Házasságkötés előtt a párom kapott 2 millios összeget a cégére es azota nem fizette vissza. A cég mar szüneteltetve van. Azota mi összeházasodtunk es a közös ingatlanukra tették rá a végrehajtást. Az én részem nem vehetik el ugye?

Ha cége vette fel a hitelt, a férjed akkor is lehet felelős a visszafizetésért. Pl. ha a cég betéti társaság.

De úgy gondolom, hogy ebben az esetben először a cég vagyonát kell végrehajtás alá vonni. (De ezekhez a céges dolgokhoz nem értek. Mint ahogy szinte semmihez sem. :-) )

A házastársad nem kért jogi tanácsot ebben az ügyben? Vagy legalább a volt könyvelőjét megkérdezhetné.

Emellett a kft ügyvezetője is felelhet korlátlanul is a vagyonával a céges ügyekért.

Alapjába véve szerintem az van, hogy a cég vagyonából nem tudják kielégíteni a tartozást,a cégvezető magatartása pedig nem utal arra, hogy rendezni szertné, így előtérbe kerül a kezesség, vagy rosszabb esetben a ügyvezető korlátolt felelősségének feloldása, ahogy az is szinte biztos, hogy kezességet aláíróként mint magánszemély szite mindnen hitelhez kérik az ügyvezető/és vagy tulajdonosok aláírását is.

Házastárs, élettárs, gyerek stb akor vizsgálják, ha pl vagyon kimentésről van szó. Tehát a hitelt pl nem fizeted, helyette ingatlant veszel más nevére.

A fentiek közül mind 3 esetben érintheti a 3.ik személyt is a végrehajtás.

"Az én részemet nem vehetik el igaz?

Így ebben a formában nem, egyet kivéve.

"Mi történhet?

Valaki esetleg tudna valamit irni"

Az van, amit a 14-es válaszoló írt. Alapból nem érinti a te tulajdonrészedet, hiába vagytok most házasok. A házassági vagyonközösséget nem úgy kell érteni végrehajtás esetén, ahogy sokan gondolják.

Egy végrehajtás esetén az ingóságokat érinti leginkább a "közös" fogalom. Tehát ha van egy autód, amit házasság alatt vettél, és nem tudod igazolni, hogy a különvagyonod része valamiért (pld. szülők kizárólag neked ajándékozták a pénzt, amiből vetted), akkor az bevonható a végrehajtásba. Vagy lefoglalható a TV, a hűtőszekrény, stb. amit nálatok találnak a végrehajtók. De ha bármilyen vagyontárgyról tudod igazolni, hogy nem "közös", akkor az nem foglalható le. Ha mégis legfoglalnának olyan vagyontárgyat, ami nem az adósé, vagy a tied, mint házastársé, és hirtelen nem tudod igazolni, hogy a különvagyonod része lenne, akkor a valódi tulajdonos igénypert indíthat a visszaszerzése érdekében.

Ingatlan esetén az van, amit a 14. válaszoló írt. Ha bizonyítható a vagyonkimentés (fedezet elvonása), akkor peres eljárás keretén belül érvényesítheti a hitelező az igényét a fedezetként szolgáló ingatlanra.

Fedezetelvonó per esetén van két fontos fogalom -> rosszhiszeműség/jóhiszeműség. Bizonyítani kell a rosszhiszeműséget egy fedezetelvonás esetén. Ha nem bizonyítható, akkor nem mozdítható semerre a te ingatlanban fennálló tulajdonrészed a férjed tartozása miatt.

#15

Látom, viszonylag értesz hozzá. Mit szólsz a 4-esben idézett PTK részlethez? Aszerint semmit nem vehetnek el a közös vagyonból. Van erről ellentétes törvényhely?

Kérdező!

A házasság alatt vettétek az ingatlant?

Olyan pénz is van benne, amit a házastársad a házasságotok előtt szerzett? Milyen arányban?

#16

Ptk. 4:39 §:

"A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul."

