Mi volt az ősrobbanás előtt?

"A fotonok nem lépnek reakcióba egymással."

Azért ez nem biztos:

[link]

> Ha a végtelen anyagot össze tudod sűríteni atomnyi méretre, akkor benyalok.... :)

Ahogy ugyanannyi „anyag” van egyre kisebb és kisebb térfogatban, úgy nő az energiasűrűség. Adott szint felett az atomok elektronokra és atommagokra esnek szét. Aztán az atommagok is protonokra, neutronokra. Aztán – elvileg – azok is kvarkokra, egy – vagy több? – kvark-gluon plazmát alkotva. Adott szinten túl meg valószínű már csak fotonok vannak. Márpedig tetszőleges számú foton bezsúfolható tetszőlegesen kis térfogatra. Nincs olyan fizikai törvény, ami kizárná, hogy végtelen számú foton tartózkodjon akármilyen kis térfogatban.

De nem is térfogatról szokás itt beszélni, hanem sűrűségről, az sokkal kifejezőbb. Ha a világegyetem végtelen anyagmennyiségből áll, akkor értelmetlen véges térfogatú ősrobbanás utáni állapotról beszélni. (Kvázi mint ahogy értelmetlen a tízzel osztható, a páros, meg az egész számok halmaza esetén a legnagyobb és a legkisebb közötti távolságról, azaz kvázi méretről beszélni, értelme a számok sűrűségének van.)

> Itt az történik, hogy valaki kitalálta az ősrobbanást,

Fontos, hogy ez nem csak egy kitalált valami. Nyilván annak indul, de addig a pontig még csak ötlet, maximum hipotézis. A dolog ott folytatódik, hogy ezt a hipotézist megpróbáljuk kísérletek és megfigyelések alapján próbára tenni, amely megfigyelések vagy alátámasztják, vagy cáfolják a hipotézist. Az ősrobbanásnál ez előbbi történt. Az ősrobbanás elmélete elmélet és nem hipotézis. Ha ez nem világos, érdemes kicsit utánanézni a tudományos módszertannak.

> Aztán jön egy másik tudós, aki azt mondja, hogy az nem úgy volt.

Ami lehet egy hipotézis. Hipotézist gyártani ér, csak hipotézisnek kell nevezni. Aztán ez vagy úgy marad – igazolatlan elképzelésnek, amiben lehet hinni, meg nem hinni, mert bizonyság nélkül tényleg csak a hit marad –, vagy megerősítést nyer, és akkor egy alternatív elméletről, jobb esetben egy új elméletről van szó, vagy megcáfolódik, és akkor elvetendő. (Ha valaki utána is fenntartja a hipotézist, na akkor kapja meg esetleg a „mekkora hülye” jelzőt.) És jogosan, hiszen olyan elképzelésben hisz, ami tudományos módszertannal cáfolva lett.

> Min ha annak az egynek nem lehetne akár igaza ?

Amíg ez be nem bizonyosodik, akkor hívja a hipotézisét hipotézisnek. Addig senki nem is fogja hülyének nevezni. Ha meg igaza lesz, akkor onnan meg már nem hipotézisről van szó, hanem tényről. Csak az a hülyeség, ha valaki tényként kezel egy hipotézist. (Ez olyan, mintha hétfőn azt mondanám, hogy van egy biciklim. Attól, hogy kedden tényleg kaptam egy biciklit, attól még hétfőn hülyeséget beszéltem. Kedden meg – bár ugyanúgy azt mondom, hogy van egy biciklim – már igazam lesz. A fontos, hogy előbb kapjam meg a biciklit, minthogy kijelentem, hogy van egy biciklim. Úgy oké. Fordított esetben meg hülyeség.)

