Banki befektetési termékhez kérhetek segítséget?

Hát, ezt kb. úgy kell érteni, hogy van egy befektetési alap, amibe megvásároltak mindenféle opciókat, állampapírokat stb., amelyek 90 százalékos tőkevédelmet garantálnak a majdnem négy éves futamidő végére. Vagyis pl. beteszel 1 millió forintot, abból 800 ezer forintot pl. úgy fektetnek be, hogy 900 ezer forint biztosan meglegyen 3 év 11 hónap múlva.

A maradék 20 százalékot meg beteszik részvényekbe, amelyek vagy hoznak valamennyit, vagy sem. Ha jól teljesítenek, akkor 70 százalékot kapsz az árfolyamemelkedésből. Pl. négy év alatt felmegy az árfolyamuk 80 százalékot, akkor te 56 százalékot kapsz meg ebből. Ha 4 év alatt lefelé megy az árfolyam, akkor nem kapsz semmit.

Persze nyilván nem ezek az arányok, és nem is pontosan így néz ki az alap, de kb. ezen az elven működik.

Nyílt végű alap: bármikor visszaválthatod a befektetési jegyeidet a forgalmazónál (jelen esetben K&H Bank).

A nyílt végű alap is lehet egyébként úgynevezett határozott futamidejű, vagyis mondhatja azt, hogy három évig tartsd bent a pénzed, és akkor garantálom, hogy visszakapod pl. a tőkét, vagy a tőke 90 százalékát, ha viszont hamarabb kiveszed a pénzed, akkor nincs ilyen garancia, a napi árfolyamot fizetem ki, ami alacsonyabb is lehet, többet is bukhatsz. De ha jól alakulnak a piacok, akkor persze nem törvényszerű, hogy az idő előtti visszaváltás bukással jár, csak a garancia nem vonatkozik rá. Ami a lényeg: egy nyílt végű alapból bármikor kiszállhatsz.

Zárt végű alap: csak a lejáratkor válthatod vissza a befektetési jegyeket a forgalmazónál, vagyis ha hirtelen ki akarod venni a pénzed, akkor neked kell találnod rá vevőt a befektetési jegyekre a tőzsdén.

Befektetési alap vs eszközalap: nincs sok különbség. A befektetési alapokat értékpapírszámlára veszed, az eszközalapokat unit linked (befektetési egységhez kötött) életbiztosításokba teszik. A működésük hasonló: a portfóliót kezelő cég/ember értékpapírokat vásárol az alapba a befektetési politikának megfelelően.

összeállítanak egy befektetési kosarat. Aztán a benne lévő részvények árfolyama fog mozogni ide-oda a futamidő alatt, így végül realizál valamilyen hozamot.

Te megkapod ennek a hozamnak a 70%-át, a 30-at lenyúlja a bank (akár negativ is lehet persze ez a hozam, akkor a veszteségnek csak a 70%-át szenveded el).

De ha olyan jól mzsikálnának a részvények, hogy 1,6-szorosnálnál több járna neked a fenti módon kiszámolva, akkor is csak az 1,6-szorost kapod meg. Ha meg olyan rosszul, hogy még 0,9-szerest se kapnál, akkor azt a bank zsebből kiegészíti.

Értékpapírszámla kell a részvényekhez és a kötvényekhez is.

A részvények tulajdonviszonyt jelentenek egy cégben. Pl. ha veszel egy OTP-részvényt, akkor lesz 1/280 millió arányú részesedésed az OTP-ben. Gyakorolhatod a tulajdonosi jogokat, mehetsz közgyűlére, szavazhatsz, kapsz a nyereségből részesedést, ha van osztalék. Az OTP-nél szokott lenni amúgy. Ha jól megy a cégnek, akkor általában felfelé megy az árfolyama, ha rosszul megy, csalódást okoz, akkor lefelé. Egy részvény önmagában általában elég kockázatos tud lenni, hiszen bármi történhet egy céggel. Ha csődbe pl. nem is megy az OTP, de egy bankadó eléggé nagy mértében csökkenti a nyereségét, és ilyesmire a cégnek nincs hatása. Persze csődbe is mehet egy cég, pl. a BTel, és akkor kivezetik a tőzsdéről, a részvények elértéktelenednek.

A kötvények nem tulajdonviszont jelentenek, hanem hitelviszonyt. Gyakorlatilag hitelt adsz egy cégnek/vagy az államnak, amikor kötvényt vásárolsz. A kötvényekre a kibocsátáskor meghatározott kamatot fizetnek, ez lehet fix vagy változó is, te a felajánlott kamat és a kibocsátó (cég vagy állam) kockázatossága alapján eldöntheted, akarod-e ilyen áron hitelezni a kibocsátót.

Pl. volt egy híres cég, 12 millió (igen 6 nulla van a végén csupán) sajáttőkével, úgy hívták, hogy Quaestor Hrurira. 32 ezer ember döntött úgy, hogy ennek a csupán 12 millió forinttal rendelkező cégnek összesen 210 milliárd (9 nulla van a végén) forintot kölcsön ad. 2 ezerszer annyit, amennyit a cég ér. Csődbe ment, most mentik őket, de csak azért, hogy ne legyen politikai botrány. Alapesetben ha egy kötvényt kibocsátó cég csődbe megy, úgy jár a kötvényes, mint egy bank a bedőlt hitelesekkel, nem jut hozzá a befektetett pénzéhez, nem hogy a kamatokhoz. Csődeljárás során lehet egyezkedni, vagy felszámolás során érvényesíteni a jogokat.

Vannak minősítések, jobb cégek kérnek hitelminősítést, államok is. Ezek jelzik, hogy komoly cégek figyelik, elemzik a céget, mekkora a csődkockázata. Olyan cégeknek pl., mint az OTP, FHB van hitelminősítési besorolása. A magyar államnak is van. A Quaestornak nem volt :D

Mi zajlik hogy a részvénnyel, mega kötvénnyel?

Vehetsz direktben is ezekből az értékpapirokból. Akkor egy az egyben élvezed, vagy szenveded azok teljesítményét (persze fizetsz némi költséget az értékpapír számláért, meg a tranzakciókért).

Aztán vehetsz sima befektetési jegyet, ami lehet részvény-, vagy kötvény-, vagy állampapír-, vagy ingatlan-, vagy éppen vegyes alap. Ezeknél a rizikód kisebb, hiszen az adott típusú értékpapírból több félét birtokolsz. Ráadásul - szerencsés esetben - az alapkezelő jobban érzi meg a papirok mozgását, mint te magad, így jobb hozamt ér el. Persze a fenti díjakon kívül az alapkezelésért is számol valamit.

Ez a típusú befektetés, amit kérdeztél, ez meg olyan, hogy a nyereségen osztoztok, és pluszban van egy minimális meg egy maximális elérhető hozam.