Miért nem a holdra mennek a Mars helyett?

"A hőmérséklet se olyan extrém mint a Marson."

De.

[link]

Min. 40 K Felszíni

Átl. 250 K Felszíni

Max. 396 K Felszíni

[link]

Min. 133 K Kelvin

Átl. 210 K Kelvin

Max. 293 K Kelvin

Amúgy a Hold egy nagy szikla semmi több. A mars több lehetőséget jelent, pl van légköre.

Ebből nem tudom, hogy mikorra valósul meg bármi:

[link]

De eszerint egy holdbázis elkészülhet 10 éven belül, egy mars bázis még kb 20-30 év jelen állás szerint.

Mind a két projekt esetében vannak pozitívumok és negatívumok is egyaránt, amik a projekt mellett vagy az ellen szólnak. Nyilván a NASA próbálja a legjobb döntéseket meghozni.

Olyan kutatási munkába kell fogniuk, ami eredményes lesz. Egy Hold bázis megépítése is tanulságos lehet, de egy Mars bázis ennél sokkal izgalmasabbnak tűnik. Jó kis porviharok. elhanyagolhatóan kevés sós víz, szintén elhanyagolhatóan ritka légkör...

A Mars is élhetetlen, mint a Hold. Nem értem miért gondolják sokan, hogy az egy barátságos környezet. Csak Matt Damon tudna ott krumplit termeszteni fenntartató módon. Ennek a technológiai háttere valójában kidolgozatlan.

A Mars olyan messze van, hogy oda utánpótlás nem mehet. Tehát a Marsi emberek szomjan fognak halni. Az első Mars utazás végül is egy eutanázia program lesz. Elvégeznek pár kísérletet, aztán hősi halált halnak.

A Marson jelenleg 3 ember alkotta mozgó kutatóbázis van. Ezek a Mars roverek. Tudtommal már egyik sem működik, de rengeteg értékes adattal szolgáltak nekünk. Az ember persze jóval frankóbb gép mint egy ilyen, de sajnos olyan erőforrás igényei vannak, amiket nem tudunk biztosítani. Egy rovernek csak napfény kell. És még ezek is tönkrementek. Leginkább a porviharok miatt.

Ez az egész Mars meghódítása emberrel dolog egy politikai kampánynak tűnik. Távlati célokat egészen biztosan nem céloz meg, ugyanis az önfenetartó Mars-bázis technológiája még nem létezik. Túl korai még oda embert küldeni. Legalább tudnánk életben tartani a Földön pár embert elszigetelve mindentől, de még ez sem megy. Csak kb. 1 évig. A Holdról legalább vissza lehetne jönni, ha vészhelyzet van.

Nyilván ez magánvélemény, de szerintem a Mars bázis félhúzása egy nagy marhaság. Sokkal értelmesebb dolgokra kéne költeni az űrkutatásra szánt pénzeket. Például önfenntartó rendszerek kiépítésre akár a Holdon!, amik nem hogy értékesebb eredményeket hozna, még hozzá is tudna járulni az emberiség fennmaradásához. Ha tudnánk mesterséges bioszférát alkotni, nem kéne folyamatosan a Földi utánpótlásoktól függni és bármilyen élhetetlen környezetben tudnánk kutatni a Naprendszerben. Csak nekem tűnik ez jobb döntésnek, mint haldokló embereket küldni a Marsra pár kutatási eredmény érdekében?

"Mind a két projekt esetében vannak pozitívumok és negatívumok is egyaránt, amik a projekt mellett vagy az ellen szólnak."

Így van. A Hold közelebb van, kisebb a gravitációja, az egész akció könnyebben megvalósítható. Egy település fenntartása, működtetése szinte azonos erőfeszítést igényel. Marson kicsit kisebb a hőingás, van egy kicsi légkör, picit kevesebb meteor érhet el a felszínig, de ennyi az ismert előny. Vízkészlet itt is, ott is esélyes, talán a holdon még jobban.

