Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Van gyorsabb a fénynél?

Van gyorsabb a fénynél?

Figyelt kérdés
Természetesen elrugaszkodott példa, de a kérdés erre vonatkozik: elvileg nincs gyorsabb a fénynél. Ha felrobbanna a Nap ( tudom, tekintsünk el attól hogy mekkora baromság ) kb 8 perc lenne észlelni, mivel nincs gyorsabb a fénynél?
2019. júl. 5. 08:05
1 2 3
 11/21 anonim ***** válasza:
#8 tudsz adni egy forrást, ezt sehol sem hallottam még. Úgy tudtam, hogyha az egyik részecske szuperpozícióját felbontjuk, a másik részecskéjé azonnal felbomlik fénysebesség nélkül. Nem így van?
2019. júl. 5. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:
90%

Csak hogy ezzel nem lehet információt közölni ilyen formában. Az információnak kell, hogy legyen megkülönböztethető alapegysége, amivel szekvenciát közölsz.


[link]


"Because it depends on classical communication, which can proceed no faster than the speed of light, it cannot be used for faster-than-light transport or communication of classical bits. "


Protokolt nézd EPR pár és a classical channel.

2019. júl. 5. 13:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 anonim ***** válasza:
93%

"Ha felrobbanna a Nap"


Gyakorlatilag a benne zajló magfúziókat figyelembe véve felrobbanása előtt néhány tíz ezer évvel előtte is igen csak befolyásolná a Földi élővilágot amilyen előhatásai lennének, szóval előjelei miatt tudnánk előre jósolni. Tudjuk mivel ilyen szinten ismert a nap életciklusai, tudom úgy gondoltad hogy csak úgy minden előzmény nélkül.


Az összefonódásra reflektálva újra leírhatnám ugyanazt mint ott akkor : https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Még néhány szóba róla, Einstein nem tévedett a rel elm.-ben és nem is mond ellent neki, népszerű azt hangoztatni főleg ilyen hajítókövet se érő minőségű cikkekben, de attól még nem fog igazzá válni mert leírja "Móriczka" vagy egy újságíró. Összefonódáskor nem kauzális kapcsolat lesz hanem korreláció mely igazolható kísérletileg. Tudományosan az igazolt, hogy a korreláció egy olyan fajtája melyet nem tudunk elképzelni és nagyon más mint amit tapasztalhattak volna az őseink és kifejlődjön az agyunk ahhoz hogy szemléletes módon tudjuk követni, e helyett olyasmi képesség feljődött ki mint pl (persze hosszasan le lehetne írni még hogy nem csak ilyen, ez csak egy példa, viszont nagyon nem ilyenre van behuzalozva az emberi agy mint az összefonódás elképzelése) ha jön a kardfogú tigris akkor menekülni, ha pont takarásba van ahogy menekül előle akkor is van egy ilyen mentális modell az agyába hogy az akkor is ott van mert nem látja. Amit meg nem tudunk elképzelni se arra van egy nagyon erős eszközünk méghozzá a matematika. Interpretálhatod úgy is, hogy fénysebesség feletti valamifajta távolba hatás, de annyi korlátozás van benne, hogy ténylegesen nem tudsz hatni fénysebességnél gyorsabban vele és nem is tudsz meg hamarabb semmit segítségével semmit mint egy fénysebességű jel amit továbbítani tudna. Ugyanakkor meg gyakorlati alkalmazása a kvantumkriptográfia.


"#8 tudsz adni egy forrást, ezt sehol sem hallottam még. Úgy tudtam, hogyha az egyik részecske szuperpozícióját felbontjuk, a másik részecskéjé azonnal felbomlik fénysebesség nélkül. Nem így van?"


Nem az a hozzászóló vagyok. Az emberek jelentős része szeret egyszerű magyarázatot kapni minden kérdésre, a válasz nem mindig egyszerű és nem mindig rövid főleg ha mélységébe belemegy az ember. Még egy kis matematika a mikéntjébe [link] .

