Egyoldalu szerzodesmodositas?

Egyrészt a törvény úgy fogalmaz, hogy a szerződés semmisségére határidő nélkül bármikor lehet hivatkozni, tehát a 15 ill. 60 napos felmondási határidő nem lehet meghatározó körülmény a semmisség megállapítását illetően. Álláspontom szerint az eljáró bíróság már itt törvényt sértett.

Úgy gondolom, hogy akkor tudnám elfogadni a Törvényszék érvelését, ha meg tudná mondani a szerződés alapján, hogy 1 százalék jegybanki kamatemelés hány százalékpontos ügyleti kamat emelkedéssel jár.

Tanulmányozásra ajánlom a 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény 6. pontjában felsoroltakat.

Különösen az alábbi pontokat.

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

A jogállamiság alkotmányos elvéből valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának irataiból levezethető, hogy egy kikötés akkor tekinthető egyértelműnek, ha a kikötés tartalma világos és a kikötéshez kapcsolódó jogkövetkezmények kiszámíthatóak és előre láthatóak.

Ennek megfelelően egy, a hiteldíjak (kamat és kezelési költség) egyoldalú emelésére jogot biztosító rendelkezés akkor tekinthető egyértelműnek, ha a rendelkezésből kiderül, hogy melyik költség, milyen feltételek esetén és mekkora mértékben fog módosulni.

Ezeket a követelményeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Tanácsa 2006-ban egy ajánlás (9/2006. számú ajánlás a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről) a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága pedig 2011-ben (Gfv.IX.30.221/2011/6.) egy ítélet formájában is megerősítette, majd a 2/2012 PK véleményben még egyértelműbbé tette.

2009.12.31. előtt hatályos Hpt. 213. § (1) bekezdése alapján semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a RÉSZLETES meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

A bankok úgy szoktak érvelni, hogy a felsorolás szerű tájékoztatás alapján mindössze annak tisztességtelenségét lehetne vitatni, de álláspontom szerint az a hiteldíj változtatásra okot adó szerződési feltétel, mely nem ad kellően részletes meghatározást, és emiatt mintegy biankó csekk kerül aláírásra, több mint tisztességtelen. A Hpt. 213. § (1) d) pontjába ütközés is megállapítható a részletes meghatározás hiánya miatt, melynek jogkövetkezménye a teljes szerződés semmissége.

Ha a bíróság csupán a meghatározhatatlan egyoldalú kamatváltoztatást, mint tisztességtelen szerződési kikötést érvénytelenítené, akkor a Legfelsőbb Bíróság kialakult ítélkezési gyakorlatával ellentétes ítélet születne. Az EBH2000.195 jogeset szerint ugyanis az idegen pénznemben fennálló kötelezettség ... teljesítése esetén az ADOTT PÉNZNEMRE meghatározott nemzetközi pénzpiaci kamatot kell figyelembe venni.

Tekintve hogy egy CHF-ben meghatározott kölcsöntartozás esetén az CHF nemzetközi pénzpiaci kamat csökkent, mely éppen a HUF/CHF árfolyam drasztikus emelkedését ellensúlyozhatta volna, ezért, ha a bíróság csupán a kamatemelésre okot adó szerződési kitételt érvénytelenítené, akkor az adóst elzárná a kamat csökkentés lehetőségétől.

Arra ugyanis nincs mód, hogy a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett, azt módosítva új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.

Álláspontom szerint nem a kamat egyoldalú változtatása a probléma, hanem az hogy a csökkenő CHF LIBOR nem okozott csökkenő ügyleti kamatot a CHF devizában nyilvántartott hiteleknél. Erre a bíróság a jogszabályi környezet figyelembevételével úgy tudja rákényszeríteni a bankokat, ha teljes egészében érvényteleníti a szerződést, például a Hpt. 213.§-ba ütközés miatt.

Írásomhoz Papp Péter viszontkeresetéből (Kelt: Hatvan, 2013. november 13.) vettem át részeket.

forrás: [link]

Nándor

Ennél azért bonyolultabb a dolog.

Ha Önt a bank egyenrangú félként kezelte volna, akkor a szerződésbe beleírhatott volna olyan egyoldalú kikötéseket amelyek az Ön érdekeit szolgálják. Így például 100% biztonsággal kivédhető lett volna a bedőlés veszélye. Pl. a havi törlesztés nem lehet több, mint a mindenkori jövedelmének az 50%-a.

Mivel a bank erőfölényben van/volt, ezért a szerződéskötéskor egyetlen jogérvényesítési lehetősége a szerződés elfogadásától való elállás volt. Ezért ezeket a szerződéseket blanketta szerződéseknek hívják. Eszi nem eszi, nem kap mást elv érvényesült.

A hitelezők technikai, információs és anyagi erőfölényét kompenzálják azok a jogszabályok, amik meghatározzák azokat a feltételeket amiket a banknak kötelessége (lenne) figyelembe venni a szerződés megfogalmazásakor, megkötésekor. A szabályoktól való eltérést a törvényhozó sokszor a szerződés semmisségével ill. érvénytelenségével szankcionálja.

Ilyenek az uzsora, jó erkölcsbe ütközés, tisztességtelen kikötés, közvetlenül fogadásra adott kölcsön, jogszabályba ütközés, megtévesztés, aláírók hiánya, stb.

Ha tegyük fel, hogy egy banknak egyik kölcsönszerződését a bíróság jogerősen teljes egészében érvénytelennek találja, akkor annak a banknak jó oka van aggódni, hogy az ugyanolyan tartalmú blanketta szerződések szintén érvénytelenek lesznek, ha az ügyfél bíróság előtt megtámadja.

Ez mindenképpen jó alku pozíciót eredményez.

Ha a kölcsönszerződések tömegesen válnak teljesen érvénytelenné, az a bank számára kedvezőtlen, mert maximum a tőke + jegybanki alapkamatra számíthat, amit amúgy különösebb fáradozás nélkül a jegybank is megadott volna. Tehát hiábavaló volt az a sok munka, az a sok ügyeskedés, az a nagyon jól kifundált kölcsönszerződés, amivel garantált extra nyereséget zsebelhetett be, valamint s bedőlt hitelesek ingatlanjaihoz juttathatta a baráti körét.

Jelenleg nagyon sok nyert per van már, de a bankok saját jól felfogott érdekében igyekeznek peren kívül megegyezni, teljes diszkréció és titoktartás mellett, ezért a médiákban nem hallani ezekről az esetekről.

Néhány nagyon elszánt ügyfél, akik úgy gondolják, hogy érvénytelen szerződés esetén csak a tőkével kell elszámolni kamatmentesen, ők minden jogorvoslati fórumot végig fognak járni, elviszik az ügyet a Kúriáig. Ők nem kötnek titkos paktumokat, hanem nagy nyilvánosságot adnak.

Alakulnak a dolgok:

"Minthogy a felperes a perben kizárólag a semmisség megállapítását kérte és a perbeli kölcsönszerződés az egyes havi törlesztő részletek kiszámításának módjára vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége folytán teljesíthetetlen, a Fővárosi Ítélőtábla a Ptk.239§ (2) bekezdésének alkalmazásával az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg.

2013. december 10."

A teljes cikk a birosag.hu oldalon elolvasható:

[link]