A holdi bázis jó gyakorlás lehet a marsihoz. Esetlegesen nyersanyagbányászatra is jó lehet, innen az 1/6 G-ből csak könnyebb fellődözni a cuccot, mint a Földről.

"Nyilván a NASA próbálja a legjobb döntéseket meghozni."

Főként gazdasági szempontból, de igen. A Mars-küldetés sokkal drágább, gondolom egy holdi bázis sikere jobban kinyitná a pénztárcákat a Mars felé.

"A Mars is élhetetlen, mint a Hold. Nem értem miért gondolják sokan, hogy az egy barátságos környezet."

Valóban minimálisan jobb a helyzet a holdinál. De mégiscsak egy, a földihez közelebbi életkörülményt biztosító hely. Egyenlítő környékén élhetőbb hőmérsékletlengés, a minimális légkör is több a semminél, gravitáció is kicsit földközelibb...

"Csak Matt Damon tudna ott krumplit termeszteni fenntartató módon. Ennek a technológiai háttere valójában kidolgozatlan."

A könyv idején még úgy nézett ki, simán működhet a dolog. Még a filmnél is. Azóta kiderült, hogy a felső talajréteg felmelegítésre okádja magából a hidrogén-peroxidot, ez eléggé elmérgezi a növénytermesztést.

Nem teszi kizárttá, de tényleg nehezebb lesz, mint a filmben volt.

"A Mars olyan messze van, hogy oda utánpótlás nem mehet. Tehát a Marsi emberek szomjan fognak halni. Az első Mars utazás végül is egy eutanázia program lesz. Elvégeznek pár kísérletet, aztán hősi halált halnak."

Ez rengeteg ponton nem igaz.

A NASA terv retúrjegyes. A visszaszállító járművet már az emberes küldetés előtt odaküldenék.

Az emberes küldetés a helyi vízkészletek felmérése UTÁN indulna, plusz a szükséges nagyon jó hatásfokú vízvisszaforgató rendszerek fejlesztése és tesztelése most is folyik.

Az azóta gyakorlatilag elvetélt (bár realitása sosem volt) tévéshow alapon finanszírozott Mars One projekt számolt CSAK odaúttal, majd a második vagy harmadik odautazó hullám magasságában tervezett visszaszállítást, minimum 10 évvel az első túra után.

Na ez volt a suicide squad ötlet.

Elon Musk terve elég vázlatos és nehezen átlátható, de az sem one-way-ticket. Csak ő már az első telepesek előtt telerakná a marsi sivatagot egy mini várossal, tehát elvileg hosszú távon élhető környezetbe érkeznének.

Meg lehet nyugodni, senki sem fog senkit oda küldeni azért, hogy leszúrjon egy zászlót és meghaljon.

(Azért Kínára nem esküdnék).

" Ezek a Mars roverek. Tudtommal már egyik sem működik, de rengeteg értékes adattal szolgáltak nekünk. "

Téves. Curiosity köszöni, jól van, most volt egy kis gond és átálltak a tartalék számítógépére, de működik, őt nem vágja haza a homokvihar, nukleáris telepe van.

Az Opportunity speciel napelemes és becopta a több hónapos homokvihart. Még élesztgetik, de valószínűleg konyec.

"Ez az egész Mars meghódítása emberrel dolog egy politikai kampánynak tűnik."

Az is, de főként egy gazdasági verseny lett belőle. Méghozzá nem is simán országok, hanem a NASA és a magánszektor közt. NASA, Space-X, Virgon Galactic, Bigelow Aerospace...

" Távlati célokat egészen biztosan nem céloz meg, ugyanis az önfenetartó Mars-bázis technológiája még nem létezik."

De, pontosan hogy éppen ezért céloz távlati célokat. Mint írtam, a cél nem egy zászló kitűzése, hanem hosszú távon élhető környezet létrehozása.

Persze ebben is van "nulladik lépés". Nem lehet úgy tervezni, hogy csak akkor küldünk embert, mikor már a sarki kínai büfék is mind működnek odaát.

