Kezdőoldal » Ünnepek » Ajándékozás » Az ateista családok tényleg...

Az ateista családok tényleg nem ünneplik a húsvétot, pünkösdöt, vízkeresztet, mindenszenteket stb., és a karácsonyt is "világiasan" ünneplik?

Figyelt kérdés

Itt, interneten, illetve személyesen is hallottam rengetegszer ateistáktól, hogy ők egyáltalán nem ünneplik a húsvétot, pünkösdöt, mindenszenteket. A húsvét az ő családjukban igazából semmivel sem különb, mint egy teljesen átlagos hétvége, csak sokkal nyugisabb, mivel a gyerekek is otthon vannak, meg a felnőtteknek is hosszú hétvége van. A nagypéntek, húsvét stb. igazából egyáltalán nem ünnep. Legfeljebb a kisgyerekek kapnak nyuszis csokit, meg van idő pihenni, de ennyi, de a nyuszis, meg virágos díszek egész tavasszal mehetnek. A pünkösdre többen azt mondták, hogy végkép nem jelent semmit, ha rajta múlna még csak munkaszüneti nap sem lenne, nem is tudják, hogy mikor lesz, akkor tudják meg, amikor boltba mennének, de nincs nyitva. A vízkeresztet sokan nem is tudják, hogy mikor van. A mindenszentek úgyszintén felesleges, mivel a halottak sírjaihoz mindig ki lehet járni, a halloweent jobban tartják.


A karácsony egy kicsit másabb tészta. Ezt megünneplik, de teljesen másként, mint mondjuk egy hívő, vagy vallásos család. Betlehemet például nem állítanak, nem tesznek ki betlehemi csillagot, angyalokat, adventi koszorút, illetve hasonlókat. Többektől hallottam, hogy náluk nem jön dec. 06-án a Mikulás, majd karácsonykor a Jézuska és az angyalka, hanem csak karácsonykor jön a Télapó és a Holleanyó, bár ha nagyon jók voltak a gyerekek, akkor december elején is hoz pár szem szaloncukrot "előlegben".


Számomra ez eléggé furcsa volt... Attól még, hogy valaki nem hisz a kereszténységben ugyanúgy az európai kultúrkörhöz tartozik, amire igenis hatalmas hatást gyakorolt a kereszténység. Attól még, hogy valaki ateista nem kell feltétlenül úgy tenni, mintha nem is lenne kulturális szerepe a dolognak. Attól még, hogy vallási eredetűek nem feltétlenül kell vallásosan ünnepelni. Egy szép Betlehemről például mindenki eldöntheti, hogy mit jelent számára: Jézus például nem azonos egyáltalán a mai egyházakkal, szóval szimbolizálhatja akár a családi meghittséget, vagy mondjuk a szeretetet (nem véletlenül nevezzük a szeretet ünnepének, hiszen Jézus ezt tanította mindenkinek, mind a zsidóknak, mind a pogányoknak, mind mindenkinek, más kérdés, hogy később a nevét a személyével teljesen ellentétes dolgokhoz használták fel). A Mikulás személye világi szempontból is pozitív, hiszen rengetegszer segített az embereknek, többek között a gyermekeknek. Ugyanúgy nemes tett lett volna tőle, ha nem püspök, hanem mondjuk bolti eladó lett volna. A húsvét jelenthet egyfajta mértéktelen szeretetet, vagy akár összetartozást. A pünkösd szintén.


Ezek a kultúránk részét képzik sok más mellett.


Ez tényleg így van? Hogyhogy? Számomra ez eléggé különös, bár én tény, hogy hívő ember vagyok, aki számára gyerekkorától természetesek voltak ezek az ünneplések... Újévkor is eszünk malacot, és a többség hagyományból teszi, nem pedig azért, mert komolyan úgy hinné, hogy a malac majd túr neki szerencsét a gyomrában. Farsangot is ünneplünk, pedig meglehetősen kevés ember imádja Dionüszoszt, akinek a kultuszából ered a színészkedés, beöltözés, bulizás (és amúgy ivászat) január-február időszakában. Születésnapi gyertyákat is elfújunk, majd gondolunk valamire, egyszerű szokásként, "vagy bejön, vagy nem, de valószínű, hogy egyáltalán nem" elven, nem azért mert valaki tényleg mágiákkal, meg vonzó energiákkal, meg népi varázslással/hitvilággal akarna játszani.


Persze mindenki azt, illetve úgy ünnep, amit és amikor akar, én sem örülnék neki, ha rám erőszakolnák mondjuk a kwanzaa-t, mivel semmi közöm hozzá, egyáltalán nem érint meg, a családom sem érintett az ünneplés tartalmában. Csak számomra egy kicsit különös volt ezt hallani, mert úgy gondoltam, hogy ők is hajszál pontosan ugyanúgy csinálnak mindent, mint a hívők, csak számukra az egész egy szép szokás, kultúra.



