A bankok kölcsönszerződésnél a magánszemélyek részére csak annuitásos törlesztési módot alkalmazhatnak? Ha igen, akkor a futamidő lejárta előtti elő- és végtörlesztések esetén miért nem adják vissza a többletként beszedett kamatot?

Nem igazán értem mire gondolsz, de szerintem nem vagy tisztában a kamatszámítással és az annuitásos törlesztéssel.

Miből gondolod, hogy több kamatot fizettél a jogosnál?

Magánszemélyként manapság csak annuitásos hitelt lehet igényelni, nincs egyenletes tőketörlesztésű hitellehetőség. (Vállalkozásoknak még most is van néhol ilyen hitel.) Ennek elsősorban az az oka, hogy az egyenletes tőketörlesztésű hitelnél sokkal nagyobb a törlesztőrészlet a kezdetekkor, mint egy annuitásos hitelnél. Régebben sem választották ezt sokan a magas induló részletek miatt, ezért megszüntették ezeket a hiteltípusokat.

Egy annuitásos hitelnél sem fizet "előre" több kamatot senki, mint ami eleve jár, csak tőkét fizet nagyon keveset.

Eleinte nagyon lassan fogy a tőketartozás, mert a bankok minden hónapban levonják a teljes tőketartozásra felszámolt kamatot a törlesztőrészletből és csak a maradékkal csökken a tőke, viszont pont ez miatt a fennálló tőketartozás mindig nyomon követhető.

Amikor elő, vagy végtörlesztesz, akkor viszont az aktuálisan fennálló tőketartozásból vonódik le a befizetett összeg.

Teljesen téves az a közfelfogás, hogy a bankok "először a kamatokat vonják" le a hitelből és csak később kezdik el vonni a tőkét. Egy annuitásos hitelnél azonnal elindul a tőketörlesztés is, már az első havi részlet is tartalmaz tőkerészt, csak mivel az elején még nagyon sok a tartozás, így sok a kamat is, ezért az első időszakban még nagyon csekély mértékben fogy a tőketartozás.

"De, ha én 7 éves futamidőre vettem fel a kölcsönt, és a bank az első években fizetteti meg velem magasabb összegben az egész futamidőre számított kamatot"

A tévedés ott van, hogy nem az egész futamidőre számítja fel a bank a kamatot, hanem az aktuálisan fennálló teljes tőketartozásra számítja fel az éves kamatot napokra bontva. Ez azt jelenti, hogy pontosan annyi kamatot számolnak fel, mint ami jár addig a napig és ezt minden hónapban levonják.

Egyszerűsítve legyen a kamat 20% és számoljunk forint hitellel:

700.000Ft-nak az éves kamata 20% esetén 140.000Ft. Ha 14.000Ft volt indulóban a havi részleted, akkor ez azt jelenti, hogy az első évben 168.000Ft-ot fizettél be. Ebből, ha levonod a 140.000Ft kamatot, gyakorlatilag csak 28.000Ft-ot fogyott a tőkéd. A követező évet 672.000Ft-tal nyitottad, erre jött rá a 20%, így már 134.400Ft lett a kamat, a tőkéből így már egy pedig picit több fogyott 33.600Ft.

A helyzet ennél összetettebb, mert napi kamatszámítás van és a Te hited nem forintban, hanem devizában van nyilvántartva, ami miatt az aktuálisan fennálló tőketartozásod emelkedett az árfolyammal, de kb ez az elv alapján nagyjából ki lehet számítani, miért volt még mindig ilyen sok tartozásod.

Eddig én is azt hittem, hogy minden hiteltörlesztés annuitásos, de tévedtem.

A bank olyan szerződést ír amilyet akar. Ha akar, beleránthat egy szerencsejátékba építési hitel fedőnév alatt. Te egyet tehetsz: "ráboríthatod az asztal az ügyintézőre, és" nem írod alá a szerződést. Utólag bíróságon támadhatod a szerződést, kártérítést követelhetsz, fizetési könnyítést, stb...

Az etikai kódex bevezetése előtt még semmi sem kontrollálta, a kölcsönszerződések tartalmát.

A PSZÁF a Békéltető testület bástyaként védi a bankokat az elégedetlen ügyfelektől.

A bírósági perek időtlen ideig tartanak.

Hamarosan kifutsz az 5 év perlési határidőből.

Dr. Lehmann György tanácsaira érdemes figyelni.

A Banif Plus Bank Zrt. pert vesztett tisztességtelen szerződési feltételek miatt. Az ítélet egyelőre nem jogerős.

