Ha a Mars keringenek a Hold helyén, akkor a hatvanas évek végén le tudtak volna szállni rá?

Nem hiszem, hogy egy évtizednél hosszabb késlekedést jelentett volna, a plusz tényleg egy visszatérésre alkalmas KÜLÖN jármű odajuttatása lett volna.

Feltéve persze, hogy egy ilyen, valószínűleg sokszoros költségű akcióra elég nyomás lett volna a hidegháborús verseny.

"De még mindig nincs olyan technológiánk, amivel fel tudunk szállni a Marsról, vagy egy olyan gravitációjú objektumról."

Eddig meg sem próbáltunk olyat építeni, éppen a távolság miatt.

Földről felszállót tudtunk, azt meg nehezebb.

Mondom, a megfelelő méretű, üzemanyag-tömegű felszálló egység odajuttatása az igazi probléma.

Holdkomp méretű dolog ment anno, egy modulokból összerakható felszálló rakéta plusz az azt elemekből összerakó szerkezet biztosan legalább hét-nyolcszoros tömeg és méret, odajuttatása, fejlesztése szerintem minimum jó tízszeres beruházást kívánt volna a holdrepülések költségéhez képest.

Az USA a holdprogramba is majdnem belerokkant, szerintem igazán az anyagi feltételei hiányoztak volna.

Viszont ez jó ok lett volna arra, hogy az ellentéteket félretéve nemzetközi kooperációt alapozzanak rá. Ettől meg lehet, hogy tényleg elmaradt volna a komplett hidegháborús időszak.

Lényeges pont, hogy ha a Mars ilyen távra lenne, akkor az idegen és kevés légkör ellenére nagyon is élhető hely lett volna a közeli utánpótlás-lehetőség révén.

Már rég állandó bázis lenne ott.

"De egy ilyen rakétát nem tudtunk volna akkoriba feljuttatni úgy a holdra, hogy az onnan induljon el."

Nem is kellett, mint ahogy a Marsra sem kéne. holdon egyhatod, Marson egyharmad gravitáció van és nem kell olyan légköri ellenállással sem számolni az emelkedésnél. Sokkal-sokkal kise3bb üzemanyag-igényű az orbitális pálya elérése.

Még a Marsról sem kell többfokozatú rakéta.