2022. dec. 29. 16:52
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
84%
Te csak azért írtál ki kérdést, hogy megmutasd, mennyivel jobban tudod másoknál?
2022. dec. 30. 20:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Mindenszentekkor (ill. inkább halottak napján) szoktunk mécsest meg virágot vinni a rokonok sírjára, de szerintem azt is csak azért, mert ezen kívül egész évben nem megyünk ki a temetőbe.


Húsvétot nem tartunk, csak annyiban másabb ez a nap, mint a többi, hogy általában főtt tojást meg sonkát eszünk megszokásból, de van, hogy azt sem.


A vízkeresztről meg pünkösdről azt sem tudom, hogy mikor vannak vagy hogy mit kéne akkor ünnepelni. :D


Amúgy nekem az a fura, ha valaki ezeket ünnepli, mert vannak ismerősi körben olyanok is, akik kereszténynek vallják magukat, de még ők sem ünnepelnek azon kívül, hogy a gyermekeknek kötelező ajándékozás van húsvétkor például... Szóval igazából el sem tudom képzelni, hogy ezen kívül ki, hogyan, miért ünnepel.

2022. dec. 30. 22:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 A kérdező kommentje:

#12.

Köszi! :-)

Vízkereszt: január 06.

Pünkösd: húsvét után 50. nap (a neve egyébként görögül ezt jelenti)

2022. dec. 31. 00:04
 14/18 Metionin ***** válasza:
76%

Vicces de inkább a pogány részeket ünneplik, ahogy én láttam. Szóval nem hozzák összefüggésbe a vallásos dolgokkal, nem izgatja őket Jézus meg ilyesmik de van locsolkodás piros tojás, nyúl, gyertya, ajándék, fenyőfa.

Halottak napján meg kimennek a temetőbe, mert mindenki más is ki szokott, ennyi. Igazából fordítva is fel lehetne tenni a kérdést, hogy a hívők miért használják a pogány elemeket, miért nem jó nekik simán anélkül, állítsák fel a Bethelemjüket azt cső, csak ha jobba megnézzük, a pogány elemek nélkül elég unalmas lenne, mert minden, ami "érdekes" főleg a gyerekeknek, az ajándék, a fenyő/nyúl, nagy zabálás stb. az onnan jött. Még szerencse, hogy mindenki úgy csinálja ezt, ahogy akarja.

Nálunk pl. nincs húsvét, pünkösd, karácsony, mindenszentek, a szilveszter sem izgat minket különösebben. Van viszont téli és nyári napforduló és születésnapok, mást nem ünneplünk, amit igen, azt sem nagy felhajtással. Nekem pont ez a sok vallásos dolog volt fura, amikor iskolás voltam és láttam, hogy mások mennyit foglalkoznak ezzel, meg hogy hisznek mindenféle "lényben" - külön fejtörést okozott, hogy a Mikulás és Jézuska mellett a húsvéti nyuszi volt a harmadik, aki nem is vallásos szereplő. A fogtündéren egyenesen kiakadtam elsőben, hogy hogy lehet valaki olyan buta, hogy a saját testéből egy darabot pénzért elad egy lénynek, amit sosem lát és ki tudja, mi az és mire fogja a darabkádat használni. Plusz ugye ő sem fért be a Miki meg Jézuska mellé a dobozba.

2023. jan. 4. 18:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 A kérdező kommentje:

#14.

