A tudomány szerint is az ember egy közös őstől származik, igaz?

Natúr hülyeség.

Egyrészt, az "embernek" nincsen egzakt évre pontos definíciója, mikor is kialakult a homo sapiens.

Tehát lehetetlenség az előzményfaj nélkül vizsgálni a kérdést.

Másrészt, az lehetséges, hogy adott szélsőséges körülmény idején az emberi faj pár ezer főre zsugorodott. Viszont egyetlen emberpár életbenmaradása nagyon kis valószínűséggel történhetett meg. Tehát reális forgatókönyv a pár ezer fős szétszórt törzs, amiből aztán kialakult a civilizáció.

Első válaszolónak teljesen igaza van, egy kicsit kiegészíteném. BIZTOS, hogy az emberi faj nem egy emberpárból fejlődött ki. Hiszen akkor az utódoknak nem lett volna kivel szaporodnia. Tehát a tudomány NEM fogadja el ezt a régi butaságot.

A másik az, hogy a fajok és rendszertani kategóriák kijelölése alapvetően önkényes, emberi dolog. A természetben a speciációk "összefolynak", tehát nincs éles határ a fajok között. Persze ettől a faj még egy nagyon hasznos fogalom (pontosabban fogalmak)! Nem akarom részletezni a fajképződést, de nagyon lebutítva az a lényeg, hogy egy populációban valamiért izoláció következik be. A két izolált populáció persze még szaporodhat egymással (ha van lehetőségük). Ez hozza létre a hibridzónát. A teljes speciáció akkor következik be, ha a hibridek rátermettsége alacsonyabb a két elkülönülő típusénál. Ez -ha hosszú távon -fennmarad- teljes reproduktív izolációhoz vezet. Ezt csak azért írtam le, hogy lásd azt, hogy a hegycsúcsok (elkülönülő fajok) valójában egy síkságból emelkednek ki folyamatosan.

A harmadik (legfontosabb) probléma az evolúció egy téves értelmezése. Az evolúció SOSEM egyedekben történik. Minimum egy populáció kell az evolúcióhoz. Ez a definícióból is jól látszódik: evolúció=az öröklődő tulajdonságok gyakoriságának megváltozása a generációkon (időn) keresztül. Egy egyeden belül ugye semmilyen öröklődő tulajdonság gyakorisága nem fog megváltozni, ahhoz kell egy következő generáció. Ez pedig egy szaporodási közösségben mehet végbe, ami maga a populáció. Ez rendkívül fontos, mert feloldja az olyan "paradoxonokat", mint a "kivel szaporodott az első ember?" kérdések.

Amúgy ha lenne egy adott emberpár.

10 gyerekkel, 5 fiú, 5 lány.

Közvetlen vérfertőző kapcsolatokból kialakulhat egy több száz fős stabil, életképes poluláció?

Nyilván genetikai betegségekkel és torz gyerekekkel... de nem zárnám ki.

Pl a kísérleti egereknél a tiszta vérvonalakat szerintem hosszú távon így hozzák létre. Pl a Black6 egereket.

Genetikailag vissza tudnak számolni a mutációk és változatosság arányaiból.

A Toba kitörésekor mintegy 75000 éve néhány ezer főre csökkent a modern ember populációja:

[link]

Korábbi hasonló palacknyakat épp ezért nem lehet már megállapítani.

De azt is nyugodtan kijelenthetjük hogy ha néhány 100 főnél kisebb egy populáció az belterjessé válik elkorcsosul és kihal.

Ez genetikai bizonyosság! Azaz nem lehetséges csak két ős egyedtől származni ez teljesen kizárható tudományosan is!

Ez annak ellenére is így van hogy a jelenleg élő embereknél a csak és kizárólag anyai ágon öröklődő szakasz egyetlen egyedtől származik.

De tegyük hozzá mindenkit nem vizsgáltak meg!

Így lehetséges ritka kivétel.

Az sem kizárt hogy pár száz vagy pár ezer éve még több volt ebből.

Egyszerűen arról van szó hogy az evolúció szelektál.

Egy példán keresztül bemutatom neked hogy működik ez.

Kb 6-7000 éve egyetlen emberben történt egy mutáció!

Ezt is genetikailag vissza tudták követni.

(Ekkor már több millióan éltek a földön.)

Ez a mutáció teszi lehetővé a szürke(kék-nek titulált) szemszínt.

Ám akiben megtörtént az biztosan nem volt még szürke szemű és a gyermekei sem!

Ugyanis csak akkor aktív a tulajdonság ha anyától és apától is öröklődik.

Így jószerivel év tizedekkel vagy inkább századokkal később a késői leszármazottak "qvázi vérfertőző" kapcsolatából születhetett meg az első valóban szürke(kék) szemű ember. És azóta is csak így születhet. Ugyan az az ős és nagy populáció van.

Na most ha jönne valami amitől csak az ilyen szeműek maradnak életben, akkor egy jövőbeli kutató kimutathatja hogy genetikailag 1 őstől származik mindenki a jövőben.

