Ti szomorúak vagytok, hogy elmarad a ballagásotok, vagy örültök neki?

A húgom is most ballagott volna ő örül neki hogy elmaradt. De azért én is mert nem kell itt mindenkit vendégelni.

De amint meglesz a szakmai vizsgája akkor tartok neki egy szűk családi bulit itthon.

Én anno középiskolában örültem volna, ha elmarad ez is, meg a szalagavató is. Így sem vettem részt egyiken sem, de így én voltam a "lúzer", aki "kihúzza magát minden alól". Akkor meg nem tudtak volna megszólni. (Utáltam az osztályt, mindenen állandóan undorító vita ment, abból akartam elsősorban kimaradni.)

Ellenben az általános iskolai ballagásunk szuper volt, azt nem vártam is előtte, és nagyon szomorú lettem volna, ha elmarad. Ugyanígy egyetemen a doktorrá avatás. Anélkül mondjuk praktizálni sem lehet, úgyhogy az nem tudott volna elmaradni teljesen, de a lényeg, hogy az is nagyon szép esemény volt, sajnáltam volna, ha nem adják meg a módját.

Én már elballagtam pár éve. Pont a napokban néztem vissza videókat és a ballagási beszédem, bőgtem. Nekem csodás emlék a 4 év, nagyon jó osztályunk volt. Majdnem minden évben csinálunk egy csoportos összezördülést, bár itt már csak a keménymag jelenik meg általában. Ez a 26ból kb 16 ember. A mai napig tartjuk a kapcsolatot. Volt facebookon osztálycsoportunk a kezdetektől, kampányoldal stb. Nekem olyan jó visszanézni, melengetí a szívem.

23/N