Pénz személytelen ajándék lenne?

"Nem az számít, hogy mit illik adni és mit nem, hanem hogy az ajándékozott mit kért vagy minek örülne, és hogy ez neked mennyire fér bele anyagilag."

És akkor itt jön képbe az illem, hogy nem illik olyasmit kérni, ami a másiknak valószínűleg (vagy egész biztosan) nem férne bele anyagilag, mert nem azért van az ajándékozás (ami eleve egy illemszokás, tehát ha az illemmel bajod van, akkor miért nem maradsz ki belőle teljesen, miért kérsz bármit is, amikor szülinapod közeleg vagy hasonló?...), hogy anyagi csődbe vigyen bárkit (vagy csak hogy megnehezítse az anyagi helyzetét valakinek a kívánalma), hanem hogy kifejezzük, szeretjük egymást, örülünk neki, hogy a másik a világon van, szeretnénk neki örömöt szerezni, főleg, amikor születésnapja van vagy hasonló, mert olyankor külön szeretettel gondolunk rá.

"inkább kitaláltam valamit hasból vagy mondtam, hogy vegyenek akármit, és végül általában olyasmit kaptam, ami nem kellett, nem tetszett, nem volt rá szükségem. Egy csomó macera volt ezeket utólag visszavinni a boltba vagy feltölteni eladásra, vagy ha a nyakamon maradt, akkor rakosgatni ide-oda a szobában, hogy ne legyen útban. Sose értettem, azóta se értem, hogy rásózni az emberre valami fölösleges kacatot miért illendőbb, mint azt ajándékozni neki, amit kért."

Azért, mert nem vagyunk krőzusok, és mert nem erről szól az egész, nem arról szól, hogy az egyik kvázi megrendeli, a másik meg leszállítja neki. Ha szerinted erről szól, akkor: te mindig megvetted mindenkinek azt, amit kért, akkor is, ha ráment az összes zsebpénzed, akkor is, ha aránytalanul nagy macera volt utánajárni, elintézni, külföldről beszerezni, stb.? Nem nagyon gondolnám. Egyszerűen csak azért nem, mert a zsebpénz nem egy végtelen, örökké tartó valami.

Egyébként én meg azt nem értem, miért nem tudtál valami értelmes dolgot kitalálni legalább saját magad részére, amivel nem lett volna annyi macera, mint a sok fölösleges kacattal... Ha még saját magad számára is ilyen nehéz volt, akkor képzeld bele magad annak a helyébe, aki neked akart volna venni valamit, és hát azt a bizonyos felesleges cuccot sikerült, amit te aztán csak kerülgettél meg rakosgattál. A lényeget akkor is megkaptad: a rád gondolást, a törődést, a szeretet kifejezését - amit akinek nincs családja, sose kap meg. A tárgy, aminek kapcsán megkaptad ezeket, teljesen mellékes valami. Épp ezért jó, ha nem is különösebb érték, hanem csak valami szimbolikus semmiség (édesség, virág, stb.).

"ha valamit találok egyszer, amit szeretnék, de drágának vagy luxusnak tartom, akkor ebböl a pénzböl veszem meg"

Nem, azt ebből sem veszed meg. Arra nem adsz pénzt, mert drága, mert luxus. Amire adsz pénzt (bármelyik zsebedből), az még nem ez a kategória.

31-es: látom, nem tudtad értelmezni azt a választ, amibe belekötsz:

Az illetö azt írta, ö direkt pént kért volna, mert tudta, hogy amit szeretne, az mindenkinek túl sok lenne egyben, ha meg többen adnak annyi pénzt, amit rászánnának az ajándékára, akkor neki összejönne belöle, ami arra a speciális valamire kellene.

Csak akkor mondta az adott dolgot, amikor a rokonok erösködtek, hogy nem akarnak pénzt adni.

Az meg, hogy azért a pénzért olyasmit kért, amire nincs szüksége, tökéletesen érthetö.

Ugyanis az adott kereten belül általában nincs értelmes valami, amire szüksége lehetne, ezért maradnak a kacatok.

Ez meg tök hülyeség: "A lényeget akkor is megkaptad: a rád gondolást, a törődést, a szeretet kifejezését - amit akinek nincs családja, sose kap meg."

Nem kapta meg, mert nem olyat adtak, aminek örülhetne vagy amit szeretne, ha tényleg odafigyelnének rá, törödnének vele, szeretnék, akkor azt adnák, amit szeretne, azaz pénzt, amiböl meg tudja azt venni, aminek hasznát is veszi!

29-es vagyok.

