Mit tehetek érte hogy ne sírjam el magam a ballagásomon? (8. oszt. )

Igen, valami prózaira gondolj. Jó tanácsa, addig ki is tart, míg meg nem látod az első könnyezőt...

De az sem baj! Hol máshol bőgnéd ki a fájdalmat, vezetnéd le a stresszt, ha nem ott?

:-)

Én is azt csináltam.

Szerintem nem fogsz sírni.

Én tavaly ballagtam, azt hittem, hogy végig fogom bőgni az egészet. (és többen is ezt hitték rólam :DD)

Próbán egy lány sírt, de rajta is nagyon látszott, hogy erőlteti.

Ballagáson meg inkább röhögtünk közben, barátnőmmel meg beszélgettünk, fiúk meg perverzkedtek, mert a combjuk felett volt a fejünk, mivel csak így tudtunk beszélni...

Annyira nem is megható a ballagás.

Szerintem esélyesebb, hogy idén fogok bőgni a mostani 8.-osok ballagásán :DDD

Én sokkal többször elérzékenyülök így, hogy középiskolába járok, és érzem már, mennyire valós a dolog, és hiányzik az általános.

Ballagáson ez annyira még nem jön le.

Imádom a volt osztályomat, és akkor is imádtam (+a többi diákot, és a tanárokat is, és ez azt hiszem nagy szó :D), de hidd el, ott és akkor nem arra fogsz koncentrálni, hogy 8 évnek vége és már nem lesztek soha többé egy osztály, hanem, hogy ne szúrj el semmit. Jól mondd a szöveget, jól énekelj, ne botolj meg, miközben kimész a közönség elé, vagy miközben körbe mentek a sulin, stb...

Megjegyzem én is nagyon érzékeny vagyok. Azóta is nemegyszer sírtam már, mert hiányzik az iskola, az osztályom, pedig most se rossz, csak nem ugyanaz.

De valahogy ballagáson nem jött elő, és nem én voltam az egyetlen ilyen. Nálunk senki sem sírt. Előtte is elmentem mások ballagására, és ők sem sírtak. :)

Ahogy láttam, ez inkább a szülőkre jellemző, esetleg egy-két tanárra. :D