A Mindenség Elmélete megoldható egyáltalán?
Régebben gondolkoztam ezeken a problémákon... hosszabb kifejtések:
1. probléma kör: A paradoxon
Ha írnánk egy algoritmust számítógépre, egy szoftvert / esetleg valamilyen adat anilizáló és megoldó programot / AI, ami a mindenség elméletére keresne egy komplex mintát vagy képletet akkor abból következik hogy:
A "szoftver" a már létező mért paraméterek, értékek és egyéb adatok alapján próbálna meg következtetni. Ha maga a művelet sikerrel járna, akkor kapnánk egy axiómát megoldásként. Maga a probléma az ott van elásva hogy mivel a program arra lett tervezve hogy megalkossa az végső és pontos modellt, ezért ebből adódóan maga az algoritmus is tartalmazza már pusztán a megoldás előtt a megoldást, amire már az előtt rájöttünk mielőtt meg oldotta.
2.: A rendszer
Ha a világ determinisztikus, márpedig az kell hogy legyen ha létezik egy pontos definició a fizika működésére, akkor mi egy bezárt rendszerben vagyunk, mint ha egy "szimuláció" lenne. Nyilvánvalóan a rendszer működését képtelenek vagyunk meghatározni mivel mi is aszerint működünk akik meg akarják oldani (az agyunk, a reflexek, az interakció a természettel). Ha mindez igaz, akkor a fizikai szabályok határozzák meg mi magunk és a természet működését, amire mi is rájöttünk interpretatív, intuitív módon (az evolóció csodája). Ebből az következik hogy a rendszer külső szabályaira képtelenség rájönni anélkül hogy mi ne lépnénk vele kapcsolatba, és ez kizárt mert minden szabály és paraméter aszerint fog változni ahogy azt a fizika már eleve diktálja, tehát a változás további változást fog eredményezni ami miatt a rendszer állapota egyszerűen belülről determinálhatatlan, ha ez megvalósulna akkor valószínű hogy önmagát paradox módon semmisítené meg mivel ugyanazt a mintát már mint a külső és belső térben ismernénk, avagy ha a mérleg mind két oldala ugyanakkora súlyú akkor az 0-át mutat (hülye példa de nagyon érthető, persze csak elvontan).
Vélemények, egyéb hozzáfűzni valókat várnék, esetleg további információkat vagy ismereteket amik ehhez kapcsolódnak esetleg olyanokat akik már ezen témakörrel foglalkoztak. Köszönöm.
válasza:1: Ma már létezik olyan MI, amelyik nem előre megadott szabályok mentén dolgozik (legfeljebb onnan indul el), hanem maga találja ki a lehetőségeket.
Paradoxon kilőve.
2: A világ NEM determinisztikus.
Viszont, ha szimuláció lenne - ÉS a készítőket nem zavarná a mi ténykedésünk - akkor elvileg lehetőségünk lenne ezt kideríteni a rendszer tönkretétele nélkül is.
Persze kilépni így se tudnánk.
A Mindenség Elmélete egy általános szabály, ami mentén a világunk működik.
Ha létezik ilyen, akkor jó eséllyel képesek leszünk majd megtalálni.
válasza:A mai Mi-k fejlettsége még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy ilyen egyenleteket "találjanak fel". Istenigazából szerintem az a háttér nincs meg, ami programozással lehetővé tenné az ilyen, szinte kreatív alkotást.
A másik problémát megpróbálom szemléltetni.
Egy számítógépnek kiadod az utasítást, hogy egy körön kívülről találjon olyan vonalhúzás utat, ami a kör középpontjába vezet, a körvonal érintése nélkül.
A gép elkezd próbálkozni és sosem oldja meg, mert 2D-ben lehetetlen.
Ahhoz, hogy meg tudja oldani, a programozónak kell előre megadnia neki a lehetőséget, hogy 3D-ben is kereshessen utat.
Hasonló módon, ha a keresési területet nem tudod előre pontosan definiálni, nem biztos, hogy eredményre tud jutni a gép.
Egy olyan totál ismeretlen fizikai hátterű téma, mint az egyetemes, rel. elméletet és kvantumfizikát összefogó matek háttér simán lehet pont ilyen probléma, nem tudod megadni, milyen területen próbálkozzon a gép.