> Nem megyek messzire és számos példát találok arra, hogy egy kitalálta, a többi majmolta

Pár példát lehetne hozni. De kevés ilyen példát fogsz tudni mondani. De itt tényleg nagyon jól meg kell különböztetni a hipotézist (ötletelt, felvetést, elképzelést), a kísérletet, megfigyelést, a kísérletek és megfigyelések alapján a modellalkotást, a modell helyességének ellenőrzését, meg a modellnek más modellekkel való konzisztens egységbe foglalását. Ezek különböző fázisok, nagyon fontos megkülönböztetni, hogy valami éppen milyen fázisban van.

~ ~ ~

> Engem nem győz meg az ősrobbanás elmélete, de ez legyen az én bajom.

Érdekes világ ez. Van valaki, aki évekig tanul fizikát. Majd évtizedekig kutat egy témát, nagyon mélyen elmélyedve benne. De jön valaki, aki bár tanulta a fizika *alapjait*, de igazából ténylegesen nem értette azt. Mégis meggyőződése, hogy ő tudja a tutit, és a fizikus a hülye.

Ez olyan, mintha lenne egy ember – Feri – , aki imádja Párizst, minden nyáron oda megy nyaralni. Annyira szereti a várost, hogy később oda is költözik, ismeri az összes kis utcát. Aztán jön valaki – Laci –, aki azt állítja, hogy Párizs tengerparti város, és meg van győződve róla, hogy Feri – aki azt állítja, hogy Párizs nem tengerparton fekszik – mond hülyeségeket, ő ezt jobban tudja. Közben meg Lacink alapvető dolgokkal is szemmel láthatóan nincs tisztában, pl. Párizsra Németország fővárosaként utal. Azért van ebben valami nagyon nevetséges és nagyon szomorú is.

Persze, hogy nem győz meg az ősrobbanás elmélete, ha magával a természettudományok működésével, az ősrobbanás részletes – képletekbe menő – állításaival sem vagy tisztában. Bocsánat, de tényleg könnyű nem elhinni azt, amiről édes keveset tudsz.

> "A fotonok nem lépnek reakcióba egymással."

> Azért ez nem biztos:

Már összefutottam ezzel. Ha a fordítás helyes – az eredeti forrásnak lusta voltam utánanézni –, akkor valóban érdekes fejlemény. Bár tulajdonképpen szükséges is, hiszen akkor a fotonokból álló univerzumban aligha jöhettek volna létre kvarkok (illetve fermionok), leptonok. Valahogy a fotonoknak mégis csak tömeggel rendelkező részecskékké kellett alakulniuk az ősrobbanás folyamat során is.

De én azért még várnék egy független kísérleti igazolásra, meg valamiféle új modellalkotásra.

[link]

Ezt én már láttam korábban is. "Hohlraum" címszó alatt, amikor az energy - mass átalakításra kerestem (Igen, kicsit sok Star Treket néztem, és ki akartam számolni Pickard teája mennyi energiát igényel : D)

# 44/54 ""Ha nem volt semmi, minek volt magas a főmérkésklete?"

Nem érted, ugye?

Ez arra vonatkozik, amikor már OTT VOLT az anyag ÉS a téridő is.

Nem azt mondták, hogy ebből keletkezett, hanem azt, hogy így indult el. Ez már a mi világunk volt."

Látom, hogy nem érted ! Nem volt ott semmilyen anyag. Olvasd el az elméletet : az anyag, a részecskék, atomok, minden maga a tér és idő is a robbaná után keletkezett. Azt írják, hogy "az ősrobbanással keletkezett" a mindenség. Az anyag is. Mi a hőmérséklet ? Az anyagi rendszer részecskéinek entrópiájának, energiájának deriváltja. Ha nincsen részecske nincsen hőmérséklet sem !

# 45/54 #43 > Kopp, kopp. Van a fejecskében valami ? :O

A többség egybehangzó véleménye alapján van."

