Milyenek voltak a régi szilveszterek? Mennyiben volt másabb, mint manapság?

A régi szilveszterek hangulata sok szempontból különbözött a maiaktól, bár az alaphangulat – a búcsúzás az óévtől és az új év köszöntése – hasonló volt. Az eltérések leginkább a kulturális szokásokban, az elérhető technológiában és a társadalmi körülményekben mutatkoztak meg. Íme néhány érdekes részlet és történet a múltból:

1. Vidéki szilveszterek a 19-20. században

• Falusi közösségekben a szilveszterek általában közös mulatságokkal teltek. A helyi kocsmában vagy táncházban gyűltek össze az emberek, ahol zenészek húzták a talpalávalót, és sokszor hajnalig tartó tánc és éneklés volt.

• Hagyományok: Például a zajkeltés (harangok, ostorpattogtatás, kolompolás) azért volt fontos, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. A falusiak gyakran lencsével vagy babbal kínálták egymást, ami a bőséget szimbolizálta.

• Történet: Egyes helyeken tréfás „újévi bíróválasztást” tartottak, ahol kinevezték a legmókásabb vagy legügyetlenebb embert egy vicces „tisztviselői” szerepre, amit aztán egész évben emlegettek.

2. Városi szilveszterek a 20. század elején

• A városi környezetben a szilveszter kezdett egyre inkább az elegáns bálokról és társasági eseményekről szólni.

• Bálok és kabarék: A színházakban és nagy szállodákban ünnepi kabarékat és táncesteket rendeztek. Az úri közönség estélyiben és frakkban vett részt ezeken az eseményeken, miközben pezsgővel koccintott éjfélkor.

• Pirotechnika helyett pezsgő: A tűzijáték akkoriban még kevésbé volt elterjedt, inkább a zajkeltés, konfettik, trombiták és pezsgődurranások jelentették az ünneplést.

• Történet: Az 1930-as évek Budapestjén egyes mulatókban „farsang előzeteseket” tartottak, ahol jelmezben érkezhettek a vendégek, és a legjobb kosztümöt díjazták.

3. Szilveszter a háború alatt

• A háborús időszakokban a szilveszterek sokkal visszafogottabbak voltak. A bombázások és a kijárási tilalom miatt az emberek gyakran családi körben töltötték az ünnepet, gyertyafénynél beszélgetve vagy imádkozva a békéért.

• Szomorú, de megható történet: Egy idős hölgy mesélte, hogy 1944-ben a pincében ünnepeltek, miközben a légiriadók szirénái szóltak. Egy kis darab kenyérrel és némi házi pálinkával koccintottak, közösen remélve, hogy az új év jobb lesz.

4. A 70-es és 80-as évek Magyarországán

• A későbbi évtizedekben a szilveszterek a lakásbulikról és a tévéműsorokról szóltak.

• Lakásbulik: Baráti körökben gyűltek össze az emberek, ahol házi készítésű sütemények, hidegtálak, virsli és franciasaláta volt a menü. A pezsgő gyakran olcsóbb fajtájú volt (pl. BB vagy Törley).

• Tévés kabarék: A „szilveszteri műsorok” ikonikus részei voltak az ünnepnek, például a Hofi Géza-féle kabarék, amelyek sokak számára meghatározó élmények voltak.

• Történet: Egy férfi mesélte, hogy 1978-ban a barátaival magnószalagra vették a szilveszteri rádiókabarét, mert később újra meg akarták hallgatni, annyira nevettek rajta.

5. Mi változott azóta?

• Tömeges tűzijáték: A modern szilveszterek szinte elképzelhetetlenek hatalmas tűzijátékok nélkül, ami régen még ritkaság volt.

• Közösségi média hatása: Manapság az emberek hajlamosabbak az ünnepléseiket megosztani az online térben, ami egyfajta versenyhelyzetet is teremthet.

• Fogyasztói kultúra: Az éttermek, szórakozóhelyek és utazási ajánlatok köré épült szilveszterezés ma sokkal nagyobb iparág, mint a régi időkben.

Történetek, amiket te is megoszthatsz

Ha vannak idősebb családtagjaid vagy ismerőseid, kérdezd meg, hogyan ünnepelték régen a szilvesztert! Talán hallhatsz szívmelengető vagy épp mulatságos történeteket a régi időkből, amikor még a jó hangulat nem függött a technikától vagy a nagy eseményektől.

Gyerekkoromban, tinikoromban, 30-40 éve, nem volt órákon át lövöldözés. Volt a belvárosban egy igazi tűzijáték. Többet mászkáltak az emberek. Szokás volt végigjárni rokonokat, barátokat.

Több normális színvonalú, de nem elit szórakozóhely volt, ahol volt buli.