Prémium Állampapír helyett jó megoldás lehet a magyar tőzsde blue chip-jei? (OTP, MOL, Richter, Magyar Telekom) ?

Olyan, mint ha azt kérdeznéd, beton helyett jó megoldás lehet-e röplabda.

MIRE?

Az állampapír alacsony kockázatú befektetés, mivel állami garanciával, tőkegarantáltan, jól tervezhető, vagy akár fix kamatot kapsz a pénzedre, aminél kevesebbet biztosan nem kapsz vissza.

Cserébe ezért a biztonságért viszont kicsi a nyereség rajta. Épphogy a hivatalos inflációs érték környékén fizet kamatot. (A hivatalos inflációs adatoknál pedig a tényleges infláció akár jóval nagyobb is lehet, főleg a te személyes költéseidet figyelembe véve.)

Az is elég fontos tényező, hogy a magyar állampapírok adómentesek és bármikor a futamidő lejárta előtt is kis költséggel (1%) visszaválthatók. Az államkincstárnál tartva nincsenek számlavezetési, utalási és egyéb költségek sem rajta.

Minden más befektetés viszont adóköteles, ha nem TBSZ számlán tartod. TBSZ számlán tartva adómentessé válik 5+1 év után, viszont emiatt adómentesen 6 évnél hamarabb nem tudod kivenni a pénzed, míg az állampapírból bármikor ki tudod venni szinte a teljes pénzed.

A tőzsdei befektetések lényegesen nagyobb kockázattal járnak. Viszont amíg nem érted a tőzsde működését, ez csak egy ijesztgető figyelmeztetés, amit nagyon nehéz a helyén kezelni, mert nincs viszonyítási alapod.

A magyar tőzsde sok szempontból még rizikósabb, mint a nemzetközi piacok. A nemzetközi tőzsde alakulását a nemzetközi történések (gazdasági eredmények, háborúk, járványok, stb) mind befolyásolják, a magyar történések egyáltalán nem. A magyar tözsde alakulását viszont a nemzetközi történések ugyanúgy befolyásolják, mint a nemzetközi piacokat. Viszont a magyar tőzsde ezek mellett még a magyar gazdaság, politika, társadalom és egyéb történéseinek is ki van téve.

Már önmagában azzal jóval nagyobb nyereséget tudsz elérni a magyar hozamoknál, hogy a pénzed nem forintban veszít az értékéből az infláció miatt, hanem valutában tartod. Ez egy extra árfolyam nyereséget tesz hozzá a befektetésed piaci hozamához.

Az árfolyamok nem csak felfelé, hanem lefelé is mozognak. Rövid távon nem csak lehet, hanem biztos, hogy lesznek olyan időszakok, amikor a tőzsdei befektetésed (akár jelentősen) kevesebbet ér, mint amennyit betettél.

Ha ettől megijedsz és kiveszed a pénzed, hogy ne bukj el vele még többet, akkor realizálod a veszteséget és biztosan veszítesz rajta. Ha bent hagyod a pénzt és kivárod, hogy az árfolyam emelkedni kezdjen és meghaladja a beszálló pontodat, akkor elmúlik a veszteséged és újra nullán vagy. Ha tovább növekszik az árfolyam, akkor pedig elkezdesz nyereségbe kerülni, ami miatt beszálltál.

Azt viszont senki nem tudja megmondani előre, hogy az árfolyam görbe hullámvölgye mikor fog elmúlni, mennyi ideig kell veszteségben ülnöd ahhoz, hogy utána újra pozitívba kerülj. Sőt, azt sem lehet előre megmondani, hogy ez biztosan be fog-e következni. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy hónapokig, vagy akár évekig is jóval kevesebbet ér a befektetésed, mint amennyi pénzt betettél és csak utána fog majd többet érni. (Lehet, hogy ez nem folyamatosan lesz így évekig, hanem az árfolyam hullámzás miatt hosszabb-rövidebb időkre pozitívba, akár jelentős nyereségbe is kerülsz, aztán megint esik és újra negatívba megy és ezek váltakoznak.)

A tőzsdén az sem kizárt, hogy akár olyan mélyre zuhan (vagy pont a csúcson szállsz be), hogy oda soha többé nem fog visszatérni, vagyis a befektetésed sosem fog többé annyit érni, mint amennyiért beszálltál és örökre veszteséges maradsz vele.

Például akik 2022. október 12. körül 420 forintos árfolyamon vettek Eurót, mert későn kezdtek el rettegni az egyre több forint romlásról szóló cikktől és a 450-es árfolyammal riogató cikkek miatt még ezt is jobb befektetésnek hitték, azok a mai napig veszteséges Euró vásárlásban ülnek és várják, hogy eljön-e újra az az árszint, hogy már ne számítson rossznak a befektetésük. Közben pedig elestek több évnyi lehetőségtől, hogy jóval olcsóbban vehessenek eurót, ami ugyanarra az árszintre eljutva majd sokkal nagyobb nyereség lenne számukra.

Az index alapok (ETF), mint Magyarországon a BUX, nemzetközi piacokon a DAX, S&P 500 lényegesen biztonságosabb befektetési lehetőséget kínálnak, mert ezek több tucat, vagy az S&P 500 esetében az USA top500 cégének részvényeit tartalmazzák valamilyen súlyozással. Így az egész piacot leképezik, egy diverzifikáltabb portfóliót képviselnek. Egy vásárlással egyszerre több tucat, vagy több száz cégbe fektetsz be. Ha az egyik részvény árfolyama megzuhan, a többinek a sikere akkor is nagyobb eséllyel fogja ellensúlyozni a veszteséget. Emiatt kisebb a nyereséged egy indexalapba fektetve, mint egyedi részvények sikere esetén. Viszont a kockázatod is kisebb velük, mint egyedi részvényekkel.

Viszont az ilyen indexalapok is tudnak és szoktak is negatívba menni. Ezért ezek is csak hosszú távú befektetésként ajánlottak, lehetőleg TBSZ számlán.

Csak olyan pénzt fektess be a tőzsdén, amire semmilyen körülmények között nem lehet azonnal szükséged!

A vésztartalékot, amire bármikor szükség lehet 5-10 éves időtávnál rövidebb időn belül, érdemesebb állampapírban tartani, még akkor is, ha kevesebb kamatot fizet.