Pénz személytelen ajándék lenne?

Én sosem szerettem pénzt kapni. Nem csak személytelennek, hanem fantáziátlannak is tartom. Nyilván egy távoli rokontól oké, de közeli családtagtól azért többet várnék.

A pénz ugyanis nekem azt sugallja, hogy az illető lusta volt arra, hogy utánajárjon, mit szeretnék, mire van szükségem, és azt megvegye, helyette odaadja az árát, hogy szerezzem meg magamnak. Ha családtagról van szó (és jó kapcsolatban vagyunk), akkor nyilvánvalóan ismernie kell annyira, hogy tudja, épp melyik könyv után ácsingózok, vagy perpill szükségem lenne egy turmixgépre mert a régi elromlott, esetleg imádom az illatgyertyákat, és gyűjtöm a különlegesebb darabokat. Most csak hirtelen írtam valamit, ami eszembe jutott.

A lényeg, hogy testvérnél, szülőnél, férj/feleségnél szerintem nagyon nem oké, ha valaki "csak" pénzt ad. Jelen esetben pl hugod babát vár, finoman kipuhatolhattad volna a párjától, hogy mi hiányzik még a gyerekszobából, és azt vettél volna neki, biztosan jobban örült volna. Persze ez egy kis utánajárást igényel, de az ajándéknál nem pont az lenne a lényeg, hogy szívből, szeretetből adjuk?

De persze ez csak az én véleményem, én sosem szerettem pénzt kapni ezek miatt, plusz nekem hiányzott az az izgalom, amikor bontogatom a csomagot, hoyg vajon mi lehet benne.

Mennyi idős a húgod? Ha gyerek, akkor nyilván valami játéknak örülne, ha fiatal felnőtt, vagy tini, akkor meg adhatsz neki KP-t. (Előtte azért beszéld meg a szülőkkel, mert tőlem pl. még tiniként is mindig lelejmolták anyámék a lóvét, sose engedték meg, hogy több KP legyen nálam, mint 1000 Ft, pedig nem voltam egy költekezős fajta.)

Annak meg semmi értelme, ha adsz a gyereknek kp-t, aztán édesanyád meg abból vesz magának hajfestéket, vagy új rúzst.

#3, persze, ezt is meg lehet érteni, de azt ugye ne, várod el senkitől, hogy még munka után kezdjen el neked ajándékot kutatni, meg kikérdezni a párodat, hogy melyik illatgyertya hiányzik a készletből? Tudod hányszor néztem végig, ahogyan a szüleim szaladoznak egyik üzletből a másikba, mert nem tudják, hogy mit vegyenek pl. a saját testvérüknek? Mert az egy dolog, hogy ekkor és ekkor szeretett olvasni, vagy focizni, de ha mondjuk nem laknak a közelben akkor praktikusabb, ha pénzt ad egy 14 évesnek akárkije, minthogy visszaemlékszik, hogy 10 évesen szeretett kosarazni, akkor vegyünk neki egy kosárlabdát. Én is nagyon jó kapcsolatban vagyok a nagyszüleimmel/szüleimmel, mégis mindig megkérdezik tőlem, hogy mit szeretnék, nem fogják fecsérelni az idejüket azzal, hogy bejárják az üzleteket keresve a megfelelő holmit nekem.

A kérdésre válaszolva: igen, lehet, hogy kicsit személytelen a pénz, de van olyan helyzet, amikor jobban tudunk örülni neki, mint a századik ízléstelen nyakláncnak, vagy akráminek, amit soha nem fognk használni.