A te családod mennyire van eladósodva hitelekkel és tartozásokkal?

A családomban senkinek nincs semmilyen hitele sem. Nincs is nyugati kocsink, meg 3 lakásunk...sőt, nyaralni sem jutunk el minden évben.

Ellenben nekem és a férjemnek van hitele..sajnos. De az azért nem milliós nagyságrendű tétel és pár év múlva le is jár.

nincs hitelünk. a szüleim sose vettek fel hitelt, nem éltünk nagylábon pedig megtehették volna, hogy eldajdajozzák a pénzt. a nagyszüleimtöl nászajándékba egy fél disznot kaptak.. a ruhákat addig hordtuk mig tönkre nem mentek, nyaralni a körös partra jártuk, tv-t sem cserélgettük le 2 évente, jobbra, nagyobbra, és nem ettünk danone pudingot és kinder marhaságot.. mindig addig nyujtozkodtok ameddig lehetett. nem dohányoztak és nem ittak. ezt a példát látván én 20 évesen saját lakást vettem (külföldre mentem aupairnek 3 évre), majd 25 évesen autot. gyerekként már a takarékszövetkezetbe gyüjtöttük a pénzt a bátyámmal, ha kaptunk 500ft-ot, 1000 ft-ot (születésnapra, husvétra) betettük.. annak idején ebböl vettem butorokat a lakásba. mindent hitel nélkül.

barátnömék szarul éltek, de neki már 12 évesen adidas cipö kellett, az anyja valami rejtélyes oknál fogva pedig minden héten cukrászdábol vásárolt tortát, süteményt vitt haza...nekik medence kellett a kertbe..stb. jelenleg 17 millio a hiteljük, a büdös életbe nem fogják tudni kifizetni.

A szüleimnek lakáshitele van, ami kamatmentes munkáltatói kölcsön... a legnagyobb szívás, ami létezik: apukám 12 éve vette fel, amikor főosztályvezetőként negyedmillát hazahozott - azóta viszont a munkahelye megoldotta, hogy alacsonyabb pozícióba kerüljön, ma alig keres 180 nettót, de nem tud váltani, mert minden alkalommal megszüntették a régi pozícióját és felajánlottak egy újat - így ha felmondana, egy összegben vissza kellene fizetnie a hitelt. De azt meg lehetetlen, mert keret nincs rá, és ha új helyen kezd, 3 hónapig nem hitelképes... emellett folyószámlahitele is van, ami elég magas összeg, a jövedelmének a négyszerese, és ki is van használva sajnos.

Nekem diákhitelem van, azt meg se merem már nézni, mekkora összeg. De ezt muszáj volt felvenni, hiszen szülői támogatás nélkül máshogy nem tudtam volna továbbtanulni. Ahhoz meg nincs kedvem, hogy egy szál érettségivel gürizzek valahol pénztárosként vagy hasonló pozícióban 90 nettóért.

Emellett nekem is van folyószámlahitelem, de ezt igyekszem nem nagyon kihasználni, inkább arra van csak, hogy ha jön valamilyen váratlan kiadás, akkor szükség esetén legyen mihez nyúlni. Mondjuk ebben a hónapban pont nem jött össze, 50 ezer mínuszban vagyok... de ezt még nem érzem tragédiának, mert ha kell, egy hónapon belül vissza tudom tornászni. A páromnak meg szerencsére semmilyen hitele nincs :)

Egyedülálló édesanya vagyok.

Nincs hitelem szerencsére.

Sajnos már nem élnek a szüleim, de nekik sem volt.

Nagyon rossz olvasni a történetedet kérdező, emberileg nagyon sajnállak téged és a családodat az adósságspirál miatt. Pénzügyesként pedig látom nap, mint nap azt is, hogy a felnőtt, dolgozó emberek többsége egyszerűen nincs tisztába az alapvető pénzügyi dolgokkal és hitelből finanszírozza a megélhetését is, ami borítékolhatóan csapdahelyzet sajnos.

Az ismerősi, baráti körömben vannak pl. lakáshitelek, de ésszel felvett, nem a bevételük felét vagy annál nagyobb részét terhelő törlesztésekkel, így súlyosan eladósodott barátom szerencsére nincsen és egyelőre munkanélküli sem.