Ha rólad van szó, azt mondom hogy a portás, kocsmás szerint van, de ez önmagában nem minőségi nívó, mert ha egy idegen szót ismersz már náluk műveltebb vagy

Ha arról van szó, hogy a tudósokat majmolod és azt állítod mint ők, anélkül hogy értenéd, azt válaszolom ha azt mondják ugorj kútba, beleugrassz? [link]

"Este van, a pontos idő 20:00. Azt látod, hogy van egy csomó ember a világban. Három barátunkkal fogunk foglalkozni az egyszerűség kedvéért. Mondjuk van Aladár, aki 40 km-re van a Keleti pályaudvar főbejáratától; van "

Ostobaságot beszélsz. Az analógia nem fedi le teljesen az eredeti helyzetet, amire az analógiát gyártod. Kezdjük ott, hogy nincs is arra bizonyíték, hogy Cecil meg Béla távolodnak egymástól. A vöröseltolódás oka, lehet fényfáradás, fénysurlódás, gravitációs vöröseltolódás.

Másodszor pedig, ha maguk a részecskék is az ősrobbanással keletkeztek, akkor nem lehetett sem forró, sem sűrű az ősrobbanás előtti "anyag" vagy állapot, mert nem volt semmi ami létezett volna. A hőmérséklet ugyanis részecskék tulajdonsága, meg a sűrűség is.

Az akadémiai tudomány csak hablatyol

# 47/54 De ha összenyomjuk őket, mondjuk annyira, hogy anyag helyett már csak energia formájában (miféle "energia"? hő?) léteznek, akkor sem esnek egybe, nézetem szerint a kiterjedtségük mindég nagyobb lesz nullánál!"

Kezdjük ott, hogy tér sem létezett, így kiterjedése sem lehetett semminek !!

# 48/54 Annyira messze vagyunk mi még az igazságtól....

Itt az történik, hogy valaki kitalálta az ősrobbanást, mert hogy a mostani tudásunk szerint nem lehetett másképp, a többiek meg majmolják az előtte szólót.

Aztán jön egy másik tudós, aki azt mondja, hogy az nem úgy volt."

Konkrétan iagaz van. Már volt olyan aki jobb elméletet tudott alkotni az ősrobbanásnál. Mondjuk a tudomány jelenleg materialista. Nem tud megszabadulni az ateista vonásoktól, ezért kellett összerakni egy ilyen elképzelést/elméletet. Az a baj, hogy a tekintélyükre való hivatkozással, hogy ők tudósok ráerőszakolják az emberekre az ostobaságukat.

> Látom, hogy nem érted ! Nem volt ott semmilyen anyag. Olvasd el az elméletet : az anyag, a részecskék, atomok, minden maga a tér és idő is a robbaná után keletkezett. Azt írják, hogy "az ősrobbanással keletkezett" a mindenség.

Az ősrobbanás nem az a pillanat, ami 13,8 millárd éve történt. A robbanás az a folyamat, ami ezt követően történt, és tulajdonképpen ha úgy nézzük még mindig történik és holnap is történni fog.

> Ha rólad van szó, azt mondom hogy a portás, kocsmás szerint van, de ez önmagában nem minőségi nívó, mert ha egy idegen szót ismersz már náluk műveltebb vagy

Egy szót? Van az három is. :-) De ha már előhoztad, akkor annyival zárnám rövidre ezt a dolgot, hogy: Ha már előhoztad: [link]

> Az analógia nem fedi le teljesen az eredeti helyzetet, amire az analógiát gyártod.

Nyilván. Ezért hívjuk analógiának.

> Kezdjük ott, hogy nincs is arra bizonyíték, hogy Cecil meg Béla távolodnak egymástól. A vöröseltolódás oka, lehet fényfáradás, fénysurlódás, gravitációs vöröseltolódás.