" Túl korai még oda embert küldeni."

Ma? Igen. 15-20 év távlatában? Már nem. Előbb úgysem jön össze, mert a szükséges "hardver" előbb úgysem lesz kész.

"Legalább tudnánk életben tartani a Földön pár embert elszigetelve mindentől, de még ez sem megy."

Ez azért nem igaz. Nem egy sikeres ilyen kísérlet folyt, folyik. Másfél évnél hosszabb tényleg nem volt tudtommal, de az sem azért ért véget, mert nem működött.

"A Holdról legalább vissza lehetne jönni, ha vészhelyzet van."

Mármint gyorsabban. Pár nap, nem pár hónap alatt. Tényleg nagyságrendi eltérés van távban és rizikóban is. Fontos különbség, hogy a Holdról gyakorlatilag bármikor el lehet indulni vissza, a Marsról viszont csak az optimális indítási ablakokban, ahol a legrövidebb az út, ezekre meg szerencsétlen helyzetben évet is várni kell.

De hülyék lennénk úgy tervezni, hogy csak akkor kapjon egy marsi telep utánpótlást, ha lerendelik e-bayen.

Ha ott ember van, akkor folyamatosan kell küldeni az utánpótlást, egy-két havonta egy csomag, nem kivárni a másfél éves tranzitidőt. A visszautas járgánynak már ott kel lennie, csittifitti állapotban, működő önfenntartó rendszernek is lennie kell, gyorsan beüzemelhető lakókörnyezetnek, energiatermelésnek, mikor beesik a nép.

Ez egy sokéves előkészítést igényel, mielőtt el lehetne indulni és csak akkor indulni, mikor minden feltétel ott van.

Addig tényleg nincs értelem és túl nagy a kockázata.

De nem is fog előbb megtörténni.

"Nyilván ez magánvélemény, de szerintem a Mars bázis félhúzása egy nagy marhaság."

Nem az, csak nem mindegy, mikor, hogyan.

"Sokkal értelmesebb dolgokra kéne költeni az űrkutatásra szánt pénzeket. Például önfenntartó rendszerek kiépítésre akár a Holdon!"

Minek?

Ennek is akkor van csak értelme, ha valamit elősegít, bányászat, vagy éppen a marsi út előkészítése.

" amik nem hogy értékesebb eredményeket hozna, még hozzá is tudna járulni az emberiség fennmaradásához."

A marsinak is pont ez a célja.

"Ha tudnánk mesterséges bioszférát alkotni, nem kéne folyamatosan a Földi utánpótlásoktól függni és bármilyen élhetetlen környezetben tudnánk kutatni a Naprendszerben."

Ehhez nem feltétlenül kell a Hold. Sőt, egy Iss-nél nagyobb, modernebb állomás simán jobb erre a célra.

"Csak nekem tűnik ez jobb döntésnek, mint haldokló embereket küldni a Marsra pár kutatási eredmény érdekében?"

Annál jobb, csak szó nincs haldoklókról és nem "pár kutatási eredményről" van szó, hanem nagyon is fontos eredményekről és esetleges állandó hídfő kiépítésről.

"A Mars olyan messze van, hogy oda utánpótlás nem mehet. Tehát a Marsi emberek szomjan fognak halni. Az első Mars utazás végül is egy eutanázia program lesz. Elvégeznek pár kísérletet, aztán hősi halált halnak."

Ha egyirányú utat terveznének, az nyilván jóval olcsóbb lenne. Nem kéne elszállítani azokat az erőforrásokat, amik a visszaútra kellenek.

Mivel ezt politikailag nem vállalja senki, így jóval tovább tart egy sikeres út megtervezése.

Szerintem abban mindenki egyetért, hogy az első állomás úgyis a Hold lesz. Aztán, hogy valaha épül-e bázis a Marson abban annyira nem vagyok biztos.

