Mi történik a pénzzel?

07:41-nek az a problémája, hogy elveszik a részletekben. Beragad egy "vajon melyik éri meg jobban" kérdésbe, és kihozza belőle az "okosan úgysem tudsz dönteni" következtetést, ami részben igaz is.

Ha viszont egy szinttel hátrább lépsz, és a folyamatot nézed, és elvi kérdéseket teszel föl, akkor már sokkal egyszerűbb a válasz. Erre a gondolkodásra nem volt képes az emberek többsége télen. Nem csoda, hogy ezek az emberek aztán panaszkodni kezdenek, amikor szembekerülnek döntésük következményeivel. Könnyű lenne másra kenniük, de nincs igazuk.

Az embereket nem menti fel a saját döntésük alól 0. Viktor disznósága. Fordítva is igaz: 0. Viktort sem menti fel az emberek ellen elkövetett bűnei alól, hogy azok birkaként követték. Mindkét fél felelős, nem lehet egymásra fogni.

A 07:41 nem leragadt valahol, hanem a gyakorlatot nézi.

Igen is van olyan, (nem is kevesen), akinek 600.000 Ft KÖRÜL van a magánkasszájában. Ez nem feltétlenül azért van, mert nem dolgozott, vagy minimálbéres volt. A "nagy gazdasági világválság" idején eltűnt róla több, mint 100.000 Ft, "befektetési" veszteség címén, azon kívül lehet még hosszú táppénzes állomány miatt is, stb.

Biztosabb egy számlán gyűlő pénz? Mióta? Ebben az országban mi a biztos?

Én a döntésemnél tisztában voltam vele, hogy nem lesz "örökölhető" a befizetett pénzem. Nem is fogom szóvá tenni, hidd el. Amennyit kapna az örökösöm lehet, hogy még a temetésemre sem lenne elég....

Már a magánnyugdíj-rendszerbe lépésem után 5-6 évvel megbántam a döntésem, mivel a bevezetésekor sem arról volt szó, amit aztán a visszalépés lehetőségének határideje lejárta után csináltak a magánnyugdíjjal. Jól átverték az embereket már akkor. Az az igazság, hogy nem is kellett volna belépnem, most már tudom, és én kifejezetten örültem ennek a kényszer-visszalépésnek.

"A 07:41 nem leragadt valahol, hanem a gyakorlatot nézi."

Ezt hívjuk leragadásnak.

"Biztosabb egy számlán gyűlő pénz? Mióta? Ebben az országban mi a biztos?"

Jó kis csúsztatás a "biztos" és a "biztosabb" szavak között (bár én egyiket sem használtam).

Amúgy tényleg többet ér egy számlán levő pénz, mint a sehol sem lévő (majd az épp akkor aktuális kormány jóindulatától függő) összeg.

Nem is beszélve arról, hogy az állami rendszer nem bizonytalan, hanem fenntarthatatlan. Nem csupán elvi, de gyakorlati okokból sem bölcs döntés.

10:30 Úgy van, ahogy írod. A részletek, persze bonyolultabbak (és 200-140=60, nem 70), de lényegében erről van szó.

A problémát az átmenet jelenti. Tudniillik egy olyan rendszer volt korábban érvényben, ahol az idősek nyugdíjára nem volt évtizedekkel korábban félretett összeg. Sem a magánszámlákon, sem az állam tulajdonában. Az egész korábbi nyugdíjrendszer egy gazdaságilag ésszerűtlen és demográfiai okokból fenntarthatatlan elvre épült. Márpedig ha őket is el akarjuk tartani valamiből, meg az általad vázolt ideális állapotot is el akarjuk érni, annak az árát valakinek meg kell fizetnie. A Magyar Köztársaság kormánya hozott egy döntést 1997-ben, hogy ennek az árnak a megfizetését nem hárítjuk tovább a következő utáni utáni utáni generációkra, hanem mi most elkezdjük fizetni. Ennek érdekében három dolgot lehet tenni (nem vagy-vagy, hanem és-és):

-kevesebb nyugdíjat fizetni az időseknek

-megemelni a nyugdíjkorhatárt.

