A bankok kölcsönszerződésnél a magánszemélyek részére csak annuitásos törlesztési módot alkalmazhatnak? Ha igen, akkor a futamidő lejárta előtti elő- és végtörlesztések esetén miért nem adják vissza a többletként beszedett kamatot?
Az OTP-től deviza hitelt vettem fel 2009-ben, 700 ezer forintot, 7 évre (családi ház életveszélyes elektromos vezetékeinek cseréjéhez).14 ezer Ft volt a szerződésben vállalt havi törlesztőm, ami a válság után 23-27 ezer között mozgott. 2012-ben vég-törlesztettem 650.000 Ft-ot + az OTP felszámított 42.000 Ft díjat is.
Mivel annuitásos volt a hitel, időarányosan sokkal több kamatot befizettettek velem, mint amennyi időarányosan járt volna, így, hogy 3 évvel korábban vég-törlesztettem.Az az összeg jogosan visszajárna, vagy rosszul gondolom? Mivel valamennyi bank hasonlóan jár el, ez nem jogtalan? Az Ersténél is ez van, ismerősöm 15 milliót előtörlesztett, de egy fillért sem írtak jóvá neki. Ez így szabályos a bankok részéről? Ez nem az ügyfelek megkárosítása?
Ha viszont a "nem annuitásos" törlesztési mód is alkalmazható lenne törlesztési módként (ekkor a tőkerész is folyamatosan csökkenhetne), akkor erről miért nem tájékoztatják az ügyfeleket? Ez még apró betűsen sincs a szerződésekben. Erre nem lehet kötelezni a bankokat?
válasza: válasza: válasza:A rulett asztalnál ismert az nyerési esély: 97% (1 pörgetésnél).
A devizahitelezés ennél sokkal drámaibb.
A világban óriási pénzösszegek mozognak spekulatív alapon. Megtehetik, hogy egy olyan kis ország, mint Svájc nemzeti valutáját könnyedén korlátlan mértékben felvásárolják. A nyakló nélküli felvásárlástól felülértékelődik az árfolyam.
A különböző országokban kihelyezett svájci frank alapú hitelekre (melyek valójában csak svájci frankban vannak regisztrálva, de gyakorlatilag nincs közük a svájci frankhoz) az adósok egy kölcsönszerződés keretei között törlesztik vissza a felvett pénzt kamatostól, és ugyanezen kölcsönszerződés fedőnév alatt fizetik a devizaárfolyamra tett látszólagos fogadáson elszenvedett veszteségüket.
Tehát adott egy viszonylag könnyen manipulálható nemzeti valuta árfolyama, amire megköttettek a rejtett fogadások.
Adott 1. számú befektetői csoport, aki finanszírozta a deviza alapú hitelkihelyezéseket.
Továbbá adott 2. számú befektetői csoport, akik a svájci frankba menekítették befektetéseiket.
Amennyiben 1. és 2. befektetői csoportoknak van közös halmaza, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy a devizahitelek megbundázott szerencsejátékot lepleznek.
válasza:8-as válaszoló!
Azt nem mondom biztosan, hogy a Ptk. 204. § -ra alapított per kiállná a bíróság próbáját. Különös tekintettel arra, hogy a törvényi megfogalmazás a KIFEJEZETTEN szót emlegeti. Tehát külön bizonyítást igényel, hogy a bank kifejezett szándéka a fogadás szervezése volt, noha a szerződésben ezt a szándékot nem hozták az ügyfél tudomására.
Nehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a bizonyítást, hogy a devizakölcsön olyan kölcsön volt, amiket kifejezetten pl. lakás építésre adtak a bankok. A szerencse elemek a visszafizetendő törlesztésekbe épültek be.
Valóban sokkal eredményesebben védhető az adósok érdeke, ellehetetlenülés okán, erkölcsi alapon, a kölcsönszerződés tisztességtelen elemei alapján, vagy éppen formai hibák alapján.
Eddigi ismereteim szerint utóbbi tűnik a leginkább eredményesnek, a bizonyítás egyszerűsége miatt.
Az árfolyam rést sok bank kifelejtette a THM számítás során, azt is elfelejtette okiratba foglalni, hogy a THM számítás nem tartalmazza az árfolyam rést.
lásd:
Minden elismerésem azoké, akik felismerték ezt a lehetőséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!