Van gyorsabb a fénynél?

A kérdésedre a vàlasz teljes mértékben igaz, ha a nap felrobbanna vagy hirtelen megszünne létezni nyolc perccel késöbb észlelnénk azt.A robbanàs lökéshullàmai meg még ettöl is lassabban érnék el a Földet. Az màs kérdés, hogy ez nem tul szembetünö eltérés lenne több szempontbol is, azaz, hogy a robbano Nap sugàrzàsa elöször megsütné a Földet, aztàn meg a lökéshullàmok szétszednék, de az is lehet hogy màr a robbano Nap sugàrzàsa is atomjaira szedné bolygonkat. Azaz, hogy ha valaki ezt meg is tekintené, akkor a sugàrzàs utàn nem lenne megfigyelö aki a lökéshullàmot meg tudnà nézni. De mivel ettöl eltekintünk igy igen nyolc perccel késöbb vennénk észre. Jobb példa azonban ha a Nap hirtelen eltünne, és semmivé vàlna -ilyenkor az égbolt nyolc perccel késöbb vàlna sötétté, és azt is ugyanekkor vennénk észre, hogy a Földet màr nem tartja semmi a pàlyàjàn, és a centripetràlis erö kifele vinné a Naprendszerünkböl.

Azonban, bàr nem bizonyitott létezése: ha egy test eleve negativ tömeggel rendelkezik akkor az haladhat fénysebességnél is gyorsabban, de csak akkor ha keletkezése pillanatàban is gyorsabb volt a fénynél. Ezt a nem bizonyitott, hipotetikus elemi részecskét nevezik tachyonnak. Senki nem tudja, hogy létezik-e ez csak egy elméleti "joslat". Kimutatni még senkinek se sikerült.

A relativitás nem zárja ki a fényénél nagyobb sebességet, viszont semmi nem gyorsítható fénysebesség fölé. Ha már valahogy (pl. eleve úgy jött létre az ősrobbanáskor) fénysebesség felett van valami, akkor ott is marad.

De az általunk ismert dolgok közül valóban semmi nem lehet gyorsabb a fénynél, nézőponttól függetlenül.

Mi a gyorsabb a halálnál?

- Hmmm? -

A lóhalál...

No itt egy "teljesen túdományos" oldal:

[link]

Na, szerinted? :DDD

dellfil

A fénysebesség valóban minden viszonyítási rendszerben azonos. Nyugalmi tömeggel rendelkező részecskék nem képesek átlépni a fénysebességet. Nyugalmi tömeggel nem rendelkező részecskék viszont csak fénysebességgel tudnak haladni (a foton a létrejöttekor, elnyelődésekor is fénysebességgel mozog, nem gyorsul fel, és nem lassul le).

~ ~ ~

A speciális relativitáselmélet elvi szinten nem zárja ki a fénysebességnél gyorsabb részecskéket sem, de ők sem képesek lelassulni fénysebesség alá, pontosabban ők sem tudják átlépni a fénysebességet. Ez egyrészt elvi szinten problémás lehet amikor egy ilyen részecske kölcsönhat.

A másik probléma bizonyos fogalmak értelmezésénél van. A speciális relativitáselméletben mikor az egyik viszonyítási rendszerből egy másikba lépünk át, akkor van egy un. Lorenz-szorzó:

γ = 1 / √(1 - v²/c²)

A sebesség növekedésével hosszkontrakció lép fel:

x' = x / γ

Valamint idődilatáció:

t' = t * γ

A tehetetlen tömeg is nő:

m' = m * γ

Ahogy „v” egyre jobban megközelíti „c”-t – azaz a sebesség a fénysebességet –, úgy a v²/c² közelít 1-hez, a gyökjel alatti kifejezés 0-hoz, így γ az 1/0-hoz, jelen esetben a végtelenhez közelít. Pont fénysebességnél itt 0-való osztás kerül a levesbe, végtelen tehetetlen tömeget kellene gyorsítani, ami végtelen idő alatt történhetne meg.

~ ~ ~

Ha viszont valami gyorsabb a fénysebességnél, azaz v>c, akkor is érdekes a dolog, mert ekkor a v²/c² az 1-nél nagyobb lesz, a gyök alatti kifejezés így negatív. Negatív számból valós számok halmazán nem lehet gyököt vonni. Viszont komplex számok halmazán igen. Oké, lehet, hogy lehet számolni – matematikával – egy (3-4i) kg tömeggel, de mit reprezentál ez? Mi ennek a fizikai realitása, interpretálása ennek? Kb. annyira értelmezhető ez, mint a tavasznak a négyzetgyökéről beszélni.

Van is meg nincs is. Ha utánanézel a kvantumösszefonódásnak, akkor ott a részecskék közötti információ "végtelen" sebességgel megy, azaz inkább valami megmagyarázhatatlan módon a fégysebesség megkerülésével egy másik módon jut el az információ az egyik részecskéből a másikba.

Továbbá egy távolságon túl a tér tágulása is gyorsabb a fénynél.

Ha olyasmire gondolunk, hogy például egy űrhajó lehet-e gyorsabb a fénynél vagy egy részecske, akkor nem, ezt #6 nagyon jól leírta.

#7, Ez egy nagy tévhit! Az információ sem terjedhet gyorsabban a fénynél.

