Egyet ért az alanyi jogon járó alapjövedelemmel?
Én nem. Éppen ezért lenne sok kérdésem azokhoz, akik igen:
- Ezt ki fizeti?
- Miből fizeti?
- Mennyi lenne ennek összege? Mire lesz ez elég? És ha nem jut annyi, hogy elég legyen bármire is?
- Nem lesz ettől mindennek rögtön magasabb az ára, mint ahogyan a csok is felnyomta a lakásárakat? Magyarul nem lesz olyan, mintha nem is lenne? (Hiába kapok 100Ft-ot kenyérre, ha rögtön drágább a kenyér 100Ft-tal.)
- Alanyi jogon jár. Akkor mindenkinek kell kapnia. De tényleg mindenki? A gazdagok is? Orbán is? Gyurcsány is? Mészáros Lőrinc is? Soros Gyuri bácsi is?
- Akiket eddig sem lehetett rávenni a munkára, azokat ezzel együtt hogyan veszed rá?
- Mindenki megkapja? Az is, aki elissza?
- Gyerek helyett ki veszi fel? A szülő? És ha a szülő azt is elissza? És ha nem járatja iskolába a gyereket?
- Akik tényleg önhibájukon kívül munkaképtelenek, azok kapnak még emellé segélyt? Vagy érjék be ennyivel? Vagy segély és alapjövedelem együtt? Honnan lesz ennyi pénz?
- Ha nem jut mindenkinek annyi, hogy elég legyen valami kézzelfogható dologra, akkor ér bármit is a dolog?
- Nem lehetne ezt a pénzt értelmesebben is felhasználni?
- Akinek sem lakcíme sem bankszámlája nincs, az hogyan kapja meg?
-Mi lesz a nemszeretem állásokkal? Nem lesz sok olyan állás, amire még nehezebb lesz munkaerőt találni?
- Nem áll az a Bibliában, hogy „Aki nem dolgozik az ne is egyék”?
- Nem utópia ez az elképzelés? Magyarul nem olyan ez, ami akár még működhetne is, de csak egy olyan ideális világban, amilyen soha nem volt és soha nem is lesz?
Fizessek egy olyan információért, ami bármennyire is érdekes, de semmilyen hasznot nem hoz nekem? Milyen közgazdász gondolkodás ez?
Van ismerősöm, aki hisz ebben. És más liberális eszmékben is. Ő próbálta magyarázni a dolgot. A győzködés végeredménye az lett, hogy működhet a dolog, ha minden ember ugyanúgy gondolja, ha minden ember ennek ellenére elmegy dolgozni, meg ha minden ember így, meg ha minden ember úgy. De pont ettől utópia. Mert sosem lesz olyan dolog, hogy minden ember egyformán erőfeszítést tegyen a társadalomért akár a saját egyéni kára vagy egyéni nehézsége ellenére. Az ember alapvetően gyarló. Ezzel számolni kell.
Az alapjövedelem nem egy plusz juttatás terve, hanem a jelenlegi összes szociális támogatást felváltó dolog.
Tehát nem lesz szükség a szociális ellátórendszer anyagi támogatásait odaítélő, kiutaló, ellenőrző hivatalokra, sem semmire. Nem kell igazolni, hogy te jogosult vagy-e x, vagy Y segélyre.
Egyszerűen nincs semmi. Se adókedvezmény a gyerekek után, se semmi.
Viszont mindenki (a gyerekek is) kapnak egy összeget minden hónapban akkor is, ha nem csinálnak semmit.
Ez az összeg a tervek szerint megélni nem elég, viszont például egy részmunkaidős állással már szerény megélhetésre elegendő lehet.
Így csökken a létbizonytalanság, emelkedik a vásárlóerő, és karcsúsodik az államaparátus.
Ja és a miből:
Abból, amibe eddig került a szociális rendszer. Egy fillérrel se többől.
Amit #4 ír, de szép is lenne ha így tudna működni a rendszer.
Más esetben egyértelműen elutasítom
Egy masiknal mar leirtam, 100ks alapjovedelem, ha csak felnottek kapjak, az 7millio emberrel szamolva 8400milliard forint evente. Az eves allami kiadas kb 14 15000milliard. Vagyis kb 60%. Ez hol mukodokokepes?
Finnorszagban, ami a vilag egyik legelhetobb orszaga, sem mukodott a dolog, nehany hónap utan abbahagytak a tesztelest. A konzekvencia az volt, hogy az alapjovedelmet kapoknal nem hogy nem nott a munkakedv hanem erosen stagnalt, pedig csak nehany 100eurot kaptak, ami joval kevesebb mint a munkaval megszerezheto minimalis osszeg.
Amiket ti itt leírtatok, azokat próbálták már nekem magyarázni régebben is. Tehát én is úgy tudtam, hogy ezt mindenki egyformán kapná minden más helyett. De ha jobban belegondoltok, ez így marhára igazságtalan és demotiváló. Vannak nem kevesen, akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni. Lehet születni mindenféle fajta testi és szellemi nyomorral és ezeket később is el lehet kapni. Ők hogyan egészítik ki a valójában semmire sem elég alapjövedelmet? És hogyan egészíti ki az a rokona, aki egy ilyennek biztosítja a 24 órás felügyeletet, amire rászorul?
És milyen alapon adunk pénzt azoknak is, akik tényleg nem szorulnak rá illetve nem érdemlik meg? Azoknak, akik tényleg tudnának dolgozni, de szarnak bele az egészbe? Vagy azoknak, akiknek amúgy is rengeteg pénzük van? Pláne azoknak, akikről a közvélemény azt gondolja, hogy nem tisztes úton szerezték a nagy vagyonukat.
2010 előtti segélyezős rendszerrel is az volt a baj, hogy sokan úgy kaptak pénzt, hogy semmit nem tettek. Szartak bele mindenbe és még a gyerekük sem ment iskolába. A mostani adókedvezményes rendszer munkára ösztönöz. Mert adókedvezményt csak adóból lehet kapni, ahhoz fizetés kell, ahhoz meg munka.
És az egy dolog, hogy én mennyi pénzt akarok adni az embereknek. A nagy kérdés az, hogy mennyi van.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hogyan hat ez a nyugdíjrendszerre.
A finnek nekem sok szempontból nem példa. És azért anyagilag egészen más helyzetben vannak, hiszen rengeteg olajuk van.
Mondom én, hogy ez egy utópia. Valaki fentebb azt írta, hogy kéne emellé még sok minden más is. Például lakhatás. De nálunk néhányan az ingyen kapott házukban eltüzelik a saját parkettájukat.
Értsük már meg végre, hogy ha valaki mindent megkap ingyen, akkor elmúlik a munkakedve.
A szocializmusban volt állami cég, kötelező munka és kapun belüli munkanélküliség. Az emberek nagy része fusizott és hazavitte a fél gyárat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!