Téridő létezik?

Csak osztályozni tudom határozott állasfoglalásodat:

“elégtelen, hozd ki az ellenőrződet!”

Persze. Az, hogy a fényóra lelassul nagy sebességen, sehogy máshogy nem magyarázható, kizárólag azzal, ha feltesszük hogy a múlt és a jövő és minden esemény egyformán létezik (a fizikai realitás megszokott értelmében). Miért is ne lenne fizikailag létező és kézzel fogható hogy 30 év múlva elvisz az infarktus, ha egyszer lelassul a fényóra?

Einstein ezt még nem tudta amikor az 1905-ös papírját megírta, de később Minkowski felhomályosította őt is, meg a világot is.

Most nem mindegy? Még ha nem is létezikb a gyakorlatban ezzel számolunk és teljesen ugyanazt az eredményt kapjuk, mint ha létezik. Nélküle viszont nem.tudunk számolni...

Szóval akár van mögötte bármiféle tartalom, akár nincs; mindenképpen akkor járunk jól, ha úgy állunk hozzá, mint létezőhöz...

> Itt nem piramisokról van szó.

Nem érted az analógiát? A piramis nem egy önmagában létező dolog, hanem egy absztrakciója a létező dolgok tulajdonságainak. Ugyanilyen absztrakt tulajdonságai az anyagnak, az anyagi részecskéknek, az azokkal történő eseményeknek a pozíció, és az időpont is. Egy tulajdonság, amit elhelyezünk egy absztrakt viszonyrendszerben, amiben definiálhatóak olyan fogalmak, mint időtartam, távolság, előtte, utána, felette, alatta. És definálhatóak ezeknek más jellegzetességei, mint pl. a térnek vagy a téridőnek a görbületei.

> Sok fizikus és kozmológus szerint idő sem létezik

Azért hogy lássuk, nevezz meg két-három olyan fizikust vagy kozmológust, aki szerint az idő nem létezik. Nem nagyon fogsz tudni. Aki érti a fizikát, tudja mit jelent a tér, az idő, milyen megfontolás miatt lett a kettő egyesítve egy négydimenziós téridőben, milyen jelenségek és milyen számítások alapján praktikus ez a fajta absztrakciója a anyagnak azon tulajdonságai szempontjából, amit helynek, időnek nevezünk.

A piramis is egy absztrakt fogalom, egy absztrakt viszonyrendszer. Könnyen belátható, mert ha szétszeded a piramist, akkor megszűnik piramisnak lenni, pedig minden építőköve továbbra is létezik. Viszont ha a piramis szempontjából mindegy, hogy az most történetesen gránitból épül, mészkőből, bazaltból, acélból vagy üvegből. Attól még piramis. A piramist nem az anyaga, hanem a struktúrája teszi piramissá. A struktúra meg nem egy önmagában létező dolog, az a létező illetve potenciálisan létező dolgok közötti viszony. Ahogy a tér és az idő sem önmagában létező dolog, hanem a létező, illetve potenciálisan létező dolgok közötti viszonyrendszer.

> Akkor hogy létezne téridő?

Itt akkor elkanyarodhatunk egyébként abba az irányba, hogy mit jelent számodra az, hogy valami „létezik”. Bár fene tudja, mert erről szól a filozófia egyik ága, és könyvtárnyi irodalma van a kérdéskörnek, nem biztos, hogy érdemes lenne végig kivesézni.

A tér és az idő, így nyilván a kettőt együtt leíró téridő is létezik. Kérdezz meg az utcán 10 embert, 10 azt fogja mondani, hogy létezik. Kérdezz meg 10 fizikust, 9 azt fogja mondani hogy létezik, egy meg egy hosszú gondolatmenet fog mondani a létezés definiálatlanságáról, a létezésről alkotott szubjektív elképzeléseink változatosságáról, az ontológia filozófiai irányzat szerteágazó eredményiről. De egy dolgot nem fog mondani, azt, hogy a téridő nem létezik.

Az ég egy világon minden, amit egyáltalán ki tudsz mondani, el tudsz képzelni, a világnak csak egy MODELLJE.

Egy olyan modell, amivel a valódi világ számunkra kielégítően behelyettesíthető és azzal a modellel tudjuk számolni, kigondolni, ok-okozati alapon kikövetkeztetni, jósolni a történéseit.

A téridő is egy ilyen modell.

A valóság számunkra kielégítő, használható modellje.

A büdös életben modellnél közelebb jutni semmilyen valósághoz nem fogsz, mert még az érzékszerveid is csak arra jók, hogy az agyadban velük modellt alkoss.

Akkor hol is az értékelhető, bármire is értelmesen jó különbség?

Sehol.

Akkor kétféleképpen értelmezhetem a világot.

1. soha, semmit sem tekinthetek létezőnek, mert mindent csak köztes infókból épített modell alapján tudok felmérni.

2. ha az adott modell minden információszerzésemre vonatkozólag hiánytalanul megadja a számomra szükséges adatokat valamiről, akkor a valamit és modelljét egy és azonosnak tekintem.

2. esetén a téridő létezik, mint az alma, az elektromágneses hullám, a gravitáció stb.

1. semmi sem létezik

De mondok egy másik nézőpontot, talán ez még jobb lesz.

Van egy kordináta-rendszered, egy szép Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer, amiben felveszed a benne lévő mozgó objektumok koordinátáit, halálpontosan tudod vele számolni az objektumok viselkedését, pályáját, távolságát stb.

Ennek lesznek koordinátatengelyei, origója, méretegysége.

Na ez létezik?

bizonyos értelemben igen, hiszen ha nem lenne, nem működnének vele a műveleteid sem. Te határoztad meg a helyzetét, egységét, mégis működőképes. Akkor pedig létezik.

De más nézőpontból a valóságban nincsenek ott lógó koordinátatengelyek, egység-raszter sem.

Ez is egy viszonyítási rendszer, ami egy modell, te hoztad létre, hogy lefedje a valóságot egy kezelhető, mérhető, számolható rendszerrel.

A modell maga nem egy létező dolog. De a valóságot modellezi megfelelően.

Ennyi. a téridő, ahogy a fizika használja, is egy a valóság tulajdonságaira passzintott modell, definíció, támaszkodási pont, ami nélkül nem tudnád kezelni a valóságot.

De az asztalodon lévő alma is ilyen modell.

Csak annak az adataihoz hozzájutsz az érzékszerveiddel, a téridőéhez már bonyolultabb a kapcsolat. A különbség csak ennyi.