Külföldön élőktől kérdezem! Ti szerettek kint élni?

Németországban élek. Egy nemzetközi nehézszállítmányozási cégnél (darukat, markolókat, stb. szállítunk több mint száz tonnával) dolgozom.

Nagyon jól viselem a "bevándorló életet". Rövid összehasonlítás:

Mo.: reggel bemegyek a boltba, veszek magamnak szendvicset, a boltos a tekintetével majd megöl, roszabb esetben még be is szólogat, mert neki sz.a.r napja van

Németo.: reggel bemegyek a boltba, az eladó rámköszön, mosolyog majd a vásárlás után további szép napot kíván

Mo.: bemegyek a munkahelyemre, a munkatársaim már pletykálnak az aktuális f*..szságokról, vitatkoznak a politikán, a főnök hisztérikus állapotban van; a nagy irathalmot senkinek sincs kedve feldolgozni és elsumákolják a felét

Németo.: bemegyek a munkahelyemre, még a büdös (szó szerint értem, nem sértően), zuhanyozni nem szerető sofőrök is szépjóreggelt kívánnak. A kolléganőimmel megiszunk egy kávét és beszélgetünk (politika, pletyka ki van zárva), a munka idegbetegségmentesen, normálisan zajlik, ha baj van, nyugodtan szólhatok a főnökömnek/csoportvezetőmnek, aki türelmesen végighallgat és intézkedik.

Mo.: eljön az 5 óra, de még 1-2 órát le kell húzni, mert sok a meló, a dolgozók fele meg lusta és így még nehezebben megy. Fizetetlen túlóra ez is, ha szerencsém van, legalább csúszót kapok.

Németo.: eljön az 5 óra, gond nélkül összepakolok és hazamegyek. Minden irodában van egy délutános/estés (előre beosztva), aki a fennmaradó munkáról gondoskodik, hogy időben hazamehessünk (persze ebben mindenki részt vesz).

Mo.: hazaindulok, az autóm döcög a kátyúkon, a szar minőségű utakon, és idegileg kikészítenek a sz*..rul összehangolt lámpák, az út közepén átrohangáló gyalogosok.

Németo.: hazaindulok a tökéletes állapotú utakon, ahol még a falvakban is megfelelő a világítás és még a 200 fős településeken is képesek a zebrán átmenni az emberek...

Hogy arra akartál amúgy célozni, hogy bevándorlóként kezelnek? Dehogyis. 2 év után felsőfokút tettem le; normálisan beszélem a nyelvet, normálisan viselkedek. Soha az életben nem kaptam negatív megkülönböztetést - inkább érdeklődni szoktak, sokszor kérdezősködnek pl. a magyar konyha, alkoholos italok, kultúra után :) A nyelv is gyakori téma, jókat szoktunk nevetni, amikor utánozni próbálnak 1-1 magyar szót :))

Negatívumai és pozitívumai:

Negatívumként a bürokráciát tudnám felhozni. Tudom, otthon is van. Itt sem roszabb vagy jobb a helyzet, de ezt utálom. Illetve a drága autófenntartási-költségeket, ill. a magas biztosítási költségeket

Pozitívum: az utak, házak minősége, a környezet összkinézete (minden ápolt, rendezett), az emberek mentalitása (pozitívak, aktívak, életvidámak), a lehetőségek sokasága (nem kell félnem, hogy nem lesz munkám), a szolgáltatások színvonala (vevőként, normálisan és nem utolsó szemétként vagyok kezelve, ha valamit igénybe veszek...), az ételek minősége (ég és föld a különbség a német és a magyar előírások között), a létbiztonság (aki akar, dolgozik, aki akar, talál).

Nem tervezek soha hazaköltözni természetesen.

Sosem ért semmiféle rasszizmus itt.

Ami még eszembejut az az, hogy a megélhetés mennyivel jobb itt. 4 év után a férjemmel házat építettünk (mivel a biztos keresetünk, munkahelyünk hitelképes, és már kezdőtőkénk is volt), van 2 jobb autónk. És mindezt átlagos, középszerű szakmákban! Magyarországon nem tudom, mindezt honnét szedtük volna össze. És mindemellett jó színvonalon élünk és szeretjük a munkahelyünket, kell ennél több? :)