Csakhogy van rá bizonyíték. Mikor fellőtték a COBE-műholdat, annak az volt a feladata, hogy megmérje, kvázi térképet készítsen a kozmikus háttérsugárzásról. Igen ám, csak hát ugye a műhold – a Földdel együtt – keringett a Nap körül és ez a sebesség önmagában vöröseltolódást okozott. Lásd: [link] . A műhold amerre ment, abban az irányban a színkép a kék, a másik irányban meg vörös felé tolódott el. Ezt külön ki kellett küszöbölni. (A képen a második ábra még mindig problémás volt, azt a Tejút okozta, amit szintén ki kellett kompenzálni.) Tehát a vöröseltolódást már olyan – a fénysebességnél sokkal-sokkal kisebb – sebességre is egészen jól meg tudjuk mérni, mint amit a Nap körüli keringés sebessége jelent.

Ezt nem lehet fényfáradással, fénysúrlódással kimagyarázni. Meg előtte sem nagyon lehetett mondjuk az Androméda-galaxis esetén, ahol meg – mivel az nem távolodik, hanem közeledik – a színkép kékeltolódást szenved.

De ma már nem csak a vöröseltolódásból tudjuk kiszámítani egy galaxis távolságát.

Aztán van még hab a tortán, kb. vagy 5 kg. De nem fejtegetem tovább, én nem nagyon tudok róla, hogy a fény vöröseltolódását – ami a tágulás következménye – különösebben vitatnák.

Ettől függetlenül azért felmerült annak a kérdése, hogy a esetleg a fénysebesség nem állandó. Ha nem is olyan mértékben, ami „kiváltaná” a vöröseltolódást, de a felvetés ésszerű. Csakhogy a fénysebesség egy csomó képletben szerepel. Pl. az elektromágneses kölcsönhatást leíró képletekben is. Itt végeztek szimulációkat távoli objektumok ilyen-olyan eseményeinél és az jött ki, hogy ha egy bizonyos mértéknél többel tért volna el a múltban a fénysebesség a maitól, akkor bizonyos elektromágneses kölcsönhatást is magukba foglaló folyamatok máshogy kellettek volna, hogy zajlanak. Ezen kutatások ismeretében azt tudjuk, hogy ha esetleg mégsem lenne állandó a fénysebesség, akkor is egy nagyon-nagyon szűk határok között változhatott volna csak az elmúlt ~10 milliárd évben. Az meg a világegyetem tágulása szempontjából lényegtelen.

> Másodszor pedig, ha maguk a részecskék is az ősrobbanással keletkeztek, akkor nem lehetett sem forró, sem sűrű az ősrobbanás előtti "anyag" vagy állapot, mert nem volt semmi ami létezett volna.

Ahogy leírtam az ősrobbanás elmélete a már létrejött univerzum történéseivel foglalkozik. A zéró időponttal három tucat okból nem tud mit kezdeni. Mint ahogy nem tudunk mit kezdeni mi sem Aladár, Béla és Cecil helyzetével a 0:00 időpontban. Oda mutat vissza minden, de ott már értelmét veszítik a fizikai törvényeink. Mi csak azt tudjuk, hogy 0:01-kor baromi nagy tömeg és hangzavar volt a Keleti pályaudvaron, később – ahogy haladtak az emberek elfele onnan – egyre inkább csökkent a tömegtumultus.

> A hőmérséklet ugyanis részecskék tulajdonsága, meg a sűrűség is.

Mondjuk a hőmérséklet pont nem. Pont az atomok és molekulák színképei nem hőmérsékleti sugárzást mutatnak. Egyetlen atomnak nincs hőmérséklete.

> Már volt olyan aki jobb elméletet tudott alkotni az ősrobbanásnál.

