A régi időkben falun, tanyán hogyan ünnepelték a szilvesztert?

Magyar népi hagyományok

A szilveszteri hagyományok legtöbbje a jövendöléssel és bőségvarázslással kapcsolatos:

- Népszerű a zajkeltés, „gonoszűző zajcsapás”, „gulyafordítás”: főként éjfél körül lármáztak ostorral, kolomppal, dudálással, bádogdarabok összeütésével. Egyes helyeken mondákat is fűztek a szokáshoz, például török támadások emlékéhez kötik.[15]

- A téltemetés az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból.[16]

- Elterjedt szokás volt a kántálás, jókívánságokkal házról házra járás. Ezt egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, a 20. század dereka óta pedig főleg a cigányok adománykérő szokása.[15]

- A férjezetlen lányok jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét jövendölték meg gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt a halál- és az időjóslás is.

forrás: Wikipédia

Ez területfüggő, sőt településfüggő, hogy hol mi volt a szokás.

Voltak szilveszteri napközbeni szokások, éjszakaik, meg újévi nappaliak. Mindenhol más.

Az a 20. sz-ban elég elterjed volt, hogy összegyűlt a közeli rokonság vagy baráti kör (pár család), mondjuk a délutáni mise után, és éjfélig ettek-ittak, beszélgettek, kártyáztak nagy dohányzás közepette. (Mikor még tévé nem volt. Utána már a tévé egyetlen csatornájának szilveszteri műsorát nézték, akit meg nem érdekelt, az kártyázott.) Éjfél után boldog újévet kívántak egymásnak, ittak még egyet, és mindenki hazament. (Aki még tudott menni. :)

A különféle ritka meg elterjedtebb szokásokról tudsz olvasni, ha rákeresel arra, hogy "szilveszter népszokás" vagy "szilveszter hagyományok".