Miért ilyen a magyarok egy része egymással külföldön?
Bocsánat, ha hosszú és kissé kusza az írásom, előre is köszönöm, ha lesz türelmed végigolvasni.:)
Már több, mint 3 éve élek Angliában, de jópárszor találkoztam már ilyen típusú magyarral, aki néhány rossz tapasztalat miatt általánosít mindenkire és azzal is lekezelően távolságtartó, aki erre nem szolgált rá. Számtalan példát tudnék erre mondani, volt olyan, hogy iskolába jártam itt és egy ottlévő magyar srác, mikor megtudta, hogy magyar vagyok én is látványosan pofákat vágott, majd elkaptam egy mondatot is, amit egy másik tanulónak mondott a suliból kifelé jövet, hogy jobban örülne, ha nem lennének egyáltalán magyarok, ő nem akar egyel sem barátkozni, mert mindenki lehúzza/átveri a másikat és különben is a többség primitív, ostoba, ő ezért jött el Mo-ról, hogy ne ebben a közegben kelljen élnie. Számtalanszor kaptam el sutyorgást magyaroktól buszon/utcán, reptéren, hogy meg ne szólalj magyarul, nehogy észrevegyen valaki és jópofiznunk kelljen. Egyszer volt egy pár a szomszédomban, akik egészen addig kedvesen/mosolygósan köszöntek, amíg meg nem hallottak egyszer magyarul telefonon beszélni, utána semmi, még a fejüket is elfordították, ha megláttak. Még több esetet is le tudnék írni, és az itteni magyar barátaim/ismerőseim szintén tudnának ilyesmiket mondani, de ha felmegyek akármilyen külföldre költözős fórumra, akkor is kismillió olyan kommentet találok, ami ilyesmikre utal. Amikor rákérdeznek ezeknél az embereknél az indokra, akkor rögtön jönnek az engem mindenki átvert eddig mantrával(ami jellemzően pár magyart jelent). Érdekes, engem eddig egy magyar sem próbált átverni, munkahelyen befeketíteni, lehúzni stb., mondjuk vadidegeneknek nem is segítek semmiben, nagyon max. információval, többet kizárólag közeli barátoknak, családtagoknak. Ahogy otthon sem csináltam ezt, itt sem fogom. Bunkó, szemét lengyellel, olasszal, angollal, indiaival viszont jópárral találkoztam, de mégse általánosítok arra, hogy na akkor biztos az összes olasz, lengyel stb. szemét dög, pedig elég hajmeresztő sztorikat tudnék mesélni. Ne értse félre senki, nem azt mondom, hogy minden magyar földre szállt angyal, vannak kártékony, lehúzó emberek, ugyanúgy, ahogy minden nemzet között és őket el kell kerülni, ennyi. Azt sem mondom, hogy azért, mert valaki magyar akkor feltétlenül nagy barátságban kell lenni, mert azért ez komplexebb, lehet valaki akármilyen kedves, normális, ha nincs közös érdeklődési kör,téma, akkor nincs értelme. Csak arra próbálok utalni, hogy miért kell direkt, anélkül elfordulni egy magyartól csak azért,mert magyar. Sokkal inkább ezt a fajta habitust látom problémának és nem azt, hogy jajj a magyarok átverik egymást, én az előbbivel rengetegszer, az utóbbival eddig még nem találkoztam.
Miért? Mert vannak tapasztalatai... Önvédelmi mechanizmus.
Mellesleg az sem túl dicséretes, hogy olyan dolgokon lamentálsz, amik megváltoztathatatlanok. Fogadd el, hogy ilyenek vagyunk, és kész.
Jómagam is inkább más nemzet tagjainak társaságában érzem jól magam pl. ha Angliában vagyok. Amikor elutazom, akkor azt azért teszem, hogy kiszakadjak a magyarság kollektív neurózisából.
Én is Angliában élek lassan 8 éve. A kezdeti lelkesedésem, és örömöm, amikor meghallottam, hogy magyarul beszélnek mára már rég nincs. Ha tehetem én is inkább csendben maradok ha magyar szót hallok, vagy ha mégis rám köszönnek, akkor kedvesen köszönök, pár semleges rövid téma, búcsú majd mindenki megy a saját útjára. A gond az, hogy a rövid beszélgetés témája mindig az, hogy
- mióta vagytok kint?
- hányan laktok a lakásban? sokan? Senki? csak ti ketten béreltek lakást?? Nincs felesleges szobátok?
- hol dolgoztok? Nincs felvétel???
nekünk ennyi elég is. A tapasztalatunk igazolja, hogy sem szállást adni sem a munkahelyedre bevinni nem szabad senkit, mert csak rosszul jársz.
