C és D saját órája szerint 2 s-et utazott? Melyik képletet kell használni?

Ott rontod el a feladatot hogy mindig elfelejted hozzátenni kinek az órája szerint ről beszélsz.

A 0,99c vel haladó B űrhajó saját 1s elteltével nem 600 000 km re lesz C től hanem több milliárdra attól függően hány 9est írunk még a tizedes vessző után a sebességéhez.

A távolságok nem egyformák mindenkinek ,ez a 600 000km is csak abból származik hogy a Földön megállapítottuk hogy a Földi 1s alatt a fény 300 000km t tesz meg. Sőt ma már az 1métert is úgy definiáljuk hogy az a hossz amin a fény vákumban 1s alatt halad végig. De ez igazából csak egy Földi baromság , az 1m csak addig 1m a földlakóknak amíg nem kerülnek egyesek nagyobb vagy kissebb gravitációs térbe vagy nem mozognak nagyobb sebességekkel.

Magyarul idődilatációt akarsz számolni és keresed a mozgó testen eltelt időt miközben a mozdulatlan A n 1s telt el.

Biztos hogy rosszul számolsz mert a mozgó testen mindig kevesebb idő telik el mint A n . Valami 0,000s nak kellene kijönnie .

Egyébként meg tök értelmetlen ahogy C hez képest meg ott van egy D amit nem is értek hogy minek írtál oda.

A valóságban csak két test közti idő vagy tér vagy sebesség dilatációkat tudunk értelmezni . Tehát van A és B tested , a többivel csak magadat csapod be. Nem hiszem hogy a képletben amivel számolsz lenne hely harmadik test nek. Ugye látod?

@14: Mihez képest? :)

Ha csak két pont van, amik egyenes vonalú, egyenletes sebességgel mozognak egymáshoz képest, akkor nincs is értelme annak, hogy melyik áll és melyik mozog. Teljesen ekvivalens a kettő. A-ról nézve B mozog, B-ről nézve A.

Ha vannak viszonyítási pontok, nézhetjük azt, hogy azokhoz képest melyik mozog. De nincs igazi jelentősége. Egyenes vonalú egyenletes mozgások esetén bármelyik testet tekinthetjük állónak, vagy épp mozgónak. Ez az inerciarendszerek egyenlőségének elve.

16: Neked ez a fénysebesség valami perverziód?

Ha az egyik fénysebességgel halad, akkor annak

a, nincs nyugalmi tömege

b, nem létezik számára idő

így eléggé igencsak megkülönböztethető attól aki áll/nem fénysebességgel halad.

Ha valaki nem fénysebességgel, csak a fénysebesség teszem azt, 99%-ával halad, akkor sokkal izgalmasabb a dolog. Vagy bármennyivel fénysebesség alatt. Ha A és B egyenes vonalban és egyenletesen távolodik egymástól, akkor mondhatjuk azt, hogy A áll és B mozog, azt is, hogy B áll és A mozog, vagy ha valamilyen sebességgel mindkettő mozog, teljesen tökmindegy, ez csak attól függ, mihez viszonyítunk. Fizikailag egyenlő mindegyik. Nem arról van szó, hogy nem tudjuk melyik mozog és melyik áll, hanem arról, hogy nem létezik olyan abszolút dolog, hogy az egyik mozog a másik áll és pont.

Rém egyszerű a feloldása a pardoxonnak ,ezt nevezik ikerparadoxonnak amúgy.

Tehát amíg úgy határoztad meg a leíró eseményedet hogy a két objektum gyorsulások nélkül mozgott addig lehetetlen és gyakorlati jelentősége amúgy sincs hogy melyikük száguld gyorsabban.

Egy ilyen problémának a valóságban csak akkor van jelentősége ha a két test valamikor valamilyen ismert viszonyban létezett egymással magyarul óraszinkronitást tudunk értelmezni.

Az A és B objektumnál csak úgy merülhet fel óraszinkron változás +- egyik másik javára, ha két paraméter teljesül.

Első hogy van ismert közös óraszinkronjuk.

Második hogy bármelyik test inerciarendszert váltott a vizsgált szakaszon belül.

Az inerciarendszer váltás azt jelenti hogy mozgásállapot változáson esett át tehát megváltozott a rá ható gravitációs erő nagysága.

Ez fakadhat térbeli elmozdulásból (rakéta gyorsítás)

de egyenértékű azzal is ha egy nagy tömeg bekúszik alád mivel a gravitáció és a gyorsulási erő megkülönbözhetetlen.

A te kérdésed nem tartalmaz utalást a mért szakaszon közös eseményre és gyorsulást sem említesz . Ugyan lehetséges hogy az egyik tested gyorsabban halad és nem a másik de mivel sem az egyik sem a másik nem ismeri azt hogy a másiknál lévő órán milyen gyorsan kellene a mutatónak forognia ezért nincs objektív igazság. Gondolj bele a Földi órák másodperc mutatója csak egy földi embernek szolgáltatnak értelmezhető információt.Honnan tudnád hogy aki veled szembe jön Űrlény annak az óráján az egy másodperc milyen periódust jelöl? Sehonnan ,te tévesen azt hinnéd hogy az is egyenlő a te másodperceiddel és hibásan azt állapítanád meg hogy na lám lassabban jár tehát ő megy gyorsabban azt közbe lehet hogy te mész gyorsabban mert ítiéknél más másodpercmutató szögsebesség tartozik egy másodperchez.

@19: Ez az egyik legnépszerűbb téves magyarázata/megoldása az ikerparadoxonnak.

Valójában nagyjából semmit nem számít melyik hogy gyorsított és hogy nem gyorsított. A térben megtett út számít, akkor is, ha gyorsítás elszenvedése nélkül átteleportal a megfigyelő egy másfelé tartó űrhajóra.

Bővebb magyarázatért érdemes az anti háromszög-egyenlőtlenségre rákeresni.