Ha 3 színből (piros, sárga, kék) ki lehet keverni az összes többit, miért van külön additív és szubtraktív színkeverés?

Az addiktiv szinkeveres a kulonbozo szinu fenyek keveresere alapul. Ilyen pl. a TV kepernyoje, ami amugy igazabol a pixelek kapcsolgatasaval bizonyos szineket ugy allit elo, hogy az adott szubpixelen a TOBBI szint rejti el. Ettol meg az eloallitott szin az addiktiv keveressel valik ertelmezhetove.

A szubtraktiv keveres a festekanyagok altal elnyelt szinek megfelelo aranyu elnyelesi aranyaval jatszik.

Nincs a ketto kozott ellentmondas, csak mas a mechanizmus.

A kétfajta színkeverés másféle rendszerekben működik!

Van, ahol a színek összeadódnak (fény) és van, ahol kivonódnak (festék).

Ne keverd össze a kettőt.

Ami az alapszíneket illeti: a szem egyformának lát sok összetett színt. Ha összekeversz két színt, akkor a szemed egy színt fog látni (szemben a füleddel, amelyik 2 hangot 2 hangnak hall, vagy az orroddal, amelyik 2 szagot 2 szagnak érez).

Ezért van szükség alapszínek meghatározására, amelyek adott módon keverhetők.

A nem alapszínek másképp keverednek.

Fénynél az additív RGB alapú (piros-zöld-kék) színkeverés működik, a fentiek által írt okokból.

Amúgy rajzolóprogramokban elérhető, hogy a szubtraktív keverés szerint keverjél, ott a program SZIMULÁLJA annak eredményét, természetesen valójában RGB alapokon.