Van összefüggés ezek között? (pénzügyek, spórolás, zsebpénz)

1.- Igen

2.- Nem

3.- Nem

4.- Nem.

1, Igen, jól bánok a pénzzel. Saját vállalkozásom van, ami évről évre növekedik. Saját pénzből, hitel nélkül. Emellett van megtakarítás is, ami szintén növekszik évről évre.

2, Nem. Van minimális megtakarításuk, de kifolyik a pénz nagyobb része a kezük közül. Tesómnak még mindig 15 milliós adóssága van egy chf lakáskölcsön+válás miatt, amibe már 12 millát beletolt. Fizetése 1:1-ben erre megy el, megélhetésre kölcsön kell kérnie. (főleg a szülőktől)

3, Nem tanítottak.

4, Kaptam pénzt, de nem volt rendszeres és nem volt kimondva, hogy zsebpénz. Ált ha boltba küldtek, akkor a visszajáró aprópénzt megtarthattam.

Összefüggés ezek között esetemben?

Látom, hogy 65-70 éves szüleimnek még ebben a korban is a "jaj nincs pénzem" a napi mantra, meg a "másnak miből telik a ...-ra". Ezt én el akartam és el akarom kerülni mindenáron. 65-70 évesen nem akarok azzal foglalkozni, hogy mennyi pénz van a bankszámlámon, és mennyibe kerül egy bevásárlás. Jó úton haladok efelé.

Látom, hogy a környezetemben élő fiatalok 25-35 év köztiek főként, körbe körbe futkosnak, ez a iskola-> munka->feleség,gyerek->lakásvásárlás hitelből -> majd munka megszakadásig, hogy jusson a törlesztőre, meg nyaralni családostul 1 hétig Görögbe.. mert az milyen jó! -> majd utána munka egy gyűlölt munkahelyen kiszolgáltatva, mert elcseszték a megtakarításukat nyaralásra -> másik év ugyanaz pepitában. Nem látják a gyereküket felnőni.

Pl.: Apu elmondta, hogy az unoka esetében sok olyan dolgot tapasztalt meg élőben, amit nálunk (3 saját gyerekénél) nem látott, mert dolgozott! Na, ez engem akkor kiakasztott. Én látni akarom majd a leendő gyerekemet felnőni, akarok vele foglalkozni eleget, kipihenten, türelmesen, ami nem a napi 8-10-12 óra munka után lesz! (és nem igen érdekel, hogy Afrikában éheznek)

Ha lesz kapcsolatom, akkor nem 20 éves hitellel karöltve szeretnék összeköltözni a párommal, hogy az életünk másról ne szóljon, mint az állandó túlórázásról, hogy a havi törlesztő meglegyen.

1. Nagyjából jól bánok vele. Minden hónapban képzek megtakarítást, de mindig hagyok egy keretet is, ami "folyhat"... :) Ez akkor is így volt, amikor a fizetésem a jelenlegi harmada volt, csak nyilván az arányok voltak mások.

2. A szüleim is jól bánnak a pénzzel, bár nem túl bátran.

3. Már egész kicsi koromtól tanítottak rá. Volt takarékbetét könyvem, a kapott szülinapi pénzek jó részét mindig vittem a bankba. A bolti visszajárókat is mindig "eltetették" velem perselybe. Tanítottak milyen érzés költeni valamire a boltban és kiszámolni, hogy jól adott-e vissza a pénztáros. Igyekeztek arra is rávezetni, hogy a jó munkának eredménye van, egy 5-ös az öt fő tárgyból nálunk sokáig 50 forintot ért. :)

4. Kaptam zsebpénzt, de nem túl sokat, inkább csak reggelire, vagy alkalmanként valamilyen eseményre (pl. sulibuli). Ebből nem igen tudtam gyűjteni a malacperselybe soha. Egyébként annak jelei már akkor is megmutatkoztak, hogy kell egy laza keret, amit költhetek, ha rámjön a költhetnék.

Pénzügyileg összességében szerintem sokkal tudatosabb lettem a szüleimnél és bátrabban keresem a lehetőségeket.