Mégis mi köze van a betlehemnek a karácsonyhoz?
sok köztéren láttam betlehemet karácsony körül. miért? mi köze van hozzá?
A karácsony nem vallási ünnep, hanem az ajándékok ünnepe, a tél ünnepe, a fenyőünnep, a szeretet ünnepe.
miért kell ebbe vallást vinni? minek oda ez a sok rettenetesen rusnya és giccses betlehem?
Pláne minek visznek be egyesek ilyeneket az otthoni karácsonyfájuk alá? Nekem nem kell, nem akarok ilyeneket karácsonyra. A vallásos utálkozás sem kényszeríthet erre.
#25 kérdezőnek.
Mert ők is olyanok, mint Te (vagy Te is olyan vagy , mint ők), akik nem látják be, hogy más másként gondolkozik.
Nekem nincs semmi gondom azokkal, akik sok mindenről másképp gondolkoznak, egészen addig, amíg az engem nem zavar.
#30.
Ez nem teljesen így van. A húsvét gyökerei az ókori zsidó pészahban gyökereznek, ami a zsidó vallásban az ókorban is és manapság is az Egyiptomból való kivonulás ünnepe. Ez az időszak pontosan ismert. Tudjuk, hogy Jézus mikor halt meg és ebből ki lehet számolni a feltámadásának dátumát. Tudjuk, hogy pészah után közvetlenül feszítették meg, mivel az utolsó vacsora pészah ünnepén (keresztényeknél nagycsütörtök vagy zöld csütörtök ünnepén) történt és rá egy napra halt meg (nagypéntek, a zsidó liturgia szerint pészah után közvetlenül) és ennek a harmadnapján (vasárnap) támadt fel. Ebből ered maga a mozgó dátum is, mindig a pészah utánra esik. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A tojásírás, illetve a tojásra viasz segítségével történő rajzolás szokása perzsa eredetű, a perzsák pedig tudniillik ekkor zoroasztriánusok voltak, tehát nem pogányok. A szokást keresztesek hozták Európába. A hagyomány egyébként az ekkor tartott, tavaszi, zoroasztriánus ünnepekhez kötődött, például a Maidyozarem Gahanbarhoz és a nowruzhoz. A nyúl népmesei alak. Szinte mindenhol feltűnik, mint az élet szimbóluma, vallásokon kívül is. Olyan, mint a csillag. Egyébként egyes nyelvészek szerint a német Hase és a Hasel/Haselhuhn tévesztésből került az ünnepbe.
#33 se a zsidok se a perzsak nem keresztenyek, tehat a husvet eredetileg meg mindig nem kereszteny unnep
"a perzsák pedig tudniillik ekkor zoroasztriánusok voltak, tehát nem pogányok"
attol fugg a pogany szo melyik definiciojat hasznalod. ha azt, hogy 'nem kereszteny', akkor az en szohasznalatom volt a helyes. te nyilvan a 'termeszeti vallas' ertelemben hasznaltad a pogany szot, igy neked van igazad
#34.
Pogány jelenlegi definiálása: Természeti, sokszor több, emberi tulajdonságokkal is rendelkező istent tisztelő vallás. Pl.: hellenizmus, kemetizmus, római vallás stb.
A pogányt soha nem használták "nem keresztény" szinonimaként. Eleve a bibliai zsidók sem voltak keresztények, szóval az úgy ahogy van önellentmondás lenne, hogy a választott nép a keresztény Bibliában pogány nép.
A kereszténység előprófétái a zoroasztriánusok és a judaisták. Ez nyílt vallástörténet. A húsvét keresztény ünnep, a gyökerei zsidók, illetve perzsák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!