Ha a Mars keringenek a Hold helyén, akkor a hatvanas évek végén le tudtak volna szállni rá?
Most attól tekintsünk el, hogy akkor más lett volna a Földi élet alakulása, mint egy Hold méretű Holddal.
Arra lennék kíváncsi, hogy le tudtak-e volna szállni egy Marsi gravitációval, és légkörrel rendelkező égitestre, ami a jelenlegi Föld-Hold távolságra van tőlünk, egy 10 éves határidőn belül. Ha nem, akkor milyen késéssel igen.
Oké a kabin, és a hasznos terhet szállító rész az lehetne pont ugyanakkora, viszont több üzemanyagot kellene cipelni a felszálláshoz, ami azért valószínűleg, ha nem is kétszeres, de valamekkora méret növekedéssel járna.
Viszont meg lehetne próbálni ejtőernyővel is fékezni pluszban a leszálláskor, bár egy ejtőernyős landolással nem tudom mennyire lehet célozni, és nem túl veszélyes-e a Marsi légnyomás viszonyok között.
Nem kell az űrhajónak nagyobbnak lennie. Csak kell alá egyetlen gyorsítófokozat. Az meg tömegre szerintem maximum 2-3-szorosa kéne hogy legyen a kabinénak.
Ezért írtam, hogy moduláris felszállóegységet kéne odavinni, kabin plusz gyorsítófokozat. De csak egy.
Egy nagy tömegű járművel való leszállás a Marson egyébként egy árnyalatnyival nehezebb, mint a Földön vagy a Holdon való landolás. A Földön nagy sebességet kell lelassítani, de relatíve sűrű a légkör, így egy hőpajzs és egy ejtőernyő segítségével meg lehet oldani (vagy szárnyakkal és hőpajzzsal), a Holdon nincs légkör cserébe viszont kicsi a keringési sebesség, amiről le kell lassulni, valamint légellenállás sincs a felszálláskor. Csekély üzemanyaggal is működik, ezáltal kisebb járművel.
A Mars esetében nemcsak, hogy nagy sebességet kell lelassítani, de számottevő légköre is van, ezért egy leszállóegységnek hőpajzzsal is rendelkeznie kell.
A felszállást egyszerre kell hőpajzzsal, ejtőernyővel és rakétameghajtással megoldani.
Azzal, hogy a Marsot a Hold helyére raknánk csak a hosszú utazást rövidítenénk le, a hajtóművek és az üzemanyag nagy része a Föld és a Mars körül lenne csak használva egyébként is, így a leszállás/visszatérés problémáján nem sokat segítene.
A felszálláshoz szükséges üzemanyag a nagyobb sebesség és a légellenállás miatt sokkal több, ezáltal maga a jármű is nagyobb. A leszálláshoz is kell némi üzemanyag, ezért összességében a teljes leszálló egység a visszatérésre szánt fokozattal együtt hatalmas kell, hogy legyen. Egyik nagy probléma, hogy bizonyos méret felett már nem hatékony ejtőernyőket alkalmazni, emiatt még több üzemanyagra lenne szükség leszálláshoz.
A méret növekedésével a hőpajzs/teljes lander megtervezése is nehezebbé válna.
A pályamódosításokhoz/landolásokhoz szükséges delta V-ről íme egy kis ábra:
Ezekből az okokból évtizedek óta nagy fejtörést okoz a mérnököknek egy visszatérésre alkalmas jármű tervezése a Mars felszínére. Még egy egyszerű kőzetmintát sem tudtak eddig elhozni onnan, pedig a kutatók egyetértenek abban, hogy ez lenne az egyik legfontosabb, amit kéne csinálni a Mars kutatás területén:
In Situ Resource Utilization (ISRU)
A legtöbb kézzelfogható terv emberes küldetés esetén, ami eddig született azon alapszik, hogy valamilyen módon (általában Sabatier-folyamat segítségével) üzemanyagot állítanának elő a Mars felszínén, amivel újratöltenék a leszálló egységet. Ezáltal nem kellenének plusz tartályok, valamint üzemanyag.
A legjobb ütőkártya persze a több darabban összeállított, vagy több darabban a Marsra juttatott hardver, ami elméletben jól hangozhat, de gyakorlatban a projekt költségeit az egekbe juttatja (pun intended). Az ilyen jellegű missziókat több Saturn V jellegű hordozórakétával meg lehetne oldani. Ezekben a design-okban a leszállóegységet általában előre a felszínre juttatnák, akár ISRU alkalmazásával újratöltenék az embereket pedig külön indítanák a leszállóegységgel.
Ezt azért írtam le, hogy lássuk nem olyan egyszerű ez, mint egy kicsit több üzemanyagot pakolni a járműbe. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ha az USA legjobb mérnökei leülnek egy tervezőasztalhoz német mérnökökkel karöltve, akkor nincs az a probléma, amit ne tudtak volna/tudnának megoldani. Ha a pénz nem kérdés egy mérnök csodákra képes. Biztos vagyok benne, hogy a hidegháborús verseny miatt embert juttattak volna a felszínre, de nem hiszem hogy többször visszamentek volna, mint az Apollo program esetén.
De az is lehet, hogy megépítették volna a Sea Dragont és egy üzemanyag újratöltés nélküli Mars Direct-et csináltak volna, miközben pályára állítanak 2 űrállomást mellette :D
Ti milyen okosak vagytok ^^
(Nyugi, nem beszólás :D)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!