De valójában egy egész sor populáció és évezredek kellettek ehhez. Ő sem egyedül volt és a leszármazottai sem!

Remélem ebből megérted hogy a majomtól az emberig egy elég hosszú folyamatos átalakulás volt 5-7 millió éves! És sohasem volt egy olyan pillanatban sem ahol csak 2 ős lett volna jelen!

#5, Vitatnám, hogy kihalna egy belterjes populáció. Ha legalább 20 évig él egy ember, és a tenyészpár génállománya nem tartalmaz közvetlen halálos domináns defekteket... szerintem túlélhetne.

[link]

[link]

Az emlegetett belterjes kísérleti egér...

Az élet utat tör magának, a vérfertőzés ellenére.

Azóta keresgéltem és egy tök jó összefoglalót találtam a témában, olvassátok el mindenképp:

[link]

Szerintem ha adott a recesszív letális variánsok genetikai szűrése, akkor célzott pároztatással működhet mondjuk egy magas utódszámú egészséges populáció. Csak tudni kell kivel nem csinálhatod, és kijön a matek :D

Ha nincs DNS szekvenálásra mód, akkor viszont lutri az egész... a nőknek folyamatosan kéne szülnie és az egészséges vonalakat tovább lehetne vinni. Tudatos szaporítással működhet.

Ugyanakkor mindkét esetben a teljes populációban hatalmas lenne bizonyos örökletes hajlamok kialakulása.

#6 Az ember nem egér!

És amit mondasz az lehetséges egy nagyon nagy genetikai változatosságú populációval (pl az egerekkel) kivitelezhető.

De az embernél pont az a probléma hogy már így is nagyon alacsony a genetikai változatosság a populáción belül is.

Ezen még az sem segít hogy különböző rasszok is vannak.

Még így is 1% alatti a változatosság vagyis egy bushman maximum ennyire különbözik tőlünk a Kínaiaktól vagy a Dél Amerikai indiánoktól vagy az Ausztrál benszülöttektől.

Miközben ez a rokonainknál a Csimpánzoknál is bőven 2% fölötti populáción belül is.

Az egereknél nem tudom mekkora ez a szám, de szinte biztosan nagyobb még lehet a Csimpánzokénál is.

Szóval egy eleve belterjes populációból igen nehéz és csak nagy szerencsével lehetne kiválogatni annyi és olyan egyedeket amelyekkel működik is amit mondasz. Előzetes genetikai vizsgálatokkal talán.

Nem tudom már régen hol olvastam, de előzetes válogatás nélkül minimálisan 40 egyed körülire saccolták a fennmaradásunkhoz szükséges egyedszámot! De azt is csak úgy ha ez a 40 egyed előre évszázadokra megtervezi kiknek hány gyermeke lesz és ezek közül ki kivel szaporodhat később!

Előre kiválasztással és ilyen irányú tervezéssel lehet kevesebb is. Pl 20 fő.

A 2db egyedet így is kizárhatjuk! Néhány generáción belül csak életképtelen utódok lennének belőle. (Életképtelen értsd úgy hogy lehet hogy él és fel is nevelhetik de egy degenerált düttő aki még nem hogy vadászni vagy megtermelni de még leszedni sem tudja magának az ételt a fáról. Gyakorlatilag másoktól függne él -e vagy sem. Már ha vannak még ott mások akibe szorult némi értelem...

#8 Olvasd el a linket amit küldtem.

Ha egy ember átlagosan 1-2 letális recesszív mutációt hordoz, akkor ki fog jönni a matek és lesz tiszta homozigóta utód (-/-)

[link]

Tehát kellően sok utód esetén lesz olyan kombináció és vonal ahol nem lesz beteg az utód és nem is fogja tovább örökíteni.

Egyáltalán nem igaz, hogy életképtelen utódok születnek minden esetben. Lásd az inbred human bekezdést és a 200 éves uralkodóházak vonalait...

Persze a kockázat óriási, de itt most arról van szó, hogy elméletben lehetséges lenne-e 2 egészséges, 1-2 recesszív letális mutációt hordozó emberből újra létrehozni egy stabil populációt.

Biztos Sziklák szeme feeling lesz 😃 és az tényleg jó kérdés hogy hosszú távon tudatosan meddig lehetne így tenyészteni embereket...

Laborkörnyezetben mindenképpen, ahogy az egereknél is. Hiszen ott pont a nagyon tiszta vonal létrehozása a lényeg. Pl a B6-os transzgén tenyészpár brutálisan tiszta genetikailag... olyan mintha az ikertesóddal prüntyögnél :D mégis a transzgén kikopik belőlük sok generáció inbred tenyésztés után.

A kísérleti állatok amügy nagyban szenvednek nem letális betegségektől. Pl 40% vak, vagy cukorbeteg. Kevesebbet él, hiperagresszív stb.

Nem látom, hogy ezt miért ne lehetne embernél megcsinálni laborban.