Egy repülőgépnek mennyire kell megtelnie emberekkel ahhoz, hogy az föl is szálljon (legyen értelme fölszállni vele)?

Nem az a lényeg, hogy mennyire van tele, hanem hogy mennyi hasznot hoz. A haszon pedig erősen függ a jegyártól, a telítettségtől és az egyéb bevételektől. Függ a járaton utazók szezonalitásától, és függ attól is, mennyire rugalmas a légitársaság szervezete ahhoz, hogy a nem kihasznált járat leállításával költséget spóroljon meg.

Azért egy rendes cég 70-75% fölött tartja a foglalt helyek számát.

A malévra persze a fentiek nem érvényesek, mert az egy közpénzen fönntartott szarkupac volt, ahol a bevétel nem számított.

Szerintem a menetrendszerinti jaratokat nem torlik, akkor sem ha csak par ember utazik vele.

En repultem mar EasyJet-el es eskuszom a legikiserokon kivul volt kabe 15 ember. Mindenki kulon sorban ult es elfekudt hosszaban az uleseken. Nagyon furcsa volt. Azt hittem valami gaz van, hogy ilyen kevesen vagyunk, de ugyanugy felszallt a gep.

Szerintem nem torlik a jaratot, mert az felboritana az egesz rendszert. A gep ami megy Abol Bbe, legtobbszor utana elrepul Bbol Cbe es lehet hogy Cbol meg tovabb megy Dbe es azokon a jaratokon mar lehet hogy van egy csomo eladott jegy, de ha az Abol Bbe jarat kimarad az nagyobb veszteseg, mintha szinte uresen repulne el. Amugy tudjak elore hany utas lesz a gepen, ehhez merten tankoljak, szoval azzal tudnak valamennyit sporolni.

Az europai gepek gondolom csak ket pont kozott ingaznak, de pl. az USAban egy gep elindul pl. a keleti partrol, elmegy Losziba, onnan tovabb Arizonaba majd vissza a keleti partra. Egy jarat kiesese(kimaradasa/torlese) veszett galibat okoz.