Ha két színt összekeverünk (szubtraktívan), akkor a hullámhossza, vagy a frekvenciatartománya változik meg?
Pl. Ha a 660nm-es vöröset az 570nm-es sárgával keverem, akkor narancs lesz. De miért? Azért mert a két szín hullámhosszának átlaga lesz, azaz egy 615nm-es narancs? Vagy/és a frekvenciatartomány megváltozik színkeverésnél?
A gond csak az, hogy, ha valóban a 2 szín hullámhosszának átlaga lesz ilyenkor az eredmény, akkor miért van az, hogy vörös és ibolya keveréke bíbor?
Hiszen a bíbornak nincsen hullámhossza (esetleg csak virtuális). Így ilyenkor biztos nem jó, a hullámhossz-átlag.
Szóval mi a válasz a kérdésre?
> Ha a 660nm-es vöröset az 570nm-es sárgával keverem
Akkor kapsz egy olyan fényt, amiben 660 nm-es és 570 nm-es hullámhosszú fotonok is vannak. Semminek nem változik meg a hullámhossza.
Az emberi szemben háromféle csap – színérzékelő receptor – van, amik különböző hullámhosszú fényre érzékenyek. De nem tűszerűen, hanem egy adott intervallumban. Lásd: [link]
Ha az L-csap jobban van ingerelve, mint az M-csap, akkor mondjuk a színt vörösnek érzékeljük. Ha az M-csap van jobban ingerelve, mint az L-csap, akkor meg mondjuk zöldnek érzékeljük. Az inger mértékének aránya alapján látjuk a színt a zöldtől a vörösig valamilyennek. (zöld, zöldessárga, sárga, narancssárga, vörös)
Ha a szembe 615 nm-es hullámhosszú fény érkezik, az ingerli az L- és M-csapokat bizonyos arányban. Olyan arányban, hogy azt narancssárgának érzékeljük. Ha olyan fény érkezik a szemedben, ami 660 nm-es és 570 nm-es hullámhosszú fény keveréke, akkor a 660 nm-es hullámhosszú összetevő ingerli valamilyen arányban az L- és M-csapokat, a 570 nm-es hullámhosszú fény meg más arányban. Az átlagolást kvázi a receptor végzi, de ettől a kevert színű fény összetevői megmaradnak olyan hullámhosszúságúnak, amilyenek.
A fehér fény a jó példa, mert az nem spektrális szín, nincs frekvenciája. A fehér fény esetén mindenféle hullámhosszú fényösszetevők vannak, amik egyszerre ingerlik mindhárom csapot. Nem a fény frekvenciája átlagolódik, mert akkor látnál mondjuk egy zöld fényt. De te nem zöld fényt látsz, hanem fehéret, mert a fehér azt jelenti, hogy mindhárom csap kvázi azonos mértékben van ingerelve.
Nem lesz narancs. Csak a szemed érzékeli annak.
A szemed 3 féle színérzékelő sejttel rendelkezik
Ha például a monitorodon látsz sárgát, az igazából piros és zöld pixelekből áll össze és egy darab "sárga" hullámhosszú fény nem jön ki belőle.
1-es! Azt mondod, hogy 3 féle csap van a szemben. Én is így tudom. Rendellenességnél viszont lehet több, vagy kevesebb is. De amit belinkeltél azon van egy negyedik csap is, ami a zöldeskék tartományban a legaktívabb.
Ez is egy szemben való rendellenesség eredménye?
Az a pálcikasejt érzékenységét mutatja. A pálcikasejtek a fényerősségek elkülönítésére szolgálnak, ha kevés fény van; szürkületben, sötétben főleg ezeket használod, ezért érzékeled a színeket kevésbé. Ugyanakkor ezek a sejtek is másmennyire érzékenyek a különböző hullámhosszakra, a zöldeskéknél a legérzékenyebb. Nem véletlenül ilyen színű a ún. láthatósági mellény (kukásmellény).
Tehát 3 féle színérzékelő (csap) és egyféle fényerősség érzékelő (pálcika) receptor van az emberi szemben.
#5: hülyeséget írsz.
A farkasvakság (szürkületi vakság) a pálcikák pusztulásának következménye, a színérzékeléshez nincs köze. Amire te gondolsz az a színvakság, esetleg a színtévesztés.
Igen, létezik egy rendellenesség, hogy megjelenik egy negyedik (sárga) csap. Ez a nők kb. 12%-ánál jelenik meg (férfiaknál ritkább), de mégis kevés ember idegrendszere képes valóban feldolgozni a negyedik csap jelét. Ennek egyik oka, hogy a "sárga" csap színérzékenységi görbéje nagyon közel eshet a "piros" csapéhoz, így nem ad plusz információt. De ha jelentősen elkülönül, akkor képes lehet nagyságrendekkel több színt megkülönböztetni, mint egy normális (trikromát) ember.
Az első által linkelt képen nem ez látszik, hanem mint már írtam a pálcikasejt (rod), aminek nem a színérzékelésben van szerepe.
Egyébként több állatnál is négy színérzékelő sejt van, van olyan is amelyik az ultraibolya tartományban érzékeny.
Érdemes elolvasni ezt a cikket, ha tudsz angolul. Ebben jól el van magyarázva (képekkel) a válasz az eredeti kérdésedre is:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!