Elnetek Európán kívül "egyedül"? Akik ott élnek hogyan?

Én hamarosan költözök a menyasszonyommal USAba.

Kapcsolatot nehéz lesz tartani a szülőkkel mert 6 óra az időeltolódás, mire hazaérek a munkából, ők már aludni fognak. Meglátogatni nem fognak tudni mert nagyon sokba kerül a repülőjegy és a határátlépés se egyszerű.

Örökre anyucival, hugicával, öcsikével akarsz élni vagy a saját életedet akarod élni? Nekem kint nem lesz senkim csak a menyasszonyom de miatta gondolkodás nélkül költözök mert vele akarok élni és ő lesz az új családom. Ez az élet rendje: elköltözöl és új családot alapítasz. Van aki csak a szomszéd utcába költözik, más meg tengerentúlra.

Én először Angliába költöztem ki. Nekem csak a 2 testvérem hiányzott. Apám sajnos eltávolodott a gyerekeitől a második felesége unszolására. Anyám meg alkoholista volt, így ő nem igazán hiányzott. 14 éves fiam ismeri a nagyszüleit, de csak akkor látogatta amikor évente nyaralni hazament. Pár angliai év után New Orleansba költöztünk (de mi nem tervezzük a végleges kint maradást) Ez annyiban rosszabb, hogy eddig hazatudtunk menni minden évben, és a testvéreim is tudtak jönni Angliába. Orleansban 4 éve élünk, és még csak egyszer tudtunk hazamenni. Testvéreim nem tudtak még kijönni, bár mindig tervben van. A hiányuk annyiban csökken, hogy hála az internet csodájának monitoron keresztül látjuk egymást, és órákig tudunk dumálni.

A nagy távolságnak vannak hátrányai. pl: Arra fel kell készülnöd, hogy lehet lesznek olyan események otthon amire nem tudsz hazamenni, bárhogy is szeretnél.

Az én esetemben is volt ilyen nem is egy.

Pl: Alig 3 hónapot voltunk kint amikor anyám meghalt. Bár nem tartottuk a kapcsolatot, de szerettem volna a temetésére elmenni. Nem tudtam. Vagy amikor a húgomat súlyos autóbaleset érte. Rohantam volna haza, hogy végig vele legyek a kórházban, de nem tudtam, csak később menni, amikor már otthon lábadozott. De sokszor az fáj, amikor a testvéreim együtt bográcsoznak, pihennek, és én csak messziről neten keresztül élvezem a társaságukat, pedig annyira ott lennék velük. Ezekkel nagyon nehéz megbirkózni azoknak akik kötődnek a családjukhoz. Így igencsak át kell gondolni, hogy mi éri meg jobban. Messze élni egy idegen földrészen, távol mindenkitől de tele új élményekkel. Vagy közel élni, de a család mindig ott van..

Mi az angliai munka miatt jutottunk ki, és eszünk ágában sem volt olyan messzire menni. Csak azért vállaltuk el, mert "ez egy új kaland, és nem minden bokorban terem ilyen lehetőség" De nem tervezzük a végleges kiköltözést. Nekünk annyira nem éri meg.

De miért szeretnél mindenképpen hosszú távra menni? Költözz ki egy-két évre, meglátod, hogy érzed magad, és ha nem tetszik, hazajössz úgyis.

Egy próbát érdemes tenni, de ne determináld a sorsod a túl távoli jövőre, mert sose tudhatod, mit hoz az élet. Majd alakul valahogy, jönnek-mennek a lehetőségek :)