Esetleg tudsz erről bővebben mondani valamit? Mert úgy 1990-ig még volt néhány vetélytársa az ősrobbanás elméletének. Mikor a kozmikus háttérsugárzást – annak spektrumát –, valamint ami fontosabb, annak fluktuációját megmérték, akkor kaptak egy szép feketetest-sugárzás görbét. A kísérleti adatok nagyon szépen illeszkedtek az elméleti adatokra. A többi kozmológiai elmélet sorsa itt dőlt el kvázi végérvényesen, mert nem hogy az jött ki belőle, hogy ezeknek az adatoknak másoknak kellene lenniük, de még megjósolni sem tudták azt, hogy milyen adatoknak is kellett volna kijönniük ezen mérés során. Az ősrobbanás elmélete – pontosabban az alapjául szolgáló relativitáselmélet a kozmológiai állandóval, Hubble-állandóval, meg miegyebekkel – volt az, ami jóslást tudott adni, hogy ennek a mérésnek mik kellenének lenniük az eredményének, és a tényleges mérési eredmények szépen illeszkedtek is a modellre.

De én sem vagyok naprakész. Ha tudsz olyan elméletet, ami tudományos alapokon áll, akkor mondhatnál róla többet is, hátha mi maradtunk le itt az elmúlt 30 évben.

> Mondjuk a tudomány jelenleg materialista. Nem tud megszabadulni az ateista vonásoktól…

Itt megint három teljesen különböző dolog lett összemosva. Az, hogy a tudomány materialista, az egy közkeletű tévedés. A fizika nem materialista. A fizika a matériával foglalkozik, az anyaggal, meg azzal, ami az anyagra hat. Megint egy analógia, a kovács mesterség a fémmegmunkálással foglalkozik, arról tud mondani bármit is. Nem azt állítja, hogy nincs a fémeken kívül más anyagok, hogy nincs fa, nincs műanyag, egyszerűen ő csak a fémek megmunkálásával foglalkozik. A kovács nem „anitműanyagista”.

Ha van isten, istenek, vagy bármiféle transzcendens, metafizikai tényező, ami hatást gyakorol az anyagra, akkor a hatás nem hogy érzékelhető, de számszerűsíthető lenne, sőt meg lehetne határozni azt, hogy mitől milyen arányosságban függ. Talán az első képlet, amit megtanultunk fizikából az F=m*a. Ez alapján ha egy autó gyorsul, akkor mindenkire ugyanakkora erő hat, akár katolikus, akár protestáns, akár muszlim, akár buddhista akár ateista. Akkor ebbe a folyamatba beleszól bármilyen transzcendens tényező? Nem úgy tűnik. Ez nyilván nem zárja ki a létezését, de a megfigyeléseink alapján ebben az összefüggésben nem változtat az anyagi világon.

Fel lehetne írni úgy is a képletet, hogy:

F = α * m * a + Ω

Ahol alfa és omega valamilyen feltételezett transzcendens létezőnek, mondjuk az Istennek az akaratát számszerűsíti. De ha száz, meg ezer, meg százezer mérés során rendre az jön ki, hogy α=1 és Ω=0, akkor beszélhetünk arról, hogy az anyagi világ működésének ezen a területén megnyilvánul bármilyen transzcendens tényező? Aligha.

És ahogy fedeztük fel a világ jelenségei közötti újabb és újabb összefüggéseket, idővel már meg sem próbáltuk α-t és Ω-t belecsempészni az egyenletekbe, és később sem vált szükségessé. Pedig hát pont azért pártolta – a közvélekedéssel ellentétben – az egyház a tudományos kutatásokat, mert Istennek nem csak a Biblia az egyetlen kinyilatkoztatása, hanem a teremtett világ maga is egy isteni kinyilatkoztatás, tehát Istenről pont annyit tudhatnánk meg elvileg a teremtett világot vizsgálva, mint a Bibliát olvasgatva. Csak hát ebből az jött ki, hogy valahogy Isten csak nem akar megmutatkozni. Ez nyilván az ateizmus malmára hajtotta a vizet. (Ami viszont meg megint nem azonos a materializmussal.)

Először persze finoman jelent ez meg, a deista elképzeléssel. Főleg a protestáns világkép predesztinációt valló képével volt ez összeegyeztethető, hiszen ha Isten eleve elrendelt mindent, akkor nincs szüksége arra, hogy bármilyen hatással is legyen a világ működésére. Itt ugye az elképzelés az volt, hogy Isten megteremtette a világot, de a világ működésébe nem avatkozik bele:

„Be van fejezve a nagy mű, igen.

