Mikorra érheti el ezeket az űrkutatás?

Ezek közül már mind lehetséges.

Az első kettőre jelenleg nincs pénz vagy akarat, a harmadik kockázatos, mert a marsi kőzetben lehetnek idegen életformák, amik a földön elszabadulva kihalást indíthatnak be, a negyedik meg lényegében egy halálos ítélet a sugárzás és a hosszútávú ellátás szüksége miatt.

Pontosítok: Pénz nincs rá fordítva.

Veszélyes?

A katonákat nem meghalni küldik ki a frontra?

Pusztán nincs kedvük eltapsolni az egyes államoknak fejenként pár tíz millió eurót vagy dollárt, azért hogy 80-90%-os eséllyel a küldetés 8. hónapjában egy váratlan marsi homokviharban ott pusztuljon egy x fős legénység.

Egyébként erre is találnának inkább bolond mint bátor jelentkezőket.

Az amcsik és az oroszok is találtak valahogy olyanokat, akik felvették a szkafandert, és nekivágtak a jóformán ismeretlen világűrnek.

Szóval pénz. A pénz meg akkor lesz elérhető, ha érdek is lesz mögötte.

Egyelőre nem tudsz olyan anyagot mondani, amire nagy szükség van, és olcsóbb lenne idegen égitestről beszerezni, mintsem itt a Földön kitermelni, előállítani.

Talán a hélium-3 igény lesz majd az, ami beindítja az újabb űrversenyt, csak most már cégek között.

Persze ahhoz előbb egy működő fúziós reaktor is kéne, amibe kellene a hélium.

Ez meg 2025-nél korábban biztos nem lesz.

Közhelyesnek érzek bármilyen számot ideírni, mert a hetvenes években azt mondták hogy 2000-re lesz már holdbázis is, aztán 2000-ben ez kitolódott 2020-ra, aztán 2019-ben most azt reméljük hogy 2040-re lesz már.

Kiderül, ha nem kell senkinek se, akkor senki nem is fogja csinálni.

Mezei kutatásban (Mars geokémiája) nincs annyi potenciál, hogy az megérje a befektetőknek.

Muskban persze lehet bízni, ígéretes figura, fog még érdekességeket adni a világnak. De hogy tényleg az ő álmodozása vinne embert 20 éven belül a Marsra...

Ehhez már jósgömb kéne, az pedig nem tudomány topikba való dolog.

Kicsit off, de az utolsónak mondanám:

Azért a mostanság megjelenő "launch provider" cégek száma miatt sem mernék olyat állítani, hogy semmire nem jutnának. A SpaceX csak az egyik, akik a közhiedelemmel ellentétben nem voltak támogatva az állam által (amennyiben az állami megrendeléseket nem támogatásnak vesszük, hanem a piaci verseny szabályai alapján vett szolgáltatás nyújtásának). Ők sokra vitték már most is, hiszen az amerikai indítások nagyobbik részét már ők végzik, mindezt úgy, hogy 2002-ben még soha senki nem gondolta volna, hogy valaha sikerrel járnak egyáltalán a Falcon 1-el. (most ők gyártják a legmodernebb hordozórakétákat a világon). Gyakorlatilag megmozgatták az egész piacot, és több szempontból lekörözték a náluk sokkal nagyobb és már begyöpösödött cégeket, mint a Boeing. Eléggé nagy változást hoztak, ha már az Európai Űrügynökség is azon gondolkozik hogyan lehetne az Ariane 6-al felvenni velük a versenyt.

És nem csak ők vannak egyedül, megszámlálhatatlanul sok kis cég alakult az utóbbi időben, akik a 2020-as évekre tervezik az első indításaikat.

Ezek közül nagyon sok el fog vérezni, de néhányuk nem várt dolgokat hozhat később.

Ettől eltekintve persze még mindig sokat kell majd várni a fentebbi említett pontokra. A Holdra/Marsra szállásra véleményem szerint a jelenlegi analfabéta, vízió nélküli politizálás mentén a "nyugati" világ nem lesz képes, aminek főleg az az oka, hogy a legnagyobb "űripari potenciállal" rendelkező országban (USA) az új kormányzási ciklussal érkező elnök első dolga általában földig tiporni a korábban elindított űrprogramokat (lásd Constellation program, amit Bush hirdetett meg és Obama szüntetett meg).

Az ilyen programokhoz több idő kell, mint egy elnök mandátuma, ami szembe megy a mai média-orientált választások rendjével: az egyik elnök azért lesz népszerűbb, mert elindítja a programot, a másik meg azért, mert leállítja pénzszűkére hivatkozva.

Ilyen szempontból talán Kínának van több esélye, mert jelenleg nagyon sok pénzt ölnek az űriparba, és ott az állami központosított irányítás miatt talán jobban el tudnának köteleződni egy ilyen projekt mellett.

Visszatérve az USA-ra, a most fejlesztés alatt álló SLS hordozórakéta hivatalosan arra lesz használva, hogy egy Hold-hoz közel lévő űrállomást építsenek a 2020-as években, szóval elméletileg akkora tehető az 1. pont. Gyakorlatilag az SLS egy nagy rakás sz*r, ahelyett, hogy egy rakétát terveztek volna egy misszióra, egy missziót terveztek egy rakétára. Nem lepődnék meg, ha a következő években eltörölnék a sok késés miatt.

Egyébként a 4 pont közül a 3-ashoz kellene kevesebb forrás, és a kutatók egyetértenek, hogy nagyon nagy fontosságú volna egy Mars Sample Return Mission. Véleményem szerint, ha bármely ország valaha is elhatározza magát a Marsra szállásra, akkor egy MSRM volna az első misszió, amit gyakorlásképp meg lehetne valósítani.

#4

A SpaceX kapott NASA pénzeket a Falcon9-et abból valósult meg részben a Fslcon Heavy meg három Falcon9-es összefogva, egyedül az új super heavy meg starship ami jelenleg cssk saját pénzből épül, de kvázi sehol nem tartanak az eredeti ütemtervtől.

Holnap esedékes a Falcon Heavy első, "már nem teszt" repülése.

Júliusban pedig a Dragon 2 első emberes tesztrepülése.

Ha ez a kettő megvan, akkor az első pont megvalósításának technikai akadálya nincs.

A SpaceX amúgy tervez is civil Hold-megkerülő utat, de azt már a BFR-ral, nem a Falcon Heavyvel. Legkorábban 2023-ban.

[link]

#7

A Dragon2 ilyesmire nem alkalmas.