A legtöbb magyar miért csak tengerpartra és a „divatos” helyekre hajlandó utazni?

18-as, szerintem te nagyon nem néztél szét Szarajevóban. Vagyis néztél, de nem láttál. Vizipipáztál-e az óváros évszázados kis utcácskáiban jó zaccos török kávét kortyolva? Hallottad-e a hegyoldalról a városra tekintve, ahogyan a müezzin dala a harangok kongásával keveredik a még mindig fájóan friss sírok fölött? És kúsztál-e a blokád megtörésére épített alagútban? Megfigyelted-e, hogy míg néhány szót váltasz este a bárokban a helyi arcokkal, hogy a DJ egymás után keveri a turbofolkot és a bosnyákok masszívan hajlítgatós nótáit? És a panelek között megtaláltad-e azt, amelyiknek saját siklója van lift helyett?

Sokan, sokféleképpen utazunk. Van, akinek kevésbé fontos a helyiekkel való érintkezés, a kultúra és csak a valóban komoly vizuális ingerekre utazik. Ez a ma emberére amúgy is hatvànyozottan jellemző, hiszen a digitalizációval elképesztően sok új inger éri az embert és bizony ezek a legértelmezhetőbbek.

Én leírhatnám például Facebookon, hogy milyen vicces volt átlépni Kucsurgánnál a transznisztriai határt vagy hogyan bánta meg Allah, amiért körforgalmat adott az albánoknak, de a legtöbb kedvelést akkor is az Azúr-parti panorámaképek vagy a Kazbegi csúcsa kapják. Ez nekem nem fontos, nem vagyok digitális bennszülött, de a mai társadalomban már nagyon sokak számára ez az értékmérő.

"Az a putri, lepusztult panelrengeteg és a Titó féle szocreál betonförmedvények látványa egy rémálom."

Ugyanakkor nagyon érdekes, mert ízelítőt kapsz abból, hogy máshol hogyan és milyen körülmények között élnek emberek. Ha csak turistaparadicsomokat nézel meg, meg nevezetességeket, akkor valójában ezen a téren nem szerzel elég benyomást.

Mert nem elég fancy. Sokaknak Európa megáll Ausztriánál, mert hogy a kelet mekkora “lerobbant putri” - abba nem gondolnak bele, hogy egy idelátogató svájci vagy norvég pont Magyarországról gondolhatja ezt. Persze a szegénység Egyiptomban már senkit nem zavar :D Aki tengerparti nyaralásra vágyik egy évben, az szerintem érthető (hisz nekünk nincs tengerünk), hogy szívesen megy mediterrán helyre. Én sokat utazom, megyek ide-oda, keletre is, de oda macerásabb is a tervezés (útlevél ha kell, angolul elég kevesen tudnak, rossz közutak stb), nehezebben utazható, mint a bevált turistahelyek.

ps. ugyanitt kijevi hétvégére útitárs kerestetik :)

Azert mert facebookon es az albaratok, kollegak elott csak ezzel lehet villogni. ilyen egyszeru. az emberekben az a hozzaallas el, hogy a nyaralas = "a s..gunk ki van nyalva, szorjuk a penzt". ez a turista. te valoszinu utazo vagy aki a megismeresre teszi a hangsulyt. nem vagyunk egyformak.

altalanossagban elmondhato minel felkapottabb egy hely annal kevesbe ad izelitot az adott kornyekrol kulturarol. a legkedvesebb emberekkel koszovoban talalkoztam, az albanok vendegszeretete lenyugozo, a turistamentes spanyol videk fogott meg spanyolorszagban a leginkabb.

london, parizs, roma, be se teszem a labam. horvatorszagban is csak a penzedert szeretnek teged turistat.

ilyen vilagot elunk :)