Egyszeri esetre egy összefonódott pár esetére vonatkoztatni többszörösen is öreg hiba lenne. Ugye lehet a kísérleti benerdezés tökéletlensége, a mérési zaj, egyéb hatások is beleszólhatnak, továbbá meg ez nem kauzalitás hanem korreláció. Random értékeket kap így is úgy is ha megméri és ezzel "felbontotta", ha egyeztetnek klasszikus csatornán akkor sok részecskepár mérései után tudnak rájönni arra, hogy közbe valaki mérést végzett egy haramdik fél. Az klasszikus csatornán történt egyeztetések után kapott valószínűségi eloszlásból következethető ki ennek ténye. Ha nem egyeztetnek klasszikus csatornán akkor így önmagában csak a párok által kapott mérési adatokban nem is létezik ez az információ. Ki is használják a kvantumkriptográfiában, hogy annak tényét is megállapítják ha lehallgatják.


"Ha viszont valami gyorsabb a fénysebességnél, azaz v>c, akkor is érdekes a dolog, mert ekkor a v²/c² az 1-nél nagyobb lesz ..."

Azt is hozzá kell tenni, hogy ez a Lorenz trafó amit irtál is csak egy egyszerűsítés ami jó közelítést adhat, mivel egyrészt lokális (kis) inerciarendszerek vannak igazából,a spec. rel egy idealizáió ahol végtelenségig tart egy-egy interciarendszer, továbbá 3 tér és egy idődimenzió van és nem egy tér meg egy idődimenzió. Szóval igazából az kevés adat hogy hozzám képeset ez ennyivel a másik annyival halad akkor egyik a másikhoz képest sajátidejükből nézve mennyivel halad a másik, azt is meg kell mondani hogy melyik hol van egy téridő koordinálta rendszer szerinti hely és idő megadása szükséges hozzá. Így jön ki geometriailag a múltba halani képes időgép ha túllépné a fénysebességet.


"Ám arról szó sincs hogy tömeggel nem rendelkező részecske (ismerünk ilyeneket!) ne lenne gyorsítható fénysebesség fölé."


Ami tömegtelen annak csak fénysebességgel haladó állapota van.


"Továbbá egy távolságon túl a tér tágulása is gyorsabb a fénynél."


Ez úgy igaz, hogy ténylegesen nem halad valami anyag, hanem maga tér tágul. Szemléletesen mint a képzeletbeli világba ahol fújják fel a gumi világot ahova oda vannak horgonyozva a városok, minél messzebbi város annál gyorsabban kerül távolabb, mint a felfújt lufira rárajzolt pöttyük. Elindul valaki egy másik távolabbi városba ami 200 km-re van egy óra út után 300 km-re van, pedig felé halad. Feljelenti hogy megszegte az 50 km/h sebességhatárt. A polgármester meg bizonyítja hogy egy centit se mozdult arrébb a város, oda van horgonyozva az egész.

Szóval vannak olyan távoli helyek is a világba ahova soha se tudnánk eljutni ha valóban leküzdhetetlen a fénysebesség. Ilyen tachionok amit írt is valaki olyanok meg nem bizonyítottak, hogy vannak. Amit tudunk hogy nem lehet gyakori a belátható világegyetemben, hiszen annak nyoma lenne, ha van akkor rendkívül ritka lehet. Az ált.rel.-nek egy spekulatív megoldása az alcubierre metrika mely megengedi a fénysebességet legyőzve eljutni valahova, úgy hogy igazából a teret hajlítja maga körül, de erre semmi bozonyíték, hogy a valóságban is létezhet.

2019. júl. 5. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 Mihago ***** válasza:
93%

Igen, van gyorsabb a fénynél.


Tegyük fel, te Amerikában vagy, a szüleid pedig Magyarországon. A szüleid hirtelen meghalnak. Abban a pillanatban rád száll az örökségük. Ehhez nem kell idő. Az öröklés tehát gyorsabb, mint a fény.

2019. júl. 5. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 anonim ***** válasza:

(Különben néhány éve nagy szenzációként harangozták tele még a sajtót is azzal, hogy egy kísérlet során a fénysebességnél gyorsabban mozgó neutrinókat észleltek; persze a hozzáértők egyből sejtették, és utóbb be is bizonyosodott, hogy mérési hibáról volt szó.)

(Mihago: a felvetés érdekes, de az örökösödés jogi probléma, és a valóságban/gyakorlatban ennél azért valamivel bonyolultabb a dolog.)

