Egyet ért az alanyi jogon járó alapjövedelemmel?
Én nem. Éppen ezért lenne sok kérdésem azokhoz, akik igen:
- Ezt ki fizeti?
- Miből fizeti?
- Mennyi lenne ennek összege? Mire lesz ez elég? És ha nem jut annyi, hogy elég legyen bármire is?
- Nem lesz ettől mindennek rögtön magasabb az ára, mint ahogyan a csok is felnyomta a lakásárakat? Magyarul nem lesz olyan, mintha nem is lenne? (Hiába kapok 100Ft-ot kenyérre, ha rögtön drágább a kenyér 100Ft-tal.)
- Alanyi jogon jár. Akkor mindenkinek kell kapnia. De tényleg mindenki? A gazdagok is? Orbán is? Gyurcsány is? Mészáros Lőrinc is? Soros Gyuri bácsi is?
- Akiket eddig sem lehetett rávenni a munkára, azokat ezzel együtt hogyan veszed rá?
- Mindenki megkapja? Az is, aki elissza?
- Gyerek helyett ki veszi fel? A szülő? És ha a szülő azt is elissza? És ha nem járatja iskolába a gyereket?
- Akik tényleg önhibájukon kívül munkaképtelenek, azok kapnak még emellé segélyt? Vagy érjék be ennyivel? Vagy segély és alapjövedelem együtt? Honnan lesz ennyi pénz?
- Ha nem jut mindenkinek annyi, hogy elég legyen valami kézzelfogható dologra, akkor ér bármit is a dolog?
- Nem lehetne ezt a pénzt értelmesebben is felhasználni?
- Akinek sem lakcíme sem bankszámlája nincs, az hogyan kapja meg?
-Mi lesz a nemszeretem állásokkal? Nem lesz sok olyan állás, amire még nehezebb lesz munkaerőt találni?
- Nem áll az a Bibliában, hogy „Aki nem dolgozik az ne is egyék”?
- Nem utópia ez az elképzelés? Magyarul nem olyan ez, ami akár még működhetne is, de csak egy olyan ideális világban, amilyen soha nem volt és soha nem is lesz?
válasza:"Vannak nem kevesen, akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni."
Szerinted ez hány ember valójában?
Mert a dorgosok, alkoholisták, tanulatlanok, trógerek nem tartozhatnak ebbe a kategóriába. Csak azok akik valóban tartós betegek (önhibájukon kívül) és hasonlók. Mert ez valójában nem olyan sok ember, mint gondolod
válasza:Az a gond, hogy a kérdező csak ebben a "munka alapú társadalomban" képes gondolkodni.
Eközben a robotizáció már olyan mértékű, hogy például a mezőgazdaság bizonyos ágazatait kivéve már nem igényel nagy számú élő munkaerőt.
A gyárakban néhány ember felügyeli azokat a gépeket amik a termelést végzik.
A boltokban automata kasszák működnek, neten vásárolva olcsóbb minden amit egy futár hoz ki jelenleg, de az amazon már kézbesít drónokkal is néhány országban...
Szóval, a munka egyre csak fogy. Ideje más bevétel után nézni, ami persze át fogja strukturálni a gazdaságról alkotott eddigi fogalmainkat.
válasza:Az önhibájukon kívül munkaképtelen vagy csak részben munkaképes emberek azért nincsenek kevesen. De ha egy van, akkor is igazságtalan a rendszer.
A robotizáció sok mindent megold. De sok mindent nem. És szül új munkaköröket is. Például a robotot is be kell programozni valakinek.
Örömlányt is tud már robot helyettesíteni, de kinek kell az?
A munka nem csak azért kell, hogy pénzt keressünk. Azért is kell, mert az értékteremtő munkára az ember lelkének is szüksége van. Nekem nem kell olyan élet, amikor a robotok mindent megcsinálnak, mi emberek meg csak az időt töltjük és szórakoztatjuk magunkat.
válasza:"Ehhez képest komoly hiány volt betanított munkásból és szakmunkásból is még két hónappal ezelőtt..."
Azért ezt árnyaljuk kicsit! Ami cégeknél én megfordultam, ott ha jó a gépesítés, mellé elég jól fizetnek anélkül, hogy naponta lehoznának az életedről, ha értelmes, emberséges vezetők vannak, akik persze egymással is azok, akkor valahogy szellője se éri a céget a marhanagy munkaerőhiánynak. Éérdekes!
Valaki fentebb írta, hogy az alapjövedelem egy ideális világnak lehetne a része. Ennek az ideális világnak lenne egy másik eleme a jövedelemplafon, ami a szegények és gazdagok közötti különbséget csökkentené.
Szerintem ezzel a kommunizmus már egyszer megpróbálkozott. Én úgy tudom, hogy nekik sem jött be.
válasza:16: "Szerintem ezzel a kommunizmus már egyszer megpróbálkozott. Én úgy tudom, hogy nekik sem jött be."
Rosszul tudod!
Volt egy tanárom, aki mérnökként dolgozott egy gyárban a szociban. Ő ecsetelte, hogy a párt próbálta egy szintre hozni a fizukat. ő mérnökként többet keresett, mint a munkások, de nem sokkal többet. Messze nem annyival többet, mint amennyivel többet tanult, vagy amennyivel több volt a felelőssége. Nem is volt túl sok motivációja az érdemi munkára.
Az előző rendszerben is megvolt az a vezető réteg, akik kikaparták a magukét. De a népnek egyformán nem adtak semmit.
A kommunizmus megbukott. Ma 3 országban van csak. Kuba, Észak-Kórea és Kína. De ezek közül is például Kína már régen bevezette a piacgazdaságot.
válasza:Nem bántásként, de nem egy szintről indulunk...
Nem az én dolgom hogy kicsit nyissak a világlátásodon.
(a kommunizmus ideológiája alapján működő gazdasági, társadalmi rendszer sehol sem valósult meg! Azért, mert valamire ráfogják, az attól még nem az! A megvalósuláshoz legközelebb az izraeli kibuc rendszer áll, de az sem az!
Az alapkérdést nem ebből az aspektusból kell megközelíteni: elég lenne csak egy kicsit tanulmányozni pl. a norvég bérezést. Nem az a lényeg hogy mennyi olajuk van! Az a lényeg, ahogy a munkához és a pénzhez viszonyulnak! Ott törvény van arra, hogy 154 NOK/óra alatt nem lehet senkit dolgoztatni, és ez alatt nem lehet munkát vállalni!
Így tartják meg a munka értékét, és nem devalválják full idióta közmunkás elmebajjal! (A közmunkát hülye aki elrendeli, aki elimitálja, és totál idióta aki ezért fizet...)
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!