A karácsonyfa egyébként eléggé egyértelműen keresztény találmány. Bár igazából Kelet-Ázsiától Amerikáig használtak örökzöld növényeket télen díszítésre, ez nem kizárólag, sőt, sokszor nem a fenyőhöz kötődött, illetve kultúrfüggetlen volt. A rómaiak például kimondottan a magyal leveleit adták egymásnak, míg a kelták a fagyöngy alatt tartottak rituálékat, azt is kimondottan a természetben, mivel tilos volt halott növényekkel szertartásokat végezni, az egyiptomiak pedig pálmafüvek leveleit akasztották ki az oltárokra. Bár a karácsonyfa szempontjából lényegtelen, Japánban például újév alkalmából bambuszokat használtak dísznek, ami egy bizonyos folytonosságot képviselő kami ideiglenes otthona volt. A karácsonyfa története azonban a középkori német területekre nyúlik vissza. A korban létezett egy mára már sajnos kihalt műfaj: a liturgikus dráma, aminél bibliai történeteket vittek színpadra színészek, zenészek közreműködésével, művészi igényességgel. Szenteste, Ádám, Éva napján rendszerint előadták a bűnbeesés történetét, amihez a télen is zöld, és akkoriban, azon a terülten sűrűn előforduló fenyőt vitték be a templomokra, vagy vitték ki a közterekre, amelyeket aztán különböző gyümölcsökkel díszítettek fel (a Biblia nem említi, hogy mi volt pontosan a gyümölcs, de a korábbi szájbeszédek almának, vagy fügének tartották), a lánc pedig a bűnre csábító kígyót szimbolizálta. Aztán ez a szokás elhalt, és a 16. században német protestánsok elevenítették fel, és végül nekik köszönhetünk egy rakat új díszt is (pl.: gyertyák, csillag, angyal, angyalhaj stb.), hiszen náluk már nem a drámához, illetve a bűnbeeséshez kötődött a karácsonyfa, hanem a karácsonyhoz, így újszövetségi, vagy Jézushoz köthető szimbólumok is megjelentek. Aztán tőlük spriccelt szét az egész világon a szokás.


A piros tojás szimbóluma sokkal korábban kapcsolódott a húsvéthoz, mint a nyuszié. Először mezopotámiai keresztények körében jelent meg, akik a perzsa zoroasztriánusoktól (Zarathusztra/Zoroaszter által alapított monoteista-dualista vallás, egyes elképzelések szerint lehetett némi kölcsönhatása a kereszténységgel, a zsidó vallással, sőt az iszlámmal is) vették át. Ők ekkor ünnepelték norvúz/norúz ünnepét, ami a zoroasztriánus naptár szerinti újév. Ehhez kötődött náluk a tojásírás szokása, ugyanígy, viasszal, ahogy nálunk. De igazából a pészahi asztal része is a tojás. A kereszténység ezt vette át, majd adta hozzá a piros szín kizárólagosságát, ami Jézus vérére utalt.


A nyuszi eredetileg nem tartozott az ünnephez, és a keresztények többsége nem is társítja hozzá. Az első említése a nyuszinak az 1600-as évek német területeiről származik, ahol egyes falvak szokásaként említik. Az eredeti jelkép egyébként a bárány volt, ami rettenetesen régóta része a húsvétnak, sőt, már a zsidóknál a pészah elemi jelképe volt (a szamaritánusok például a mai napig lerombolt templomuk helyén évente pészahkor bárányokat áldoznak fel tömegével a kohén gádol közreműködésével), emlékezve az egyiptomi rabságból való csodás szabadulásukra, aminél a végén bárányt kellett leölniük, a vérével bekenniük az ajtajuk tetejét, majd elfogyasztaniuk. Egyébként a torma is innen jön, ami az egyiptomi rabság keserűségére emlékezteti őket. A kalács nem ide kötődik, hanem amblock a zsidó kóser kalácshoz.

2023. jan. 4. 20:13
 16/18 A kérdező kommentje:
A fogtündérmítosz a viking mitológiához köthető, mivel náluk mágikus erőt tulajdonítottak a kihullott tejfogaknak, és rituálékra használták fel. Persze a tündér története még nem létezett ekkor ilyen formában: ők ingyen ajánlották fel a fogakat a tündéreknek. Aztán persze sokkal mesésebb a mai formájában...
2023. jan. 4. 20:21
 17/18 NTBS ***** válasza:
De világiasan megünneplik.
2023. febr. 5. 07:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim válasza:
A keresztyén egyház legnagyobb ünnepe a Húsvét, az ünnepek ünnepe. Minden ennek fényében ragyog, bár protestáns területen még nagyon nagy a nagypéntek is, melyet az Isten szeretete legnagyobb ajándékának a golgotai keresztáldozat ünnepét üljük. A karácsony csak a gyerekek miatt és szimbólumai miatt lett ilyen nagy, évszázadokig nem is ünnepelték és ma már karácsonykor tele van a templom, noha én akkor soha nem megyek el, mivel gyerekműsorrá avatják az istentiszteletet. A pünkösdöt is megszoktuk ünnepelni és többé-kevésbé virágvasárnapot is, mint a nagyhét nyitányát. Általában ekkor szoktam elmenni templomba. Pünkösdkor van protestánsoknál sokszor a konfirmáció, ezért ezt ki szoktam hagyni. Számomra október a reformáció hónapja, 31. a reformáció ünnepe, ekkor el szoktam menni a közös evangélikus-református istentiszteletre és részt venni a reformátorok emlékművének megkoszorúzásán. November 1. nekem nem ünnep, bár eleinte evangélikusok tartották, de temetőbe megyünk.
2023. szept. 28. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!