-az aktív generációra valamivel nagyobb terhet tenni, és nyugdíjbefizetéseinek egy részét a most nyugdíjasokra, másik részét a saját majdani nyugdíjukra félretenni.

A sarkalatos pont ez utóbbi. Amikor eljutunk arra a szintre, hogy a nyugdíjba menő generációnak már van magánszámlája, az még nem fogja fedezni az ő nyugdíjaskori igényeiket, de az akkor aktív generációnál már lehet fokozatosan javítani a hozzájárulás arányán, míg végül eljutunk addig az állapotig, hogy az embereknek kizárólag a saját nyugdíjukat kelljen finanszírozniuk.

Ezt a 13 év munkát, és az összegyűlt 3 billió forintot dobta ki a szennykormány az ablakon, hogy a mostani államadósságból a későbbi kormányok által megfizetendő államadósságot csináljon. Ehhez asszisztáltak azok, akik birka módjára nem akartak gondolkodni, csak követték a nagyvezírt, mert az megetette velük, hogy úgy éri meg nekik.

"és 200-140=60, nem 70"

Ez így van, és nem is írta senki, hogy annyi lenne. De a 200 bruttód után a befizetendő járulék ugye kb. 70ezer (saját plusz munkáltató befizetése)? És a nettód ugye kb. 140e? És ennek a két számnak az összege ugye nem kell, hogy kiadja a 200at? ;)

Ez jogos, csak az ilyen csúsztatásokba nem szoktam belegondolni, és nem szeretem a belterjes szakzsargonban megfogalmazott dolgokat.

Nálam a bruttó az, amit a vevő/munkáltató/megbízó kifizet, a nettó pedig, amit ebből az eladó/alkalmazott/megbízott megtart. A kettő különbsége meg a járulékok, adók mindenegyéb, amit a hatalom akármilyen jogcímen elvesz.

Tudom, hogy a szakzsargon egy kicsit más, de éppen a túlbonyolítás az, amiért sokszor nem nyilvánvaló, aminek annak kellene lennie.

"Nálam a bruttó az, amit a vevő/munkáltató/megbízó kifizet, a nettó pedig, amit ebből az eladó/alkalmazott/megbízott megtart. A kettő különbsége meg a járulékok, adók mindenegyéb, amit a hatalom akármilyen jogcímen elvesz. "

Akkor azért nagyrészt ugyanarról beszélünk, de nem mondhatod komolyan, hogy a bruttó fizetés alatt te nem azt érted, amit mindenki más. Ha mindent le akarnál vonni, amit "a hatalom akármilyen jogcímen elvesz", akkor nem tudnád kiszámolni a nettódat, ugyanis az attól függne, hogy mit vásárolsz a fizetésedből. A bankszámlára érkező pénzből ugyanis le kellene vonnod a pénz elköltésekor kifizetett adókat is, mint pl. vám, áfa, jövedéki és idegenforgalmi adó, stb. ;)

Ezért a bruttó fizetés az az, ami, (ami rajta van a munkaszerződéseden), a nettó pedig az, ami (amit megkapsz a bankszámládra).

De a lényeg, hogy egyébként egyetértünk! :D

"de nem mondhatod komolyan, hogy a bruttó fizetés alatt te nem azt érted, amit mindenki más"

De teljesen komolyan mondom, és nem kérek engedélyt, hogy mondhassam. Legfeljebb, ha félreértés van belőle, akkor tisztázom. Most is ez történt.

Az ÁFA, vám stb. természetesen beszámít a bruttó és a nettó közötti különbségbe, amennyiben megbízásról, adásvételről vagy bármi olyasmiről van szó, amire ez vonatkozik. Az alkalmazott fizetéséhez azonban ennek nincs köze. Az egy másik történet, hogy amikor megveszi a téliszalámit, akkor is fizet az államnak, azaz ott is van bruttó meg nettó.