Az Apollo program alatt emberes leszállás előtt miért nem tesztelték, hogy a holdkomp le illetve fel tud-e szállni a Holdról?

Nem volt rá se pénz, se idő.

Szerinted mennyi kellett volna ezekből?

A mai automatizálási szinten biztosan ez lenne a megoldás. Meg az emberes űrkutatástól elvárt biztonsági szint is magasabb ma.

És ma nem tolja a projekteket akkora politikai nyomás, mint anno a holdprogramot.

Az USA csak kicsivel volt óvatosabb a szovjeteknél, pont annyival, hogy Amerikában a missziókat nem utólag jelentették be vagy tussolták el, ha félrementek.

Illetve hogy a siker elmaradása kormányt buktatott volna.

Nem mondom, hogy ne lehetett volna távvezérelten megoldani a dolgot, ha minden működik, de az akkori űreszközök erősen rászorultak problémamegoldásban az űrhajósok helyi szerelésére és kreativitására, hiba meg még a sikeres missziókban is volt dögivel.

A nem sikeresekben meg még inkább, lásd Apollo 13.

Vannak ilyen veszélyes foglalkozások, különösen a repüléssel kapcsolatban.

Ma már jobb a helyzet, hiszen léteznek teljesen robotrepülők, de azért a berepülő pilóta alkalmazása még mindig indokolt, akkoriban meg szó sem lehetett arról, hogy nélkülözzék.

Szegény Gagarin is úgy veszett oda, berepüléskor állítólag, mert egyszer olvastam valami olyasmit, hogy az oroszok kicsinálták, ami elképzelhető éppen, ha újat húzott a KGB-vel, de nem akarok ebbe belemenni, nem is nagyon emlékszem már a cikkre, meg nem erről van jelenleg szó.

Annyit még a szovjetekről, hogy ők is sebesen iparkodtak embert küldeni a Holdra, tehát tényleg versenyfutás volt, valóban nem sokat vacakolhattak, fel kellett tenni mindent egy lapra. meg ez azzal is járt volna, hogy kétszer csinálják meg ugyanazt a méregdrága űrprogramot, de annyira biztosak voltak azért abban, hogy minden megfelelően működni fog, hogy eszükbe sem jutott ilyen tesztet betervezni.

Bocsánat, hogy ilyen darabosan írkálok, de sorban jutnak eszembe a dolgok.

Még egy gond volt a távirányítással, ez pedig a rádiókapcsolat.

A Föld forog.

Akkoriban nem volt ilyen kiépült globális rádiórendszer, internet, hogy a hajó bárhol jár, legyen online kapcsolata.

Az Apollo programhoz USA összehozott két-három átjátszóállomást baráti államokkal, hogy a hajó (illetve a Hold) bárhol jár, legyen vonal, de ez egy analóg rádiókapcsolat volt, beszélgetni oké, de vezérlőjeleket küldözgetni, pláne analógot, elég bizonytalan módszer.

És amikor a hajó, leszállóegység a hold mögött járt, ez sem volt.

A teljes automatikus megoldás meg akkoriban nagyon nem volt még a topon.

Egy mai okosóra tutira száz Apollo holdkompot levezérelne szimultán, de akkoriban egy ilyen tudású elektronika termeket töltött meg. Arról nem is beszélve, hogy sokkal lassabb volt.

És mint írtam korábban, olyan automatika, ami képes lett volna a terepjellemzőkre reagálni és az alapján leszállást vezérelni, akkor még nem létezett, ha lett volna, is túl sok tömeget, helyet foglalt volna.