Csak én vagyok ilyen nyomorult helyzetben?
Hát, kiskorom óta fotókat, albumokat bújok át rendre, csodálom a tájakat, a hegyeket és az épületeket. De az a szörnyű helyzet, hogy nem hogy hegyeket, még csak a Balatont se láttam! Életem során 14 települése fordultam meg, ebből 10 a 100km-es körzetemben található.
Pedig írni akarok. Írni! Hegyekről, vizektől, gleccserekről, sivatagokról... születésem óta hajt a kalandvágy, mégsem juthatok el sehova. Iskola mellett - heti közel 50 óra - folyamatosan dolgozok, hogy ki tudjam segíteni a családomat anyagilag(ezért rossz a tanulmányi átlagom is). Körülbelül havi 2000ft marad nekem, amennyiben lemondok a reggeliről, és az uzsonnáról.
Mindenki mindig mondja, milyen szép, és mennyi helyen járt nyaralni... én meg hat éves korom óta nem voltam sehol - csak Budapest és Szeged - és teljesen felemészt! Ha például panel házban járok, képes vagyok öt-hat órahosszán át gyönyörködi a nem kifejezetten fenséges tájban... egyszerűen látni akarok, látni és érezni, érezni és írni. De ez így nem megy.
Csak én vagyok ilyen helyzetben, hogy már annak is örülök, ha elhagyhatom a megyém határát?
Nem a gyerek dolga eltartani a szülőt, kivéve, ha a szülő beteg és nem tehet róla vagy pedig olyan idős már.
Tanulni kellett volna helyette és akkor a későbbiekben lenne rá pénzed.
18/F
Anyám mindent megtesz, rengeteget dolgozik.
Csak rengeteg az számla, és nagyon kevés a pénz.
Mindent megad nekünk, amit tud, de sajna néha örülünk, ha kaja van. Így, ÖNÁLLÓAN, besegítettem. Neki se tetszik, hogy diák létemre dolgozom - suli mellett - de evvan :D
Milyen számla a sok? A hitel? Arról megint csak nem te tehetsz. Az viszont a te döntésed volt, hogy besegítesz és nem tanulsz.
Most jöhet a duma, hogy szívtelen vagyok, de az a szülő a szívtelen aki hagyja, hogy a gyereke elrontsa a saját életét a szülők hibája miatt.
Mi 5-en éltük 160-180-ból és nem volt olyan hű de nagy gond, csak okosan kellett beosztani. 3szett ruhám volt összesen egyszerre és csak akkor mentem, ha használhatatlan volt.
Nem minden ember él ugyanúgy. Sok törlesztetlen hitel van a nyakunkban, a legtöbb nem is a mi hibánk.
Amúgy mondtam, hogy diák vagyok, iskola mellett dolgozok. Vagyis nem iskola helyett, hanem iskola mellett dolgozok.
Mindenkinek, akit érint, vagy hasonló helyzetben van. Sokan vagytok így, s ez nem a ti hibátok (többnyire). Olyan mintákat, gondolkodásmódot veszünk át a környezetünktől, ami nem tanít meg arra, hogyan lehet másként élni, hogyan lehet kézbe venni az életünket. S ez már az iskolában elkezdődik…
Az első és legfontosabb, hogy elhiggyétek: van más út, s meg fogjátok találni, ami kivezet a mókuskerékből. S az, hogy legyen célotok, álmotok, amiért hajlandók vagytok keményen dolgozni.
Aztán változtatnotok kell a gondolkodásmódotokon, el kell kezdenetek tanulni: könyvek, hanganyagok, emberek – minden olyan információforrásból, amiből arról tanulhattok, hogy miként lehettek urai a (pénzügyi) életeteknek. Ha valakit érdekel, tudok ezzel kapcsolatban ajánlani könyveket, írjon privátban.
A kérdezőnek: te már körvonalaztál egy életcélt magadnak, ami inspirál, amit szeretnél megvalósítani. Ne hagyd ezt elhalni, határozd el, hogy megvalósítod, kerüljön bármibe is. Ha te hajlandó vagy iskola mellett dolgozni, akkor van benned akaraterő. Nem arról van szó, hogy nincs kiút egy élethelyzetből, hanem arról, hogy jelenleg nincs meg a tudásunk és tapasztalatunk ehhez, vagy nincs meg az akaraterőnk hozzá – de bármelyiket meg tudjuk szerezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!