Ha a NAV eljárást indít ellenem, tehát magánszemély ellen, az a cégemet befolyásolja?

Nekem közel egy év volt a Nav-os része, mire lezárult.

De ahogy írtam is, itt közben pattogott ide-oda az ügy, mert felvetődtek büntetőjogi lehetőségek is, ami nem Navos hatáskör.

Neked biztos, hogy kell majd bizonyítani, illetve szerintem első körben a társadnak is, ha az ő nevén volt a számla amire a bevétel jött és az oldalról nem a Te adataidat adta meg a bejelentő,hogy mennyit és milyen jogcímen kaptatok és miért nem adtatok számlát, vagy adóztatok, meg megállapíthatják, hogy a legálishoz képest mennyi járulékot, bevétel (tényleges és ha tudják bizonyítani, akkor eltitkolt) utáni adót nem fizettetek be.

Aztán, hogy pl. ptk-s, btk-s része lesz-e tevékenységnek, ami elkülönül, vagy épp egybeolvad és áthelyezik az ügyet, az majd a vizsgálat során derül ki.

Szerintem eljárást ígyis-úgyis indítanak, nem feltétele hogy a bejelentő "sértett" is legyen.

Azt nézik hogy art törvénybe ütköző tevékenység történt, ez nem függ a bevétel mértékétől, de minősítő körülmények lehetnek pro és kontra.

Kimentési lehetőséget adnak, ellenem pl most volt egy eljárás jövedéki termék miatt. Későn kaptam egy felkérést bálra, hogy hétvégén csináljam meg, mert lemondta a másik megbízott. 3 napom volt megszervezni 200 főre az ital szolgáltatást. Csak épp a kitelepülés bejelentést nem 3 nappal előtte tudtam leadni, ahogy a jogszabályban van, hanem csak előtte való nap, mire munkaerőt, árut eszközöket, stb megoldottam és biztos volt, hogy el tudom vállalni. Mentegetőzhettem ott, hogy bocs, de tavaly legalább két héttel előtte szóltak, idén amiatt nem tudtam leadni időben, meg az este bevétel is a kiszabható bírság töredéke csak, mivel ezért 750.000 -ig terjed a bírság és az üzletet is bezárhatják. Ezt olvastam 10 oldalon keresztül, a vizsgálati szakasz lezártával, és várhattam a bírságot az elsőfokú határozattal, mivel nem az volt a lényeg, hogy mennyi volt a bevétel, hanem hogy nem úgy jártam el, ahogy kellett volna a jogszabály szerint.

A végén 5.000 Ft-ra bírságoltak, az alábbi indokkal:

A Jöt. 107. § (1) bekezdése szerint a jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a

64-73. §-ban meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti, az

adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárása intézkedés alkalmazható.

Art. 245 § .

Jelen jövedéki ügy kapcsán mérlegelési jogkörömben eljárva megállapítottam, hogy az Adózó a

törvénysértést első esetben követte el, vele szemben a jövedéki szabályok megsértése miatt jelen

eljáráson kívül eljárás nem került bevezetésre.

"Figyelembe véve a jogsértés csekély súlyát, azt,

hogy a mulasztás eredményeként az adózási érdek közvetlenebb módon nem sérült, jelen

eljárásban a szankció alkalmazását mellőzöm."

( Adózási érdek meg amiatt nem sérült, mert volt nyugtaadás, áru eredetigazolás, vállalkozás, munkaerő bejelentve, stb. )

Ez ugyanúgy nálad is érvényes, csak ugye nálad vannak hiányosságok. Nem azt nézik mennyi volt a bevételed, hanem hogy nem jogszerűen és kellő körültekintéssel jártál el, ezzel kárt okoztál, mert adóhiányt keletkeztettél. Ugyanakkor mérséklését is lehet kérvényezni, mivel esetedben ezek után bírságolnának:

224. § [Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában]

Art. 224 A természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

228. § [Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése]

(1) Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha

a) a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy

b) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]

(1) * Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után tíz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

229. § [Általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése]

Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.

217. § [Az adóhiány]

(1) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

215. § [Az adóbírság alapja, mértéke]

(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka.

(4) * Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Az a lényeg, hogy ha lesz a magánszemélyes tevékenységed miatt fizetnivalód (mindegy, hogy adóhiány, bírság stb.), és Te azt nem tudod határidőben megfizetni, akkor végrehajtást indít ellened az adóhatóság.

A végrehajtó pedig lefoglalhatja a KFT-ben lévő üzletrészed. Ha árverésen valaki lecsap rá, akkor elveszíted a cégben lévő üzletrészed, tehát magát a céget is adott esetben, mert azé lesz, aki árverésen megveszi.

A céges tevékenységedet így befolyásolhatja a magánszemélyes ügyed. Másképp nem.