LegUTOLJÁRA mikor szállt űrhajó EMBERREL a holdra? És akkor az Apollo 11-géz képest mennyivel volt fejlettebb az űrhajó elektronikailag?

Ez a téma bővebben olyan, ami ma már meglepően hangzik. :) Legalábbis ma.

Röviden nem igazán volt fejlettebb. Voltak kisebb módosítások, de semmi lényeges. És fontos benne, hogy csak 3 év volt közöttük, az meg semmi, de ami még lényegesebb egyébként is, hogy ez úgy ment, hogy előre legyártották az egészet, így nagy variálásokra, átalakításokra nem is volt lehetőség.

Az elejétől kezdve úgy néz ki az Apollo program korszaka, hogy az oroszok, illetve akkor Szovjetunió, az Apollo előtt mindenben megelőzte az USA-t. Mindenben! És ez talán fontos a kor megértéséhez.

Az oroszok jutottak először műholddal a világűrbe Föld körüli pályára, ők küldtek fel először élőlényt (kutya) majd embert, ők küldtek fel először több embert egyszerre, ők küldtek fel először női űrhajóst, ők voltak először űrsétán, ők érték el először a Holdat (elrepültek mellette), ők juttattak először eszközt a Holdra (becsapódott), ők fotózták le először a Hold túloldalát, ők szálltak le először a Holdon (ember nélkül), ők küldtek először holdjárót a Holdra, ők állítottak először Hold körüli pályára szondát.

Na szóval az oroszok mindenben előrébb jártak, és az akkori hidegháborús helyzetben ez nagyon rossz reklám volt az USA-nak. Ekkor jött az Apollo program. Muszáj volt valamit nekik először teljesíteni, mert totál "beégtek". Totál. Nem volt más, nekik kellett elsőnek a Holdon emberrel leszállni, amit a szenátus jóvá is hagyott, és igazából nem is fix költségvetést adtak rá, hanem csak mondták mire mennyi kell, és kapták a pénzt. Teljesen mindegy volt mennyibe kerül, mert muszáj volt elsőnek leszállni a Holdon. Elképesztő összegeket fordítottak az Apollo programra, öntötték bele a pénzt.

Hozzá tartozik a sztorihoz, hogy ez az egész űrrepülés még nagyon új is volt akkor. A Szputnyik-1 és az első holdra szállás között alig 10 év telt el (Szputnyik-1 1957. - Apollo-11 1969.). Tehát csináltak egy űrrakétát egy egyszerű műholddal, ami alig tudott valamit, és 10 év múlva járkáltak a Holdon. Mindezt a semmiből 10 év alatt. Nem is tudott kiforrni a technológia. Nem volt rá idő.

Ma már nyilvánosak a források, de mindkét résztvevőnek sorozatos műszaki problémáik voltak, kb bármivel, amiről persze a médiában akkor nem számoltak azért be. Mindenki ismeri az Apollo 13 történetét, ha máshonnan a filmből, ami egyébként hitelesen lett elkészítve. Na az is mutatja, hogy milyen, ma alapvetően triviálisnak számító bakikat csináltak. Az akkori hidegháborús versengésben a biztonság is eléggé gyatra volt, ha számoltak 50%-os visszatérési eséllyel, akkor már rá is bólintottak fentről, hogy az jó, akkor indulhat az űrhajós. :) Tényleg.

Na ilyen volt akkor a technológia és nem is igazán fejlődött úgy közben, mert tulajdonképpen akkor lett még csak kitalálva az egész, és példának, nem a Szputnyikot fejlesztették tovább, hanem egyből nekifogtak a következő feladatnak. El lehet képzelni mennyi meghibásodás volt mindkét félnél. Volt, hogy egyszerűen megszakadt a kapcsolat, majd helyreállt, de felsorolni is hosszadalmas. :)

Lényegében mindkét fél technológiája éppen, hogy a megfelelőség kategóriájában volt. Akkor 0-ról eljutottak a Holdra, míg ma egy küldetést 10 évig terveznek. Nem kis különbség.

1?)

[link]

Dec 7–19, 1972

2?)

Nem sokkal volt fejlettebb.

A fejlesztések főleg a súlyra és a raktérre irányultak.

Így lettek a küldetések az Apolló 15. től kezdve "J" típusú küldetések.

Mivel a fejlesztéseknek köszönhetően holdjárót tudtak magukkal vinni és hosszabb űrsétákat tehettek.

[link]

A bevált irányítási le fel szállási kapcsolódási stb rendszerekhez már nem nyúltak.

Ezt az erre a célra kifejlesztett számítógépet használták végig:

[link]

Mondhatni ez volt a legfejlettebb eszköz a programban és a földön is.

Még más Apolló utáni küldetésekben is ez szolgált.