#6! Köszi a helyreigazítást! :)

Egy fenntartható Mars bázis koncepciója elég frankónak hangzik számomra is. Bizonyára elsiklottam sok infó mellett, mert azt hittem ez még csak a távoli jövő. Nyilán sok esetben csupán pénz kérdése a dolog, de tudtommal az űrkutatásra szánt erőforrások elég csekélyek. Biztos, hogy a létfenetartó bázisok kifejlesztését egyből a Marson, vagy az űrben kéne kezdeni? (Még, ha sok is a víz a Marson.)

Nyilván a közeljövőben is értékes információkhoz juthatunk hozzá, ha elkukkantunk oda emberi legénységgel: pl.: milyen problémákkal jár egy másik bolygó erőforrásainak kihasználása, és milyen megoldandó nehézségekkel jár az ingázás a szülőbolygónk között. Ezek a potenciális új ismeretek vagy kifizetődnek vagy sajnos nem elégítik ki a hozzáfűzött reményeket. (Ez persze mindig benne van a fejlődésben)

Nekem a terjeszkedés egy alapvetően túl korai dolognak tűnik. Nyilván tévedhetek. Örökös dilemma, hogy fejleszteni érdemes, vagy kipróbálni ami van. Ezek általában menet közben szoktak kiderülni. Rá is bíznám ezt a NASA-ra és a Weyland corporation-ökre a sztorit. Ami engem leginkább aggaszt, az a fenntartható mesterséges bioszféra kifejlesztése. Furcsállom, hogy ennek hiányában, ennyire lelkesek vagyunk.

"A Mars is élhetetlen, mint a Hold. Nem értem miért gondolják sokan, hogy az egy barátságos környezet. Csak Matt Damon tudna ott krumplit termeszteni fenntartató módon. Ennek a technológiai háttere valójában kidolgozatlan."

Igen, de a Mars mégiscsak egy bolygó, aminek van légköre, szemben a Holddal, aminek gyakorlatilag nincs.

Ha hosszú távban gondolkodunk és tényleg kolóniát akarunk létrehozni egy távoli bolygón, akkor a Mars a legjobb cél. Mert egyrészt Naprendszeren kívülre nem tudunk (még) embert küldeni, másrészt hasonlítsuk csak össze a többi lehetséges bolygóval: A Naphoz közeli bolygók alapból kiesnek az iszonyatos hőmérséklet miatt, a gázóriások megint csak kiesnek, nagyjából egyedül a Mars marad, ami értelmes célnak tűnik. Ha valaha az emberiség képes lesz terra formálni egy bolygót, akkor alap, hogy légkörrel rendelkező bolygóra kell mennünk, mert a semmiből ugye nem lesz légkör (vagy inkább úgy mondom, hogy kis objektum, mint pl. a mi holdunk, nem fogja tudni megtartani a légkört, ezért kell olyat választani terra formálásra, aminek alapból van már légköre), ez megint csak hosszú távban gondolkodva jó érv a Mars mellett.

"Biztos, hogy a létfenetartó bázisok kifejlesztését egyből a Marson, vagy az űrben kéne kezdeni?"

Vagy-vagy. Egy Föld vagy Hold körüli bázis lenne az ideális indulópont, távolság és energiafelhasználás miatt.

Igazán itt csak két nagy akadály van, amelyek a Holdon és Marson jobban vagy részben kivédhetőek.

Az egyik a kozmikus sugárzás.

A Holdon, Marson lehet föld alatti bázissal a nagyját kivédeni. Egy űrállomáson az ehhez szükséges szigetelés iszonyat nagy plusz tömegű anyagot jelent.

A másik a gravitáció hiánya.

Holdon sem egy nagy durranás, de legalább nem nulla.

Az viszont tény, hogy a Hold felszínén létesített bázison 1/6 G, a marsin 1/3 G lesz, kivédhetetlenül. Egy pörgetett űrbázison meg ízlés szerinti egészséges G-t lehet fenntartani.

De körülbelül ez is a terv, egy ISS-nél nagyobb, modernebb űrállomás, utána Hold, majd utána Mars.

Szerintem logikus.