Mi azért szoktunk csendben maradni ha magyar szót hallunk, mert elegünk lett a kérdésekből majd amikor kedvesen közöljük, hogy bocsi, de mi nem élünk együtt idegenekkel, vagy sajna nincs felvétel, akkor jön a sértő szöveg, hogy "ej, de bunkók vagytok, miért nem segít a magyar a magyarnak??
Na ez nem kell.
3. teljes igazsag amit irsz, en meg hozzatennem azt ket allando kerdest is, hogy
- mennyit keresel?
- milyen kocsid van?
... es en is ugyanigy viselkedek, mint te, mert egyszeruen nincs mas megoldas.
Ha tehetem, kerülöm a magyarokat. Hogy miért? Ismeretlenül ha beszèlünk, 80%-ban a következő kerdèsek elhangzanak:
-mennyit keresel
-hol dolgozol
-van-e hely
-milye kocsid van
Ismeretlen emberektől ilyen kèrdèseket sèrtèsnek veszek. Meg a masik, ha valaki megtudja hogy nem mosogatni vagyok itt, hanem eleg szèp penzert dolgozok a szakmàmban, mellette vàllalkozàsom is van, akkor jön az irigykedes, es a "hogyan csinàltad" kerdès. Itt vàlaszolok hogy tudok angolul, ès èrtek valamihez. Erre a legtöbb valasza: "Hàt ùgy könnyű".
Ezek utàn nem vàgyom magyarokra. Van 4 jó magyar baratom, de több nem kell. Csak azért mert magyarok vagyunk, nem kell szeretnünk egymàst. Otthon sem ismerkedek mindenkivel vàlogatàs nélkûl.
Ha kiírtad a kérdésedet, valószínűleg még sosem fordult elő veled külföldön, hogy honfitársadat meglátván nagyon gáznak érezted az ő primitív suttyó viselkedését.
Mondjuk én azt a taktikát követem, hogy valamely más nyelven szólalok meg, amikor a fajtáddal találkozom. Igaz, én egyetemet végeztem, és az ember valós tulajdonságai alapján ítélek, nem az alapján, hogy mi az egyetlen nyelv amit ismer
Angliában élek 3 éve. Én nem fordítom el a fejem ha magyar szót hallok. Ha rám köszönnek, mosolygok, köszönök. De ennyi elég is. Azért mert külföldön élünk, még jelenti azt, hogy minden magyarral kapcsolatban, barátságban kell lenni. Otthon Magyarországon sem barátkozom minden idegennel. Bár nekem nincs diplomám, és igen, még 3 év után is néha kínlódom az angol nyelvvel, de ez nem jelenti azt, hogy bunkó vagy másra akaszkodó lennék. Dolgozom rendesen, van hobbim, vannak barátaim. Az eddig megismert magyarokkal egyszerűen vagy nem egy korosztály vagyunk vagy nincs semmi közös bennünk. Én ezért nem erőltetem a dolgot.
43/N
En ezt ugy tapasztalom, hogy ez nagy reszben helyzet fuggo is.
16+ evi kulfoldi let alatt nagyon sokfele magyarral talalkoztam.
Amikor utcan vagy boltban talalkozom/hallok magyarokat es amugy is epp a hatam kozepere kivanom a vilagot, akkor en sem szolalok meg. En mar latom rajtuk, hogy melyik a normalis es melyik a "miota vagy itt, mennyit keresel" tipus, es ehhez kepest szelektalok.
Amikor "extrem" helyeken talalkoztunk magyarokkal szivesen szoba elegyedtunk (pl Hoover Dam legaljaban, Alcatraz szigeten, repulon, amikor elem ult ket vicces fiatal es mikor megszolitottam oket, es kiderult hogy a mellettem ulo is magyar, akkor nagyon vigan beszedbe elegyedtunk negyen. Vagy amikor mindenki tatott szajjal all es csodalja a hatalmas mamutfenyok meretet es meghallattszik a magyar szo, akkor nem erzem gaznak, hogy par szot valtsunk egymassal.
De peldaul en nagyon szivesen segitek az itteni magyaroknak. Mar rengeteg embert tamogattunk abban, hogy az itteni eletet elkezdje. Nagyon sok informacionk van arrol, hogy mi hogy merre es ha latjuk az illeton, hogy rendes es akarja csinalni, akkor szivesen segitunk. Ha ugy tunik, hogy inkabb ingyenelo es jobban erdekli, hogy mennyi van a bankszamlankon, na azokkal mi sem foglalkozunk.
Szerintem ez a negativ hozzaallasunk egymashoz kulfoldon csak egy rossz szokasunk, de mint minden szokasrol, errol is le lehet szokni es az embert erhetik kellemes meglepetesek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!