A házasság előtt szerzett vagyon különvagyon. Terhelni ezt a különvagyont bíróság által megállapított tartási kötelezettség esetén lehet (gyerektartás, szülőtartás, rokontartás).

"Van erről ellentétes törvényhely?"

Nem tudok ilyenről.

A "közös vagyon" az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt.

A földhivatali ingatlan-nyilvántartás ilyen szempontból a legtisztább. Nincs enyém-tied. Oda az van bejegyezve egyértelműen, ami az egyént illeti. Nem lehet tárgya más személy tartozásának, hacsak nem adóstárs volt az ügyletben, vagy kezességet nem vállalt a tartozás megfizetéséért.

Nincs végrehajtó, aki be tudná vonni a házastárs ingatlanban fennálló tulajdonrészét egy eljárásba arra hivatkozva, hogy házastárs. Kivéve, ha fedezetelvonási céllal történt a tulajdonjog szerzés. Ebben az esetben is csak bírósági per keretén belül, ha megállapítható egyértelműen a rosszhiszeműség (vagyonelvonás).

Mikor állapítható meg? Csak egy példa:

NAV -> Adózó átvette az utólagos ellenőrzésről szóló értesítést. Az utólagos ellenőrzés megállapítással végződött (adóhiány, bírság stb.), míg az eljárást folyt, eltűnt az adózó vagyona.

Ilyen esetben nehéz bizonyítani a jóhiszeműséget. Ez még a bíróságnak is fedezetelvonás. :)

"A földhivatali ingatlan-nyilvántartás ilyen szempontból a legtisztább. Nincs enyém-tied. Oda az van bejegyezve egyértelműen, ami az egyént illeti."

De ha az ingatlant a házasság ideje alatt vették volna közös vagyonból, akkor az közös vagyon. Tehát, ha a bejegyzett tulajdoni hányad 50-50%-os, akkor sem a férj magánvagyona a ház fele. Vagyis, ha ez lenne az eset, akkor a férj tulajdonrészét sem lehetne végrehajtás alá vonni olyan tartozás miatt, ami a házasság előtt keletkezett.

Ez szerinted is így van?

"a bejegyzett tulajdoni hányad 50-50%-os, akkor sem a férj magánvagyona a ház fele. "

A magánvagyon az az, ami a házasság előtt már megvolt. Valamint az, amit házassági szerződés kötése esetén akként kezelnek. Ne keverjük össze a dolgokat, és erőltessünk olyat, ami jogilag aggályos.

Az ingatlan-nyilvántartásban mindenkinek a saját része van bejegyezve.

Nincs végrehajtó, aki rá tudja tenni a kezét az én részemre az ingatlanból a házastársam tartozása miatt.

Nem fogja csak úgy random X tartozása alapján a földhivatal bejegyezni Y tulajdonrészére a végrehajtási jogot csak azért, mert házastársak.

Azért írtam azt, hogy egy végrehajtás esetén a vagyonközösség nem úgy működik, mint például válás esetén az osztozkodás.

Gondolj bele, még a Ptk. szerint is kivétel, ha például a házastárs tudta nélkül vesz fel az illető hitelt és terheli meg az ingatlant. Ugyanis nem felel érte. Ha nem így lenne, akkor a teljes ingatlanra terhelnék rá a hitelt, nem pedig az egyéni tulajdonrészekre.

Az sem véletlen, hogy például a bankok egy hitelezésnél vagy adóstársat, vagy kezest kérnek. Hiszen tisztában vannak azzal, hogy hiába házas a hitelfelvevő és jogilag ilyenkor "minden közös", nem tudják végrehajtatni a másik fél tulajdonrészét.

Csak és kizárólag fedezetelvonás esetén van rá lehetőség. Ha eleve az volt a cél, hogy ne lehessen az ingatlant egy tartozás fedezeteként bevonni a végrehajtási eljárásba. Ehhez viszont bírósági ítélet kell.

A kérdező tulajdonrésze biztonságban van, ha nem adóstárs, és nem vállalt kezességet a tartozás visszafizetésére.

Ilyen pedig nem történt.