Utazásra, élményekre elköltött pénz nem számít pazarlásnak?

Van egy 2 szobás panellakásunk felújítva,egy 8 eves autónk.

Gyerekünk nincs,nem is akarunk.

Van félretéve kb 1 evnyi jövedelmünk.

Minden egyéb penzt,ami megmarad a rezsi+kaja költségek utan,azt mi elutazzuk.

Nem Kanári Szigetek,nem Kanada, hanem evente 4-5 alkalommal egy hosszabb hetvege a hegyekben, 1 par napos kulfold (Szlovákia, Szlovénia, Horvátország) es 1 het nyaralas balcsin.

30 évesek vagyunk.

Minden a körülményektől függ.

Ha az utazás ára semmi számodra fontosabb helyről nem hiányzik és olyan helyre, olyan módon utazol el, ahol és ahogyan élvezni is tudod az utazást, akkor semmi esetre sem pazarlás.

Megszámlálhatatlanul sok haszna lehet egy utazásnak. Pihensz, kikapcsolódsz, élményekkel, inspirációval, tudással, tapasztalatokkal gazdagodsz, kimozdulsz a komfort zónádból, felpezsdül az életed, új ingerek érnek.

Ha van tévéd és meg vagy egy újabb tévé nélkül, akkor nem pazarlás a pénzt új tévé helyett utazásra költeni.

Ha viszont nincs tévéd, de az utazás után egy évig minden este a falat fogod kaparni tévé nélkül, mert inkább elutaztál egy hétre helyette, akkor nagyon is hiányozhat a tévé és ha még rossz döntéseket hoztál az utazásról is, akkor lehet, hogy akár még azt is bánni fogod, hogy elindultál az utazásra.

Ugyanakkor, ha az a tévé úgy sem hiányzik nagyon, hogy egyáltalán nincs tévéd, de legalább egy kellemes élményekkel teli nyaralásra költötted el az árát, akkor akár életre szóló emlékeket is gyűjthetsz, amiknek az emléke is képes lehet kitölteni minden unalmas órádat, az onnan hozott emléktárgyak és fényképek nézegetésének élményéről nem is beszélve.

Ha nem engedheted meg magadnak az utazást, mert más, létfontosságú dolgoktól kell elvenned rá a pénzt, és még csak élvezni se tudod az utazást, mert ott is végig nélkülöznöd, szenvedned és spórolnod kell, akkor lehet az utazás akár pazarlás is.

Minden attól függ, hogyan és miért csinálod. Mik a lehetőségeid, motivációid és mit tudsz belőle kihozni.

Utazhatsz azért is egy drága helyre, mert meg akarod mutatni másoknak, hogy te is el tudsz utazni. Viszont közben valójában épphogy futja a jegyre, ezért a tengerparttól messze egy vacak szálláson, rossz, vagy semmi ellátással szenvedsz. Aztán akár órákat gyalogolsz, hogy eljuss a tengerpartra, ahol gyorsan meglövöd a pár alibit igazoló menőzős fotót insátra. Élvezni egyáltalán nem is tudod a hely szépségét, mert alig, hogy elkészültek a képek, már indulsz is vissza a vacak szállásodra. Ilyenkor pont a dolog élvezeti értéke veszik el.

Egyébként a menő influencerek, vloggerek nagyjából pont így utaznak klassz helyekre. Merthogy ők sem pihenni, nyaralni mennek oda, hanem dolgozni. Ők felvállaltan tartalmat gyártani mennek ilyen helyekre és pont kiélvezni nem tudják ezeket az utazásokat - viszont ők nem is nyaralás helyett és általában nem is a saját pénzükből mennek el ezekre a helyekre, hanem azért, mert ez a munkájuk, ebből élnek és ezért fizetnek nekik.

És ezt nem szabad soha elfelejteni, mert a látszat sokszor csal.

Sok esetben az is komoly gond az utazásnál, hogy egy pár egyik fele aktívan, másik fele passzívan szeret pihenni.

Egyikük egy hétig csak napozna, koktélozna, búvárkodna, strandröplabdázna, meg közte mindenféle filmeket nézne, vagy olvasna. A pár másik tagja viszont pont ezt tartja pénzkidobásnak, mert filmet nézni és olvasni otthon is lehet, sportolni otthon se szoktál, akkor itt minek, a koktélra és napozásra sajnálja azt a rengeteg pénzt, amibe kerül, mert számára ezek nem adnak többet, mint az otthoni láblógatás.