Ez nem olyan dolog, hogy a mért értékekre kell illeszteni egy görbét, azzal képletet és kész. Olyan esetben a gép röhögve megoldja azt a feladatot, amit mondjuk Newton, Kepler esetleg éveket számolt.
Áhhh, teljesen félreérthető lett a kérdés ;)
Én a megoldhatóságát vizsgálnám, nem a megoldást. A többi az csak példa, a mesterséges intelligenciás dolgokhoz nem igazán van köze.
válasza:1. Ez a "szoftver" kicsit olyan, mint maga a tudományos tevékenység, tehát a belső működési módjából adódóan kellene új információkat, összefüggéseket előállítania. Tisztán logikai úton erre csak korlátozott esély van, és még akkor is csak válasz lehetőségeket gyártana, amik közül csak némelyik lesz igaz. Ha viszont tud adatokat gyűjteni, megfigyeléseket, kísérleteket végezni, akkor már nem csak a korábbi adatokat és ismereteket használhatja fel, hanem célzott módon további adatokat is gyűjthet, tehát kapcsolatban áll a rendszerrel. Az "algoritmus" pedig nem más, mint a tudományos módszertan, az axiómák és a racionális logika (már ha jól értem a kérdésben használt analógiát.)
2. Hogy a világ determinisztikus-e, az jó kérdés, de gyanítom, hogy ha igen, akkor is csak bizonyos pontatlansággal mérhető és megismerhető, épp azért, mert a vizsgálat eszköze és tárgya ugyanazon rendszer részei. Vagyis hiába determinisztikus valamiféle "külső" szemlélő számára, a rendszeren belülről mindig sztochasztikusnak fogjuk látni bizonyos részeit és csak statisztikai módon lesznek kezelhetők bizonyos jelenségek.
Ezt a "külső szabály" dolgot nem teljesen értem, de talán a tetszőleges mélységben, vagy pontossággal való vizsgálódásra gondolsz. Itt jön elő megint, hogy amikor a vizsgált rendszernek része a vizsgáló személy vagy eszköz, akkor az valóban egyfajta visszacsatoláshoz vezet, és végül a vizsgálattal módosított, vizsgálatot is magában foglaló rendszerről kapunk adatokat, kicsit mintha magunkat is "belemérnénk".
A másik érdekes kérdés, hogy egy rendszer (pl. az emberi agy) lehet-e olyan összetett és bonyolult, hogy ezáltal teljes részletességgel(?) képes legyen megismerni az őt magát is működtető szabályokat. Nem vagyok ennyire jártas a témában, de még nem találkoztam erre utaló cáfolattal, szerintem ennek nincs elvi akadálya. Mármint ha a rendszerből való adatgyűjtés visszahatásai kiküszöbölhetőek, akkor a rendszer működésének leírása nem lehetetlen. (Az, hogy felfogjuk-e, az más kérdés, de a szükséges matematikát vagy egyéb eszközöket kidolgozhatjuk és ezekkel leírhatjuk.)
Ezt a megsemmisítés dolgot sem igazán értem. Talán arra gondolsz, amit én fentebb visszacsatolásként fogalmaztam meg, vagyis a szabályok meghatározására irányuló vizsgálat módosítja a vizsgált rendszert, viszont a szabályokat nem. Persze így nehéz eljutni a rendszer általános leírásáig, de szerintem ez már gyakorlati probléma, nem elvi.
5.- ös: Te már érted min gondolkoztam, brilliáns. Bár azóta megint találtam ki valamit ami rosszabb mint ez ;) Illetve azon hogy ha vannak szabályok, akkor van információ is, a kezdeti stádiumban mind jelen kellet legyen amikor az Univerzum született. Megfigyelések alapján viszont azt is megállapították már hogy a fizika szabályai nem is mindenhol egyformák, ami azért elgondolkodtató, de az is lehet hogy csak a mérés és még nem ismert dolgok miatt.