31-es, nagyon sok ember kötelességnek érzi az ajándékozást. Úgy nőttem fel, hogy folyton azt hallgattam a szüleimtől, hogy jaj, megint szülinapja lesz ennek meg annak a rokonnak, jaj, mennyi ajándékot kell venni, mennyit kell rá költeni, meg jaj, mit vegyünk neki, nincs semmi ötletünk. De azért mégis vesznek valamit, tök mindegy, mit, csak legyen valami ajándék, mert pénzt adni akkor se illik, ha az ajándékozottnak jobban jönne, mint bármilyen tárgy. Ebben nincs semmi törődés meg rád gondolás, ez puszta képmutatás. Csak azért csinálják, hogy azt mutassák a külvilág felé, hogy ők milyen marha illedelmesek, nem pedig azért, mert komolyan törődnek a megajándékozott személlyel. Valahányszor tőlem megkérdezték valamilyen ünnep előtt, hogy mit szeretnék kapni, mindig úgy éreztem, hogy én is csak egy vagyok a sok ember közül, akik miatt folyton sápítoznak, hogy már megint ajándékot kell venni és nincs semmi ötletük.

Egyébként meg bármennyire is meglepő, vannak, akik nem szeretnek ajándékot kapni. Többféle szeretetnyelv létezik, az ajándékozás csak egy ezek közül, és nem mindenki abban látja a törődést, ha tárgyakat kap.

"Az meg, hogy azért a pénzért olyasmit kért, amire nincs szüksége, tökéletesen érthetö. Ugyanis az adott kereten belül általában nincs értelmes valami, amire szüksége lehetne"

Nem, egyáltalán nem érthető. Nem életszerű, hogy semminek a világon ne lássa értelmét, aminek az ára az adott nagyságrendbe esik. Te nem tudnál mondani ezekre legalább egy-egy olyan dolgot, amit szívesen kapnál, használni tudnál, stb., tehát nem rögtön az jutna eszedbe róla, hogy hogy fogsz tudni megszabadulni tőle, hanem - ha nem is álmaid netovábbja, azért - valamire igenis jó lenne?

- 500 Ft-ig

- 500-1000 Ft-ig

- 1000-3000 Ft-ig

- 3000-6000 Ft-ig

- 6000-10000 Ft-ig

- 10000-2000 Ft-ig

Ha körülnézel az életedben azok között a dolgok között, amiket használsz, szeretsz, amik között élsz, nincs semmi de semmi ilyen árfekvésekben? Ha mégis van, máris lehet kérni egy hasonlót, hogy legyen még egy, ha az elromlik, elfogy, tönkremegy, stb., és akkor igenis jó lesz ajándéknak az adott árfekvésben, és akkor nem megszabadulni akarsz majd tőle, hanem ha nem is azonnal akarod elkezdeni használni, fogod tudni, hogy miért van értelme "kerülgetni".

""A lényeget akkor is megkaptad: a rád gondolást, a törődést, a szeretet kifejezését - amit akinek nincs családja, sose kap meg."

Nem kapta meg"

Azért nem kapta meg, mert nem volt elég együttműködő. Megkaphatta volna. Bármit választhatott volna a pénzen kívül az adott kereten belül. Ha neki nem ért annyit, hogy átgondolja, mi nem kacat az adott árfekvésben, akkor így járt, ő választott magának kacatot.

"az ajándékozási kultúra a jelenlegi formájában amellett, hogy értelmetlen, ráadásul borzasztóan környezetszennyező is"

Főleg, ha kacatot kér valaki... ;-)

"olyan dolgot venni valakinek, amit az illető nem kért, nem kell neki, és nem tudja hasznosítani"

Pont azért szokták egyesek megkérdezni, hogy minek örülne az illető, mert nem olyasmit akarnak venni neki, ami nem lesz jó semmire. De ha ő erre bezeng valami olyat, amiről máris tudja, hogy kacat, akkor mit lehet tenni?...

"az esetek nagy részében nem újrahasznosítható csomagolópapírról"

Ehelyett találták ki az ajándéktasakokat... A gond csak az, hogy abból is mindig mindenki újat vesz, úgyhogy végül sokkal környezetszennyezőbb, mint a csomagolópapír lenne...

Csak arra reagálok, hogy a felsorolt árkategóriában miket kérnék:

Valószínüleg nagy keservesen mondanék valamit, de olyat nem feltétlen találnék, amit tényleg szeretnék, csak olyat, ami "belefér a keretbe", de igazán nem kell.

Alapdolgok, amiket használok, megvannak, amik meg ezen túlmennek, azokat én magam szeretem kiválasztani.

Csak egy példa: egész biztos lenne valamelyik árkategóriában olyan könyv, ami érdekelne, de ha nekem valaki vesz random egy könyvet, az 99,9%, hogy nem tetszik, nem érdekel. És amikor valaki ajándékozási alkalom van, akkor nem biztos, hogy van olyan könyv aktuálisan, ami érdekelne - ilyenkor is többre mennék a pénzzel (vagy esetleg könyvutalvánnyal): akkor és azt veszem meg, amire kedvem van.

Másrészt ha egy hangszert akarok venni kifejezetten jó minöségben, akkor még a legmagasabb kategória sem futja rá, és egy JÓ gitár helyett kapni 5-10 pulóver vagy mást nem fog örömet okozni!