Ő azt tartja az utazás értelmének, hogy elmész történelmi városokba, megnézed a látnivalókat, szép épületeket jársz körbe, múzeumokban gyűjtöd az élményeket, beszélgetsz a helyiekkel, minden nap másik étterem más-más ételeit eszed, stb. Ezt viszont a párja nem tudja értékelni, mert őt ez a sok inger és aktív program ugyanúgy lemeríti, mintha otthon robotolna reggeltől-estig és a munkába ingázna turista látványosságok helyett, amikről a neten ezernyi képet talál és a történetüket is el tudja olvasni a neten, a múzeumokat meg amúgy is unja még akkor is, ha nem fárasztja.

Mindenkinek más az érték az utazásban is, meg az életben is.

Ahogy többen utaltak rá (és indokolatlanul lepontozták őket, így gondolom engem is le fogtok majd), nem véletlenül létezik a szükségletek Maslow piramisa. Akinek a mindennapi megélhetés is gondot okoz, az legfeljebb álmodozhat az utazásról. Akinek döntenie kell, hogy enni fog, vagy utazni, annak az utazás sajnos minősülhet pazarlásnak, mert nem telik rá.

És itt gyorsan tegyük hozzá, hogy nagyon sok olyan ember van, aki maga sem képes felfogni, de irtó rosszul méri fel, hogy mi mennyire fontos számára és mit mennyire engedhet meg magának.

Néhány inspiráló írás ebben a témában, hogy ne kelljen bővebben kifejtenem:

[link]

[link]

#12 Sajnos a lepontozás nagyon káros dolog, mert nem érveket állítanak szembe a gondolataiddal.

Ahhoz gyáva, vagy képességhiányos, hogy kifejtse, miben is nem ért egyet veled, névtelenségbe burkolózva zsigeri irigységből csak lincselni szeretne, ahogy a csőcselék az emberi történelem során mindig is tette.

Mivel ez egy ilyen fórum, magasról tenni rá, c'est la vie, és akik olvassák biztosan tudják, hogy a le- vagy felpontozásnak legtöbbször semmi jelentősége, nem kell komolyan venni.

Az előbbi hozzászólásodból aki nem önmaga ellensége, csak tanulni tud.

A többi meg megy a levesbe

Az élményekre költött pénz nem pazarlás, de csak akkor, ha más fontos dolgokra is tudsz eleget költeni mellette.

Ha keveset keresel és ezért választanod kell, hogy tanulj valamit (pl. gazdasági ismereteket, nyelvet, szakmát) a mostaninál jobb megélhetés érdekében, vagy tanulás helyett utazásra költöd a pénzt, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az utazás a jobb döntés.

Bár az utazás élmény, de nem képes hozzájárulni, hogy javuljon tőle a megélhetésed. Erre mondják, hogy a holnap lehetőségeit becseréled a ma örömeiért. Pont ugyanezt teszi, aki tanulás helyett naphosszat tévézik. (Persze, ha legalább idegen nyelven teszi és a nyelvtudását fejleszti vele, akkor az akár megtérülőbbé is teheti az időpazarlást. Ahogy egy utazás is segítheti a nyelvtanulást, de azét ahhoz jóval több kell egy pár napos turistáskodásnál.)

Ha tanulás, munkaeszközök és a jövődbe fektetés helyett utazgatásra költesz, akkor az nem lesz jobb befektetés, mert ugyan élvezni fogod és örökre veled marad, de az hogy utaztál valahova sokkal kevésbé segíti a jövőbeni jobb megélhetésed, mint az hogyha kitanulsz egy szakmát, vagy magasabb szintre lépsz a már meglevő szakmádban és a munkád, karriered során pénz termelésre fogható (vagy akár csak egyszerű banki) befektetésekre költesz előbb és majd csak később, amikor ezek már a korábbinál már jobb megélhetést eredményeztek, akkor költesz az utazásra.

Nem véletlenül tartja a mondás, hogy ha valakinek halat adsz, akkor csak egyszer biztosítod az étkezését. Ha viszont hálót adsz neki és megtanítod halászni vele, akkor egy életre biztosítottad az összes étkezését.

Ezért is írják annyian itt GYK-n is a "mibe fektessem a pénzem" kérdésre, hogy "tudásba, tanulásba, a saját képességeid fejlesztésébe". Nagyon helyesen!