Az ateisták míért ünneplik meg a karácsonyt, tehát a Krisztus születését, ha nemhisznek az istenben?

Az ateisták szemében a karácsony a szeretet ünnepe, összejön a család és ajándékokkal kedveskednek egymásnak, és örülnek egymásnak, és legalább arra az egy napra igyekeznek félterenni a nézeteltéréseket, a gondokat, a problémákat stb. stb.

Sokan összekapcsolják a télapóval is, amelyik mikuláskor a gyerekekhez jön a csomaggal, karácsonykor pedig a felnőttekhez is!

A hívők miért ünneplik meg, ha közülük is csak keveseknek jut eszébe nevezett kisfiú világra jötte?

Nem vagyok hívő ember. Kategorikus istentagadó (így kisbetűvel) sem. Hogy van-e valami megfoghatatlan erő, elméletben érdekel, akkor is, ha katolikus vallásom csak formális.

A Könyv sok figyelemre méltó történetet tartalmaz. Jézus élete, tanításai, sorsa is ilyen. Akkor is, ha csak kitalált, s nem történelmi személy. Attól, hogy nem gondolom sem Isten fiának (most így, nagy kezdőbetűvel), s azt sem gondolom, hogy maga Isten lett volna ő, tisztelhetem azt, amit élete példáz, s így ünnepelhetem is. Tudom, nem kielégítő válasz ez, mert ezzel az erővel ünnepelhetném Don Quijote de La Manchát is.

Annak örülünk, hogy ilyenkor szinte mindenki szabadságon van a családból (nm úgy mint év közben össze-vissza), a szeretteink és a család ünnepe ez. Amúgy régen a pogányoknak ilyentájt volt a téli napfordulós ünnepe. Javaslom a wikit:

"A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.

Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák, és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja.[15]"

"A Karácsony az emberiség legősibb ünnepe. Ha 10.000 évre tesszük Karácsony ünneplésének korát, akkor valószínűleg mérsékelt feltevéssel élünk. A valóság lehet ennél régebbi is."

Keresztény ünnep csak később lett.

[link]

Én ateista vagyok, mégis megünneplem, mert

- ekkor születtem

- nekem a szeretet ünnepe

A karácsony ma már nem csak a vallásról szól, hanem a szeretet ünnepről ahol összeül a család beszélgetnek meg ajándékozzák egymást. A vallásosok is nagyrészt ugyanezt csinálják csak ők általában előveszik a bibliát Jézus születéséről és mennek misére.

Én is ateista vagyok, igaz megvagyok keresztelve de nálunk is van karácsony ami a szeretetről szól semmi többről.

Éjféli misére is csak egyszer mentem el még gyerekkoromba akkor apám vitt el mert kíváncsiak voltunk hogy mi is az de annyi elég is volt belőle.

Őszintén, ki ünnepli a karácsonyt, mint Jézus születésnapját?

A karácson minden ember számár a a szeretet ünnepe.De elárulom, hogy más vallásúak is ünneplik a karácsonyt, mert nem csak keresztények és ateisták léteznek.

De így meg joggal merül fel a kérdés, hogy ha TE karácsonykor Jézus születését ünnepled, akkor miért TE kapsz ajándékot, és miért nem te adsz Jézusnak?

A szeretet, családot ünnepeljük meg, és a hangulatot, mesét, "misztikumot" (=gyerekkori sztorik, történetek) élvezzük.

Nem feltétlenül csak a vallásosok tartják csodának a karácsonyt!