Aki nem szereti a Karácsonyt, miért érez így?

Én gyerekkoromban nagyon szerettem a karácsonyt, még utána is, amikor - bár már felnőtt voltam - de a szülői házban laktam még. Pedig nem voltunk egy olyan hű de milyen család, hétköznapokon voltak viták, stb, de karácsonykor mind a négyen (szülők, tesóm és én) odatettük magunkat, összesegítettünk, és állt a karácsonyfa gyönyörűen feldíszítve, alatta az ajándékok, konyhában a finom ételek és sütik, és minket is teljesen átjárt a hangulat, már a rákészüléssel is. (Mi amúgy karácsonykor a 24-25-26-át mindig így négyesben töltöttük, nem volt vendégség, és mi sem mentünk.) Jó volt így, nyugi karácsonyok voltak.

Amikor férjhez mentem, és saját családom lett, valahogy a varázsa veszett el az egésznek. Persze tudom, hogy felnőttként át kell tudni billenni az ajándékozott, fogadó szerepéből az adó szerepbe, és megtalálni ebben is a szépet, de igazából sosem volt már olyan egyetlen karácsony sem, mint a szülői házban. Teljesen más, amikor nekünk kell az egészet megteremteni. És nem, ezen a gyerekek csillogó szeme sem változtat sokat, mert valami már nincs meg, és már nem is lesz.

Nekem ezért szomorkás (de nem gyűlölöm).

Nekem anyum pár hónapja halt meg ...èn ezèrt sem várom a karácsonyt...főleg , hogy már apum sem èl, sem nagyszülők .. Pedig mèg fiatal nő vagyok de már magamra maradtam...😞

Depizni fogok!