Idézem az inkriminált részt:

"...bármely ok miatt kerül a futamidő lejárta előtt felmondásra, akkor a kamatokon és a költségeken kívül az adós az összes hátralévő törlesztőrészlet összegét is köteles megfizetni. A megfizetendő törlesztőrészletek a tőkeösszeg mellett ügyleti kamatrészt és biztosítási díjat is magukban foglaltak."

Lámpavasra valók függesztéknek.

Lásd:

[link]

Az előző hozzászóló bejegyzése nem azonos azzal a problémával, amit a kérdező feltett. Nem tartom célszerűnek pereskedésre biztatni embereket olyan témában, ami nyilvánvaló matematikai ismeretek hiányából fakad.

Itt az én leírásomnál bővebben, részletesebben magyarázzák el azt, amit kérdeztél, hátha ez alapján megérted:

[link]

Az eltelt futamidő alatt a kamaton felül a tőkét is törlesztetted, ezt nagyon jól látod.

A deviza alapú hitel lényegét azonban nem érted.

Megpróbálom mindenki számára érthetően elmagyarázni, mert a kölcsönszerződésben nem minden az aminek első olvasatra látszik. Ez megtévesztő lehet:

A kölcsönszerződésed egy szerencsejátékkal kombinált katyvasz.

Azért lett több a végtörlesztésed, mint amire számítottál, mert a kölcsönszerződés aláírásakor fogadást kötöttél könnyen manipulálható országok deviza árfolyamának változására.

A játékon azok nyertek, akik a forint gyengülésére játszottak. Megsúgom, ezek egy meghatározhatatlan zártkörű klub tagjai.

Azok a játékosok viszont, akik a forint erősödésére játszottak (nevezzük őket egyszerűen devizahiteleseknek), nekik sajnálatos módon nem volt szerencséjük.

Nagyon jól érzed , hogy az adósságod, a tőke csökkent. Viszont a forint árfolyam erősödésre tett fogadásodon sokat buktál.

Vonatkozó szabály:

Ptk 204. § (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni

b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket;

(2) ...az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.

Az állam egy köztes peren kívüli megoldást kínált "végtörlesztés" fedőnév alatt.

Kínálta ezt azoknak a jobb pénzügyi háttérrel rendelkező embereknek, akik könnyebben fogadhattak volna jogi képviselőt, és elegendő munícióval rendelkeztek volna egy esetleges pervitelhez.

Mi a végtörlesztés lényege?

A fogadó iroda (esetünkben a bank) lemondott az extra nyereményről, beérte szerényebb haszonnal.

Végül de nem utolsó sorban te ép bőrrel ki tudtál szállni a játékból. Megmaradt a kocsid, a lovad, a házad, a házasságod, az egészséged, összességében nem buktál megfizethetetlenül sokat a fogadáson.

A játék elnevezés nagyon közel áll a valósághoz, bár való igaz, hogy a kölcsönszerződésekben az árfolyam kockázat nem lett szerencsejátéknak nevesítve.

Lásd az alábbi példákat:

"Dupláztunk, vagy vesztettünk volna, ha a 300-as szintnél azonnal forint gyengülésre játszó pozíciót nyitunk? "

forrás: [link]

"A nyereség azoké a befektetőké lett, akik nyitott devizapozícióval játszottak ugyanezen a piacon a forint gyengülésére. Ők lakossági és intézményi befektetők egyaránt lehetnek, de aligha beazonosíthatók."

forrás: [link]

8-as válaszoló!

A Budapesti Értéktőzsde jó nevű cég. A weboldaluk nem gagyi. Komoly pénzügyi szakemberek dolgoznak a háttérben. Nem buták.

A pénzintézetek és a befektetők is figyelik a legfrissebb híreiket.

Honlapjukon, található egy elemzés. lásd: [link]

Ebből idézek:

"Amikor az ember bemegy a bankba és választ az ott található hitelkonstrukciók közül, implicit FOGADÁST KÖT arra vonatkozóan, hogy a következő 10-15 évben hogyan alakulnak majd a

kamatlábak és az árfolyamok egymáshoz képest, vagy finomabban fogalmazva, választásával

bonyolult makrogazdasági összefüggésekre vonatkozóan fejezi ki várakozásait."

Mindezek mellett, valószínűleg a banktól, vagy a bíróságtól eredményesebben kaphat bárki fizetési könnyítést anyagi ellehetetlenülés okán, mint szerencsejáték miatt.

Egyértelmű, nem nehéz bizonyítani, hogy 100 eFt-ot keresetből, lehetetlen hosszú távon 100 eFt-ot törlesztésre fordítani.

Enni még a rabszolgáknak is kell.