Bár - ha valaki félreértette volna - az oroszok és az USA, fej fej mellett jártak, akkor is ha az oroszok folyamatosan vezették az űrversenyt, és a technológia is kb azonos szinten volt, és annyira egyik sem volt tökéletes, de azért működött. Szóval nem védem vagy támadom egyik országot sem, bár manapság mindkét oldalnak vannak fanatikusai. Sőt nagyon erős ellentábora is. Amiket írtam az űrversenyről az tárgyilagos és mindegyik komoly hangsúlyú volt benne.

És az tényleg fontos, hogy előtte gyakorlatilag nem volt űrhajózás, majd tíz év alatt eljutottunk a Holdra. Konkrétan azt sem tudták, hogy egy ember életben tud-e maradni a világűrben, vagy hogy egy mikrometeor nem találja-e el egyből az űrhajókat. Semmit se tudtak. Csak tippek voltak. Közben természetesen mindkét fél egy rakás űrtechnikát kivitelezett, és mindkét oldal mérnök csapata nagyot alakított, de sokáig tény, hogy az oroszok vezették az űrversenyt. A hidegháború alatt a versenyen volt a fő hangsúly, és a tudósok csak vártak a sorukra, hogy mikor mennyi szót kapnak. Egyébként az egész Apollo program legerősebb eleme a Saturn V rakéta volt, de ha annál fellép akár csak egy illesztési hiba, konkrétan fel is robbanhat. De a többit akárhogy is mérnökök tervezték, bizony kiforratlan technológia volt.

Az akkori orosz technikai fölényt mutatja az is, hogy nem csak előbb küldtek embert az oroszok a világűrbe, hanem az usa akkor, utána csak egy űrugrást tudott válaszként felmutatni és bizony akkor az USA még konkrétan nem volt képes a Föld körüli pályára állni. Mert ahhoz nagyobb sebesség kellett volna, mint csak kijutni a világűrbe és visszaesni, de valamit fel kellett mutatni. Muszáj volt, így lett egy árugrás.

1961. április 12. - Jurij Gagarin - Föld körül kering, bár csak egy keringést tesz.

1961. május 5. - Alan Shepard - űrugrást hajt végre (ami nem képes Föld körüli pályára állásra, röviden felmegy és visszaesik a világűrből).

A Voszhod-1-et úgy indították, hogy az űrhajósok szkafander nélkül voltak az űrhajóban, mert csak így tudták az indító súlyt elérni, illetve nem fértek volna be szkafanderben az űrhajóba amijük volt. És jóváhagyták. :) Gyakorlatilag nem építettek új űrhajót a 3 űrhajósnak, hanem átépítették azt amijük volt, és kispóroltak mindent, hogy beférjen három ember. :) Vagy pl az oroszok első űrsétáján kiment az űrhajós és a vártnál jobban felfúvódott a szkafandere. És bizony nem fért vissza a zsilipen. Végül azt a megoldást találták ki, hogy annyira csökkentették a szkafanderben a nyomást, amibe majdnem belehalt az űrhajós. Épphogy sikerült. Azután következő hiba, hogy ez az űrhajós és társa 2000 km-rel arrébb landolt egy északi erdőben. Így sikerült, de nem ez volt a terv. De mindkét fél nagyon gyors tempót diktál és sok, ma alapvető tervezést egyszerűen elhagytak.

Amikor ott tartottak, hogy a Holdra kellene eljutni, akkor még a rakétákat is ki kellett fejleszteni, ami annyira erős, hogy a Föld körüli pályát elhagyva, a második kozmikus sebességgel a Holdig el tud egyáltalán jutni. Mert nem volt még hozzá technika. Gyakorlatilag azt a ma nevetséges dolgot próbálgatták, hogy ki tudja eltalálni a Holdat, mert még az odáig irányítást is ki kellett találni. Konkrétan lövöldöztek a Holdra. Mondjuk ez is az oroszoknak sikerült először, de mindkét félnek rengeteg hibája volt. Felrobbantak a rakéták, visszaestek vagy el se jutottak odáig, vagy elmentek a Hold mellett. Semmi se működött. Ma ez komikus, de tényleg előtte nem volt űrhajózás, nem voltak ezekre technológiák és kellő ismeret sem. Annyira nehezen ment mindkét félnek, hogy a sok sikertelenség miatt nem is nagyon volt benne a médiában ez a Holdig eljutás.

