Miért néznek rám úgy, mint egy földönkívülire, csak mert itthon, egyedül szilveszterezek?
válasza:Én is itthon szilveszterezek. Életemben egyszer töltöttem a szilvesztert egy utcabálon vagy hogy is nevezzem, de az volt eddig a legrosszabb szilveszterem. Vettem tüzijátékot, eléggé piromániás vagyok csinálni is fogok házi tüzijátékot és ennyi. Családi helyzetem nem valami jó éjfélkor koccintunk egyet mert úgy illik de semmi komoly családi program.
Nem kéne ettől különbnek érezned magad, hogy te nem iszod magad a sárga földig szilveszterkor.
válasza: válasza:szerintem holnap én sem megyek el, semmi hangulatom már ehhez amit leírtál
de aki megy, annak jó szórakozást
Gyerekként nekem nagy dolog volt a szilveszter. Annyira vágytam, hogy elmehessek itthonról, s egy jót bulizhassak. Amikor már beleléptem abba a korba, hogy mehettem volna, valami mindig meggátolt. Vagy nem volt pénz, vagy a társaság nem olyan lett volna, vagy pedig lebetegedtem.
Aztán végül összejött. Elmentem, és.... és másnap baromi nagy hiányérzettel mentem haza. Nem mondom, hogy rossz volt, meg nem éreztem jól magam. Csak két dolog volt, amire ráébredtem: KÖTELEZŐ ünneplés hülyeség, másrészről pedig ugyanolyan nap mint a többi a szilveszter, s szórakozni lehet(ne) ugyanúgy bármikor, mint ezen a napon.
Következőn telibesz*rtam, leültem este hétkor a gép elé, fülhallgató fel, s ment a zene, meg a kedvenc játékom. Megmondom őszintén, az volt az első olyan szilveszterem, amikor tényleg jól éreztem magam, mert azt csináltam, amit akartam, és nem azt, amit kellett.
Amit nem értek, hogy az embernek miért kell lenéznie másokat, mert ha nem úgy gondolkodik, mint ő? A másik meg ez a görcsös ünneplést se értettem. Én nem szoktam olyanokat dolgokat élvezni, ami muszáj. És nem értem, miért kell kiemelni egy napot a naptárból (ami legyünk őszinték, ugyanolyan nap, mint a többi), amikor az embernek KÖTELEZŐEN jól kell magát érezni, szórakozni kell, s ha nem jön össze, kénytelen otthon maradni (vagy akar) akkor az felér egy tragédiával?
5-ös válaszoló meg....
Az már önmagában hülyeség, hogy meglátjuk milyen az éjszakai élet. Van mikor éjszaka érek haza a munkából, de érdekes módon soha nem féltem, s szálltam le eggyel előbbi buszmegállóba, mert attól tartottam, hogy petárdát dobnak elém, mint tavaly szilveszterkor.
Vajon miért?
"Barátok, akik ilyenkor otthon hagynak téged, azok nem barátok csak ismerősök."
Ezt azért megcáfolnám erősen. Elég sok barát kopott már el mellőlem, akikről azt hittem, hogy barátok és kiderült, hogy nem azok. Szóval felismerem, hogy ki barát, és ki nem. Úgy gondolom, hogy az egy tökéletes barát, aki az én igényeimet is figyelembe veszi és nem próbálja rámerőltetni a bulizást és az ivást, ha nincs hozzá kedvem. Mert ha rávenne és ott ülnék velük egész este unott fejjel, azzal nem lenne jobb se nekik, se nekem. És nem lenne jobb barát sem tőle, hogy kimozdított a komfortzónámból. Remek barátaim vannak, attól függetlenül, hogy a szilvesztert nem együtt töltjük. De a párom is bulizni fog, és ő is felfogta, hogy nem érdemes magával ráncigálni. Meg is köszöntem neki. Akkor ezek szerint ő se a párom már 4 éve, és csak egy ismerős...? Ne már...
Azért csinálják ezt, mert még fiatal vagy, és úgy tartják, hogy ez ilyenkor kötelező, vagy legalábbis erősen ajánlott. Nyugi, idővel majd természetes lesz, hogy nem mész bulizni. Úgy cirka 10 év mulva. Addig el kell ezt viselned, ahogy nekem is el kellett.
És még egy fontos dolog: én sosem bántam meg, hogy nem jártam bulizni. Úgy érzem, sokkal tartalmasabb elfoglaltságokat találtam, olyanokat, amikhez egy tipikus bulipatkány hozzá se tudna szagolni.
Üdv!
31F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!