A gép forog, az alkotó pihen.

Év-milliókig eljár tengelyén,

Míg egy kerékfogát ujítni kell.”

Aztán persze akkor felmerült a kérdés, hogy akkor a mi szempontunkból, akik itt és most élnek itt a XX. és XXI. században, számunkra akkor egyáltalán létezőnek tekinthető-e Isten? Hiszen ha nem lenne, akkor sem történnének máshogy a dolgok. Számon kell-e tartani valamit, ami nincs hatással ránk? Létező-e az még egyáltalán a számunkra? Aztán szépen meneteltünk az ateizmus felé.

De nem a tudomány teremtette az ateizmust. Az csak egy mellékkövetkezménye annak, hogy úgy tűnik, Isten nem érhető tetten a világ működésének leírásában. Önmaga a tudományos módszertan – ami a tudományt tudománnyá teszi – nem zárja ki Isten létezésének a lehetőségét, sőt ha Isten hatással lenne a világ működésére, egy csomó dolgot meg tudnánk határozni a tudomány segítségével Isten akaratáról. De valahogy csak nem ez történt.

> ezért kellett összerakni egy ilyen elképzelést/elméletet.

Amúgy ebben az a jó, hogy az egész ősrobbanás elméletét egy pap írta le elsőnek. És pont azért nem tetszett sok fizikusnak, mert Hubble mérése előtt a Giordano Bruno-féle világkép volt az elfogadott, a világegyetem térben és időben is végtelen. Az ősrobbanás elméletében a fizikusok azt látták, hogy itt valaki azzal, hogy azt mondja, a világ nem öröktől fogva létezik, tulajdonképpen a teremtés koncepcióját akarja visszacsempészni a fizikába. Csak hát Hubble eredményei azok voltak, amik, a méréseket megismételték, más különböző mozaikdarabkák is az ősrobbanás elméletét erősítették, így hiába minden „nemtetszés”, nagyon gyorsan a tények kerekedtek felül az ellenérzéseken. A tudomány az igazságot keresi. Ha az igazságról eddig alkotott képünk nem tetszetős, akkor sem tagadhatjuk meg. Ez nem teszik-nem tetszik kérdése, nem hit kérdése, nem szubjektív viszonyulás kérdése, hanem reprodukálható mérésekből objektív, logikus úton levont következtetések kérdése.

"A kérdező kommentje:

Nem értem"

Azt mondja a válaszoló, hogy amíg nem volt ösrobbanás, addig nem volt idő sem. Vagyis nem volt előtte, csak utánna.

# 56/58"Az ősrobbanás nem az a pillanat, ami 13,8 millárd éve történt. A robbanás az a folyamat, ami ezt követően történt, és tulajdonképpen ha úgy nézzük még mindig történik és holnap is történni fog."

Ezt is rosszul tudod. Az ősrobbanás után keletkeztek azok a részecskék, atomok amiket látunk...

Már lezajlott maga az ősrobbanás.

"> Az analógia nem fedi le teljesen az eredeti helyzetet, amire az analógiát gyártod.

Nyilván. Ezért hívjuk analógiának."

Én tudom miért hívják analógiának. Te viszont azzal akartál érvelni

"Csakhogy van rá bizonyíték. Mikor fellőtték a COBE-műholdat, annak az volt a feladata, hogy megmérje, kvázi térképet készítsen a kozmikus háttérsugárzásról"

Továbbra sincs bizonyíték rá. Azért mert kékeltolódást mutatott az androméda galaxis azon része ami közeledik még nem biztos, hogy az összes többi vöröseltolódás a távolodás miatt lép fel. Sok minden okozhatja pl a kvázistelláris anyagon gravitációs vöröseltolódást szenved vagy fényfáradás, fénysurlódás de lehet az is, hogy az anyag összemegy és ennek a hatása az amit vöröseltolódásnak észlelünk.