Ekkor az USA már annyi pofont kapott az oroszoktól, hogy nem is maradt más, mint a Holdra embert juttatni, de ezt mindenképpen ők akarták elérni. Nem volt más lehetőségük és irdatlan politikai nyomás nehezedett az USA-ra, bizonyítaniuk kellett és sikerült is nekik. Közben az oroszoknak is folyt a Hold programja, de az USA 10-szer annyit költött rá, és itt rengeteg teljesen új technológiát kellett kifejleszteni. De itt már az USA-nak volt egy előnye, az, hogy a kongresszus korlátlan összeget hagyott jóvá a NASA-nak. A NASA meg csak mondta, hogy "elfogyott a pénz, kéne ennyi, kapták, az is elfogyott, mennyi kéne?, ennyi, kapták. Naná, hogy ez szerepet is játszott a Holdra eljutásban és emberes küldetésben. A mérnökök tényleg ma is nagyra értékelt sikere akkoriból a Saturn V rakéta volt, ami még ma is a legerősebb rakéta lenne. Ráadásul az USA a holdra szállással a közvéleményt is meg tudta fogni, mert az embereknek az volt a legérdekesebb, hogy elmenni valahova. Érdekesebb volt mint bármilyen egyéb kutatás, és az USA ezt nyilván ki is használta a médiában.

Az Apollo-1 katasztrófája után - és itt megint a technológia, tervezés és biztonság kitűnik - a terveket 1800 helyen változtatták meg az űrhajón. Így ment ez akkor. Verseny volt, de itt kapcsolt az USA, hogy ha ők akarnak elsőnek a Holdra menni, akkor nem kockáztathatnak.

Az Apollo-11-nél a sietséget az is mutatja, hogy a tudományos kísérleteket is csak mellékesen találták ki, de ezen a siker után változtattak és komolyabb tudományos küldetésekké is váltak. De egy praktikus dolgot kitaláltak arra az esetre, ha vész starttal kellene visszaindulniuk, ahogy Armstrong kiszállt azonnal egy kapszulába holdport gyűjtött és eltett egy kavicsot, hogy semmiképpen se kelljen üres kézzel visszajönniük. Hibák: akadozik a kapcsolat, a számítógép hibásan számol és távolabbra érkeznek, na ez veszélyes volt és egyéb kis számítástechnikai hibák is voltak. Itt kézi irányítással szálltak le és az üzemanyagot fogyasztott, mégpedig annyit, hogy ha egy kicsit tovább tart a leszállás, nem tudnak visszajönni. További hiba: a szeizmométer napelemei nem nyíltak ki, bár kézzel kinyitották.

Apollo-12 hibák: felszálláskor villám csap az űrhajóba és leáll a navigációs rendszere, szerencsére a hordozórakétának volt sajátja így a felszállás sikerül, de ekkor is meghibásodhatott volna a rendszer. Az élő közvetítés kameráját tönkreteszik azzal, hogy a Nap felé fordítják, mondjuk ez talán mellékes hiba. Kisebb bakikkal azért sikeres.

Apollo-13. A főhajtómű a Saturn-V-nél részben kihagy, de azért fel tudnak szállni. És ott is olyan hiba okozta azt a sok életveszélyt, amit ma már konkrétan az első tervezésnél megoldanak, észrevesznek. Volt egy kis elektronikus rész az oxigén tartályoknál, ami kevesebb feszültségre volt tervezve, mint amin működött az egész űrhajó. Emiatt lényegében elégett amikor feszültség alá helyezték. De! Ez már a teszteken sem működött jól, itt a földi teszteken sem, többször kellett bekapcsolni a keverést, mire végre működött. És ma tényleg vicces, de erre azt mondták, hogy jó, mégis működik. :) Gyakorlatilag addig kapcsolgatták mire működött és elfogadták működőképesnek. Ilyen volt akkor a hidegháborús helyzetben a sietség és gyakorlatilag a technológia. Ma szét tesztelnek mindent. Ha előbb vagy később romlik el tényleg nem is tudtak volna visszajönni, még így is szerencséjük volt. Aki látta filmet az ismeri, gyakorlatilag folyamatosan életveszélyben voltak és egy mázli sorozatnak köszönhetik, hogy vissza tudtak jönni. Mellette persze a mérnökök és óriásit villantottak, ha szabad élni ilyen helyzetben ilyen kifejezéssel.

Apollo 14. Odaúton a leszállóegység megfordítása után nem jött össsze a dokkolás, nem zárt le, de a hajtómű bekapcsolásával rátolták és visszazárt. Leszálláskor az automatikus leszállást indító gomb nem működött (lentről megoldották). Leszálláskor nem kapcsolt be a távolság mérő, de ki-be vették a biztosítékot így mégis működött. Itt igazából még emberi hiba is volt, egyáltalán nem olyan kőzetmintákat hoztak, mint amit terveztek a kutatáshoz. Kaptak ugyan geológiai képzést, de nem onnan és nem azt hozták, és nem is megfelelően csomagolták be.

Apollo-15. Bár nem életveszélyes, de talaj fúró hibás volt.

Apollo-16. Kilövés előtt találtak hibát a fúvókáknál, de javítják. A holdkomp leválasztásakor rázkódást tapasztaltak a főhajtóműnél, de engedélyezték a küldetés folytatását.