bizonygatod, mennyire nem is így van, meg hogy ez mekkora racionális gazdasági döntés.

Nem. Ekkora időtávba belefér jókora adag önképzés, még válogatni is jut idő. Csak az ugye azonnal fura és kényelmetlen, ellentétben a napi értelmetlen trógerolással.

Keresd a lehetőségeidet, valamihez csak értesz a gyakorlatban! Valahogy "szabadidős fusimester" státuszból kellene önálló vállalkozóvá kikupálódj, az alkalmazottlét elfelejtésével, amint lehet. Ne hitesd el magaddal, hogy csak a nagyon "átképzés" lesz célravezető! Az önállósodásban az a jó, hogy lehet és megéri fejleszteni. Mint egy istenverése RTS game. Elvileg határtalanul növelhető a jövedelmezősége, és bele lehet jönni, szemmel láthatóan nem kell annyira sok ész hozzá, inkább fegyelem és tekintély, így egyszerre. Nyilván ha igazán jól akarod csinálni, és testhezállónak érzed, bevezetheted az emberségességet és a tanulékonyságot is a fő ismérveid közé, elég sok nemhülyének bevált. Természetesen ilyet, hogy elsőre sikerül, meg hogy nem szívsz végig éveket, nem érdemes vizionálni, de ezzel együtt is megérheti legalábbis nyitva hagyni a kérdést, hogy kell-e vállalkoznod, cégesülnöd, újabb és újabb bizniszeket alapítanod, talán idővel szinte visszavonulnod...?

Persze, a béka segge alatt ez olyan irreálisnak tűnik, de jöttek onnan mások is, és elképzelhető, hogy náluk is az volt az első áttörés, amikor vállat vontak, és azt mondták, hogy szépen el lehet gyalogolni anyagilag odáig, ahonnan már kilátásban van az a bőség.