"Ahogy leírtam az ősrobbanás elmélete a már létrejött univerzum történéseivel foglalkozik. A zéró időponttal három tucat okból nem tud mit kezdeni. Mint ahogy nem tudunk mit kezdeni mi sem Aladár, Béla és Cecil helyzetével a 0:00 időpontban. Oda mutat vissza minden, de ott már értelmét veszítik a fizikai törvényeink"

A fizikai ismereteink csak az anyagi rendszerekkel tudnak mit kezdeni. Azt mondod te is a korábban általad leírtakkal ellentétben, hogy csak az ősrobbanás után kialakult univerzummal tud az elmélet foglalkozni, akkor mégis hogy a csudába hazudhatnak olyat, hogy az ősrobbanás egy forró, sűrű állapotból jött létre, ha nem is voltak meg azok a kritériumok ami alapján valamit forrónak vagy sűrűnek nevezhetnénk ???

Ugyanúgy lehetne mondani azt is, hogy hideg és híg volt, amit Isten begyújtott. Ugyanannyira lenne ez is megalapozva :XD

"Mondjuk a hőmérséklet pont nem. Pont az atomok és molekulák színképei nem hőmérsékleti sugárzást mutatnak. Egyetlen atomnak nincs hőmérséklete."

Ha tudjuk értelmezni az enttópáiját és belső energiáját egy halmaznak legyen az atom vagy részecske, onnantól már képesek vagyunk hőmérsékletet is számolni. Olvass fenomenológikus fizikai rendszerekről. Egy részecskehalmaz mozgásával arányosan defíniálható a hőmérséklete is

"Esetleg tudsz erről bővebben mondani valamit? Mert úgy 1990-ig még volt néhány vetélytársa az ősrobbanás elméletének. Mikor a kozmikus háttérsugárzást – annak spektrumát "

Tudok. Van jobb elmélet az ősrobbanásnál, ami pontosabban és ellentmondásmentesen írja le a világot. Az univerzum állapotváltozásokon át megy keresztül. Nem volt kezdete és vége sem lesz

"Itt megint három teljesen különböző dolog lett összemosva. Az, hogy a tudomány materialista, az egy közkeletű tévedés. A fizika nem materialista"

A fizika nem materialista. A tudomány "művelői" az akadémikusok materialisták. Az ősrobbanást nem a fizika állítja, hanem az akadémikusok.

"Ha van isten, istenek, vagy bármiféle transzcendens, metafizikai tényező, ami hatást gyakorol az anyagra, akkor a hatás nem hogy érzékelhető, de számszerűsíthető lenne, sőt meg lehetne határozni azt, hogy mitől milyen arányosságban függ. "

Ott van a kvantumfizika. Benne van a határozatlanság. Minden valós esemény eltér az elmléleti számolt értéknél. Kivéve ha határozatlansággal számolunk persze. Nem tudjuk hogy miért térnek el és mennyivel egyes értékek. Ma erre azt mondjuk, hogy ez véletlen, mert ilyen az elmélet. Azonban lehetséges, hogy Isten vagy az Ő rendszere szándékosan ilyenné teszi azt

"Amúgy ebben az a jó, hogy az egész ősrobbanás elméletét egy pap írta le elsőnek. És pont azért nem tetszett sok fizikusnak, "

Tegyük hozzá, hogy amit először egy pap írt le az teljesen más ősrobbanás elképzelés, mint amit ma hírdetnek a tudomány papjai az akadémikusok.

Nem mindegy, hogy a mindenséget Isten alkotta egyetlen pontból vagy sontán robbant fel a semmi. Ezt te is átlátod remélem.

1fizikus.

Te nem vagy fizikus.

Egy tudós egy tudományos elméletben nem úgy számol, hogy "Akár még az isten is okozhatta ezt".