2019. júl. 5. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 anonim ***** válasza:
100%

"Van gyorsabb a fénynél? Ez a kérdés nem pontosan definiált, ezért a válasz vagylagos. Pontosítsunk úgy, hogy van-e gyorsabb a fény vákuumbéli sebességénél. Ekkor a válasz nemleges, mert a fény vákuumbéli sebessége határsebesség, az univerzumban elérhető maximális sebesség. És kicsit paradox módon nem azért ennyi ez a sebesség mert a fény ennyivel halad, hanem azért halad ennyivel a fény, mert ez az elérhető legmagasabb sebesség.

Másfelől ha a fény egy sűrűbb közegben halad lelassul, ekkor előfordulhat, hogy egy nagy energiájú tömeggel rendelkező részecske "beelőzi". Ez a Cserenkov-effektus, ami jellegzetes fénysugárzással jár. [link]

2019. júl. 5. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 anonim ***** válasza:

#12

Igen, de a kérdés az volt, hogy van-e gyorsabb a fénynél, a kvantum összefonódás pedig gyorsabb. Lehet, hogy az információközlés fénysebességhez van kötve, de attól még maga a folyamat gyorsabb. Vagy valamit nagyon félreértek?

2019. júl. 5. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 anonim ***** válasza:

"Pontosítsunk úgy, hogy van-e gyorsabb a fény vákuumbéli sebességénél."

Ez alatt a vákuumbéli sebességét szokták érteni, ha külön nem kötik ki. Az hogy van e nincs e gyorsabb nála, az már le van írva ennél sokkal pontosabban, több részletre kiterjedően itt a kérdés alatt is mint ahogy te leírtad.

A Cserenkov-effektusnál se az van hogy ellentmondana annak hogy a fénynek nincs lassabban haladó állapota. Közegbe elnyelűdik majd újra gerjesztődik. Amikor ténylegesen tömegtelen részecske akkor nem tud lassabban haladni.


"Igen, de a kérdés az volt, hogy van-e gyorsabb a fénynél, a kvantum összefonódás pedig gyorsabb. Lehet, hogy az információközlés fénysebességhez van kötve, de attól még maga a folyamat gyorsabb. Vagy valamit nagyon félreértek?"


Ez mélyebb annál, nézd vissza @14:43 választ is.

2019. júl. 6. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 anonim ***** válasza:

"Tehát az idő - ott, ahol utazol éppen benne - vajon mihez van kapcsolva?"


Először is szó se volt arról, hogy ez a Földhöz képest nyugalmi helyzetbe lenne, egyáltalán arról se hogy a Földön lenne. Hogy kerülne a múltba vissza semmi modellről se volt szó, első sorba téridő geometriai modellre gondolok. A téridő mely pontjáról a téridő mely pontjára kerülne át attól függ igazából és hogy a téridő mely pontján mikor mi lesz/volt.

Továbbá minden testre igaz, hogy nincs abszolút mozgási sebessége, mindig valamihez képesti mozgásról beszélünk. A newtoni mechanika, de még a speciális relativitáselmélet is idealizáló ahol mindkettőre igaz, hogy végtelenségig tartanak az inerciarendszerek. Valójában lokális inerciarendszerek vannak, egyik se hosszabbítható meg a végtelenségig. Az hogy meddig tart egy inerciarendszer az jobbára attól függ, hogy milyen hibahatáron belül tekintjük még ugyan annak az inerciarendszernek. Ráadásul amit kevesen tudnak (a hivatásos szakembereken kívül), hogy például itt a Föld és egy nagyon távoli bolygó távolsága az hány km vagy hány fényév, ha már például milliárd fényév távolságról beszélünk, az nem azt jelenti hogy annyi méterrudat kéne raknunk egymás után ami kiadja azt a távolságot. Az csak egy logikus és praktikus interpretációja a definiált távolságnak. Ott már definiálják hogy mi szerint képezték azt a távolságértéket, ami igazából attól függ hogy mely eseményeket tekintünk egyidejűnek itt meg ott, mivel sok félképpen "kimetszhető" egy most szelet a téridőből. Nem létezik egy abszolút mindenhol érvényes most szelete az univerzumnak. Ilyen kis távolságoknál melyekkel dolgozni szoktak a nem csillagászok is, ott kijön objektíven is, a sokfajta lehetséges metszet kvázi egységesen stimmel galaktikusan kis távolságokon belül.

2019. júl. 6. 22:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 anonim ***** válasza:
Bocsi nem Ide.
2019. júl. 6. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!