Egyoldalu szerzodesmodositas?

"ha nincs feltuntetve a szerzodesben,"

Akkor nem lehet.

Azt lehet megtenni, ami a szerződésben benne van.

Az egyoldalú módosítások esetén a szerződés tartalmazza, hogy a módosító félnek joga van a szerződés adott (konkrétan megnevezett) részét egyoldalúan módosítani.

Itt fontosak a szereplő szavak, mert egyértelműnek kell lenni, hogy az adott fél mit módosíthat (milyen feltételekkel), és mit nem.

Például a banki szerződések esetén az szokott benne lenni, hogy a banknak joga van a kamatok mértékét egyoldalúan változtatni, amennyiben ezt az árfolyamváltozások indokolják.

A törvény nem zárja ki az egyoldalú hiteldíj változtatás lehetőségét, viszont nagyon szigorú keretek között teszi ezt lehetővé.

Fontos irányelv a transzparencia elve. Ez azt jelenti, hogy a változtatásnak az ügyfél számára átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie.

Az a módszer, hogy a bank csupán felsorolásszerűen közli, hogy milyen körülmények megváltozása esetén jogosult kamatot emelni, nem elég.

Ez arra buzdíthatja a bankot, hogy a CHF LIBOR csökkenése a bank szemszögéből olyan pénzpiaci változás, ami feljogosítja a kamatemelésre. Jelenleg éppen ennek a gyakorlatnak lehetünk tanúi.

A törvény az ilyen "biankó" szerződéseket tiltja, és az egész szerződés semmisségével szankcionálja. A szerződés semmisségét csak az ügyfél kérésére lehet megállapítani.

A semmisség megállapításához elvileg külön eljárásra nincs szükség, de a bankok saját jól felfogott anyagi érdekükben vitatják a szerződés törvénybe ütközését, ezért jelenleg még a bíróságot is be kell vonni a jogvita eldöntésébe. Ha bírósági eljárást kezdünk, előterjeszthetünk kártérítési igényt is. Úgy gondolom, hogy például az idegnyugtatók költségére alappal formálhatunk igényt, attól az időponttól kezdve, hogy ajánlott levélben kifogásoltuk a bank túlzott követelését.

A semmisség jogkövetkezménye többféle lehet. Lehet kérni a szerződés egy-egy pontjának érvénytelenségét, de mivel ezek a szerződések több sebből is véreznek, ezért célszerű több pontban is támadni, valamint célszerű kérni az egész szerződés érvénytelenségét.

Például: [link]

Érvénytelen szerződés esetén mindent vissza kell állítani az eredeti állapotra.

Kérni kell a jelzálogbejegyzés törlését. Kérni kell a KHR (régen BAR) listáról való törlést szükség esetén. Ha az ingatlan azóta kalapács alá került, akkor perbe kell vonni a jelenlegi tulajdonos(oka)t is.

A pénzzel, azaz a folyósított FORINT összeggel visszamenőlegesen el kell számolni. Ez ugye lehetetlen, ezért azt jelenti, hogy a kölcsön folyósításának pillanatától már késedelemben vagyunk. Más vélemények szerint csak a felszólítás napjától vagyunk késedelemben. Érvénytelen szerződésre semmilyen jogot nem lehet alapítani, ezért nem a szerződésben írt késedelmi kamat lesz az irányadó, hanem a Ptk.- ban meghatározott. Eszerint a jegybanki alapkamattal kell megtoldani az alaptőkét. A jegybanki alapkamat időnként bizony volt 12% volt, de átlagosan mintegy 6-7 % az elmúlt években.

Amennyiben megállapítható, hogy túlfizetésben vagyunk, akkor mi követelhetünk vissza pénzt a banktól. Szükség esetén jogalap nélküli gazdagodás miatt perelhetjük a bankot.

Ő is ezt tenné, ha mi nem fizetnénk.

A banknak így éppen csak annyi haszna marad a hitelezésen, mintha a Nemzeti Bankra bízta volna a pénzt. A bank részvényesei a bedőlt hitellel járnak a legrosszabbul, amit 3-25% közötti névértéken ad el a követeléskezelő cégeknek.

Az egyre növekvő számú nyertes perek miatt a bankok egyre kisebb összegekeért tudnak túladni a nemfizető ill. bedőlt hiteleken, ezért egyre növekvő hajlandósággal bocsátkoznak peren kívüli alkudozásba ill. szerződésmódosításokba.

Fehér Nándor az Otthonvédelmi Tanács tagja

Kedves Fehér Úr, ez azért nem ilyen egyértelmű, mint azt Ön látni szeretné:

"Legfrissebben a Fővárosi Törvényszék találta úgy, hogy az OTP egyoldalú szerződést lehetővé tevő oklistája laikusok számára is érthető. Mint megállapították: a módosítás mértékét, arányát az ügyfélnek joga van vitatni már a módosítás hatálybalépését megelőzően, erre szolgál a változás meghirdetése és hatálybalépése között megállapított fellebbezési határidő (15, illetve 60 nap). Emellett arra is kitértek, hogy a szerződésben nem szükséges külön kimondani, hogy a bank a döntésétől független körülmények bekövetkezése esetén és a körülmények változásával arányban jogosult a szerződésmódosításra."

[link]