Én azt tartom valószínűnek, hogy a kezdeti stádium előtt (ha szabad így fogalmazni), lehetett sok féle variáció, míg nem, az Univerzum megszületett, pont így. Kb az élet játékához tudnám ezt hasonlítani, ha a megfelelőek a szabályok, paraméterek, akkor stabil lesz az entitás. Bár nagyon nem értem mi különbözteti meg a létezőt a nem létező dologtól, nagyon sanszos hogy ez valami nagyon alacsony szintű logikai szabály lehet ami az egésznek az alap pillére, nem hiszem hogy véletlen a kettős elrendeződés sem a kvantumok között, a részecske párok. Azt se tartom kizártnak hogy ciklikus ismétlődés van jelen a kicsi és nagy elemek között.
Azt viszont nem teljesen értem hogy a szabályok hogy lehetnek ennyire globálisan mindenhol egyformák úgy hogy nagyon nagyok a távolságok... Sok verzió lehetséges, lehet hogy minden elem összeköttetésben van egymással, vagy az elemek univerzálisan egyformák mindenhol, stb.
Véleményem szerint az energia is kvantál, nincs szuperpozíció, és legkisebb idő illetve részecske is. Azt nem tudom hogy hat a gravitáció pontosan, de van arra is pár ötletem. A fénysebesség pedig nagyon olyan számomra mint egy etalon. Hiszen ez egy maximum, é a fotonnak nincs tömege, ami azt jelenti hogy a tér ehhez a sebességhez kvantált állapotokat vesz föl, és ha igaz hogy a gravitáció ugyanezzel a sebességgel terjed akkor nem kizárt hogy az időt kör héjakban kvantálja, a részecskék pedig ennél kisebb helyet nem rögzíthetnek a térben.
válasza:Hat azon dolgozik nehany fizikus
Ki tudja addig nem tudjuk meg nem következik be nem igaz ?!
Elmeletek vannak de valami kizárja a másikat hogy lesz e valaki aki rájön a kulcsra ha létezik az egy nagyon jó kérdés
De a válasz az hogy senki sem tudja pont ez benne az izgalmas miközben agyalsz lehet hogy közben felfedezel valamit
Newton se gondolta volna hogy a fény hullám is nem csak részecske meg nem jöttek Einsteinék
Galileo Galilei előtt a földet hittek laposnak el sem gondolkoztak azon hogy rossz elméleten járnak akik laposnak hittek szentül meg voltak győződve hogy helyes az elképzelésük azt kiderült hogy mégsem szóval ahogy minnel többet tudunk meg a Földünkrol annál több használható információink lesznek
Hogy mire elegek az itt a lényeg halott lenne a fizika ha ilyen egyszerűen megoldható lenne azért lesz vki fizikus hogy hozzájáruljon a felfedezéséhez hátha vki megtalálja a theory of everything et ha egyáltalán lehetséges ebben a formában
De addig meg akad aki szerencsét vagy kiseretet tesz addig el a fizika és addig van remény mindenre
válasza:"Megfigyelések alapján viszont azt is megállapították már hogy a fizika szabályai nem is mindenhol egyformák"
Erről linkelhetnél valamit, mert semmi ilyenről nem tudok.
Vannak olyan feltételezések, hogy az ősrobbanás utáni első pillanatokban esetleg mások lehettek a szabályok, de ennyi.
A kérdésem kiírása óta csak a gravitáción dolgozok, és van egy új sejtésem a megoldáshoz vezető úthoz, csak teljesen más a megközelítésem mint eddig, most magát az információt különítem el Statikus / Dinamikus információ fajtákra, a Standard modell-t, a kvantumfluktuáció-t, a határozatlanságot kidobtam mert semmi köze sincs ahhoz amit látunk. Két féleképpen lehet megoldást keresni egy problémára, a kis elemeket összerakni, vagy a nagy makro rendszerekből visszafelé fejteni a részelemeket. Az ötletem az információ veszteségmentes tömörítésének ezeréves algoritmusaiból származik, illetve az értelmes és értelmetlen (véletlen) információk közötti különbség megállapítására vonatkozó szabályok / axiómák rendszerezése. -> lásd: kommunikáció, és egyebek.
A gravitáció nálam jelenleg teljesen mást jelent, gyakorlatilag kizárja a tér létezését, nem fogok róla túl sok infót publikálni se ide, se máshova, mert teljesen ellentmond mindennel amit eddig gondoltunk.
válasza:"mert teljesen ellentmond mindennel amit eddig gondoltunk."
Ennek ellenére ugyanolyan jól modellezi a a való világ működését?
Mert ha nem, kár is folytatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!