A kvantumösszefonódásos/teleportációs kísérleteknél is kell egy klasszikus fénycsatorna, hogy valódi információt tudjunk átvini. Ezért a kommunikáció is maximum fénysebességgel használható.

#3 "A relativitás nem zárja ki a fényénél nagyobb sebességet"

- Ez pontosan így van!

", viszont semmi nem gyorsítható fénysebesség fölé."

- Ez nem igaz. Tömeggel rendelkező anyag nem gyorsítható fénysebességig csak megközelíteni lehet alulról! Mert a relativitáselméletből adódóan ez végtelen energiát igényelne. Pusztán ennyi az ok.

Ám arról szó sincs hogy tömeggel nem rendelkező részecske (ismerünk ilyeneket!) ne lenne gyorsítható fénysebesség fölé.

"Ha már valahogy (pl. eleve úgy jött létre az ősrobbanáskor) fénysebesség felett van valami, akkor ott is marad."

- Még nem ismerünk egyet sem ami így viselkedne, így ezt nem lehet se megerősíteni sem megcáfolni.

"De az általunk ismert dolgok közül valóban semmi nem lehet gyorsabb a fénynél, nézőponttól függetlenül."

- Erről sincs szó sehol semmilyen törvényben. Amennyiben valamilyen trükköt találna az emberiség a fizikában hogyan kerülhető meg a dolog.

A térgörbítés lehet ilyen. Mivel nem a tömeget gyorsítod hanem körülötte a teret görbíted és ettől halad a fénysebesség limit jószerivel nem lehet érvényes rá.

Más kérdés hogy a tér ilyen mértékű görbítéséhez mekkora energia kellhet, azaz kivitelezhető-e. Vagy találunk -e erre is egérút megoldást.

> Ha utánanézel a kvantumösszefonódásnak, akkor ott a részecskék közötti információ "végtelen" sebességgel megy, azaz inkább valami megmagyarázhatatlan módon a fégysebesség megkerülésével egy másik módon jut el az információ az egyik részecskéből a másikba.

De valóban van információáramlás?

Ugye a mi elképzelésünk, hogy információt csak anyag, vagy kölcsönhatás közvetíthet. Viszont a kvantumfizikában a kölcsönhatást is valamilyen részecskével való találkozással reprezentáljuk.

~ ~ ~

A dolognak ugye volt egy Einstein által preferált interpretációja. Ő úgy interpretálta a kísérteties távolba hatást, hogy nincs itt semmi érdekes. Mikor létrejönnek az összefonódott részecskék, akkor dől el, hogy az egyiknek ilyen, a másiknak olyan spinje lesz. Mint mikor létrejön egy kesztyű, az egyik balkezes, a másik jobbkezes, és semmi meglepő nincs abban, hogy ha ezeket elvisszük egymástól messzire, akkor ha az egyik dobozban egy balkezes kesztyűt találunk, akkor a másikban egy jobbkezesnek kell lennie. Viszont ez ellentmond a szuperpozíciónak. Bohr viszont emellett tette le a voksát, hogy amíg nem mérjük meg az egyik részecske spinjét, addig az nincs is eldöntve, a spin csak akkor ugrik egyik vagy másik állásba, amikor annak a tényleges mérése megtörténik. Csak akkor ugye nincs bal- és jobbkezes kesztyű, valahogy az egyik részecske mérése kihat a másik lehetséges állapotára, állapotfüggvényére.

Életükben nem is találtak arra módot, hogy ezt a kérdést eldöntsék. Mindkettejük halála után John Bell munkássága nyomán vált lehetővé, hogy kísérleti úton eldöntsék, hogy melyik interpretáció felel meg a valóságnak. Mint kiderült Bohr interpretációja volt az, ami helyesebben írta le a valóságot.

Tehát tényleg van valamiféle távolba hatás. De nem véletlenül nevezzük kísértetiesnek, mert valódi tetten érhető információáramlás nincs.

Hiába van ott egy összefonódott részecskepár egyike nálad, a másik meg valaki másnál, te ezt nem tudod információküldésre használni. Hiába akarnál egy 1 bites információt – 0-át, vagy 1-et – elküldeni ezen fizikai jelenségen keresztül a fogadó félnek, erre elméleti szinten sincs lehetőséged. Milyen információáramlás az, amivel nem lehet információt átvinni?

> Továbbá egy távolságon túl a tér tágulása is gyorsabb a fénynél.

Hát bizonyos értelmezésben ez így van. De a fénysebesség, mint határsebesség a TÉRBEN való sebességet jelenti. Hogy a tér közben tágul-e vagy sem, az ilyen szempontból irreleváns.

De oké, a tér tágul. Van egy fogadóállomás, ami tőled jelen pillanatban 1 fényév távolságra van. Még a tér tágulásának tényét kihasználva sincs még csak elméleti módszered sem arra, hogy úgy juttass információt a fogadóállomásra, hogy az 1 évnél hamarabb célba érjen.

Tehát az, hogy kellően nagy távolságra lévő objektumok viszonylagos távolsága a fénysebességnél gyorsabban növekszik, az megint nem jelenti azt, hogy anyagi részecske, vagy információ fénysebességnél gyorsabban haladna a térben.