Ha eladom a lakásom mondjuk 64 millió forintért és veszek egy kisebbet 50 millióért, akkor a 14 millió után kell adóznom?

A lakáseladás adózásánál nem számít, hogy vettél egy másikat. Eladásnál annak a lakásnak a szerzési értéke számít.

Illetéknél lehet beszámítani az eladott lakást az újba (cserét pótló vétel talán a neve, de ebben nem vagyok biztos).

Külön kezeld az eladást és külön az új ingatlan vásárlását.

Eladás:

Ha az eladásból keletkezett adóköteles jövedelmed, akkor meg kell fizetni utána a 15 % SZJA-t. Ha nem keletkezett, akkor nem kell. Az eladott ingatlan szerzését követő 5. és további években történő értékesítés esetén az SZJA törvény szerint már nem keletkezik jövedelem az értékesítés után, teljesen mindegy, hogy mennyiért adtad el az ingatlant. Itt nincs jelentősége, ha másik ingatlan megvásárlására fordítod a kapott vételárat.

Mikor keletkezik jövedelmed/adóköteles jövedelmed az értékesítés által?

Ha többért adod el az ingatlant, mint amennyiért annak idején megvetted/megszerezted.

Vásárlás:

Vagyont szerzel, tehát vagyonszerzési illetéket kell fizetned a megszerzett ingatlan után.

Az illetéknél van olyan lehetőség, hogy az eladott, valamint a vásárolt ingatlan értékét szembe állítsd egymással és a különbözet után számolják fel az illetéket -> cserepótló vétel.

Szabályai:

Már az adásvételi szerződésben kell arról nyilatkoznod, hogy így kéred az illeték megállapítását a NAV-tól. Ha nincs belefoglalva a szerződésbe, akkor külön nyilatkoznod kell róla írásban a NAV felé, méghozzá addig, amíg az illetéket kivető NAV-os határozat jogerőre nem emelkedik. A határidő jogvesztő! Tehát ha elkésel vele, akkor így jártál. Jogerő után nincs lehetőség módosítani (csökkenteni) az illeték kivetését.

Milyen esetekben van lehetőség a cserepótló vétellel kapcsolatos illetékkedvezményt érvényesíteni?

Ha a másik lakástulajdonod az új lakás vásárlását megelőző 3 éven belül vagy az új lakás vásárlását követő 1 éven belül eladod/eladtad.

Az fontos, hogy az illetékkedvezmény kizárólag lakóházként/lakásként nyilvántartott ingatlanra vonatkozik. Tehát garázs, üzlet, szálloda, szántó, műhely stb. nem alapja az illetékkedvezménynek.

-> lakástulajdon: "lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni."