Charles Darwin hívő volt?

"Though reticent about his religious views, in 1879 he responded that he had never been an atheist in the sense of denying the existence of a god, and that generally "an Agnostic would be the more correct description of my state of mind.""

"Darwin wrote of the period from October 1836 to January 1839:

During these two years I was led to think much about religion. Whilst on board the Beagle I was quite orthodox, & I remember being heartily laughed at by several of the officers (though themselves orthodox) for quoting the Bible as an unanswerable authority on some point of morality. I suppose it was the novelty of the argument that amused them. But I had gradually come, by this time, to see that the Old Testament from its manifestly false history of the world, with the Tower of Babel, rainbow as a sign, etc., etc., and from its attributing to God the feelings of a revengeful tyrant, was no more to be trusted than the sacred books of the Hindoos, or the beliefs of any barbarian."

[link]

Alapvetően hívő volt, de idővel ő maga is sokat gondolkodott ezen, és egyfajta agnosztikus nyitott kérdéssé vált nála a hit.

Egyébként nem egyszerű kérdés, egész tanulmányok születtek erről.

[link]

[link]

[link]

Igen. (nem akarlak, és nem is tudlak meggyőzni, az ő tudatában összefért ez a kettő, a gyakorizók tudatában nem szokott összeférni.)

Darwin/ A fajok eredete"…egész munkám egyetlen hosszú gondolatmenet…"

(15. fej., 1. mondat)

"Aki a számtalan külön teremtési aktusban hisz, azt mondhatná, hogy [..] a Teremtőnek abban telt a kedve, hogy [így tegyen]; nekem azonban úgy tűnik, ez csak magának a ténynek egy emelkedett nyelven való megismétlése." Darwin

"A fajok eredete" utolsó mondatában írja:

„Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is.” Charles Darwin, a nagy tudós.

Mert egy épeszű vallásos tudós nem szószerint értelmezi a Bibliát. Össze lehet egyeztetni, egymás komplementereként kezelve. Ha úgy fogja fel valaki, hogy Isten maga az Univerzum, az összes fizikai törvénnyel és anyaggal együtt, mindenben ott létezik... akkor teljesen jól megfér minden egymás mellett. Nem hívőként én így látom.

Csak a buta vallásos emberek harcolnak a tudomány ellen...

Egy ember képes szétválasztani az agyában az élet különféle jelenségeit.

Erre a legjobb példa az amerikai Átlag Joe:

1: Elmegy egy őslénytan múzeumba, ahol megtudja, hogy a dinók sok 100 millió éve léteztek. Bólint: OK.

2: Elmegy a templomba, ahol megtudja, hogy a Föld 6000 éves. Bólint: OK.

És ezek nem okoznak a fejében semmiféle zavart. Mindkettőt elhiszi, és mindkettőt a megfelelő helyzetben szedi elő, tehát nem keveri össze.

Így működik az emberi agy.

Ezt csak egy példának hoztam arra, hogy az átlagember KÉPES szétválasztani az agyában a különböző témaköröket.

A mai hívőknek ez különösen fontos, hiszen a tudomány szinte az egész Bibliát megcáfolta már.

Akkor jó. Szerintem nem létezik "átlagember" csak a statisztikában. A hitét mindenki bensőségesen személyesen éli meg. És nem kell szétválasztania semmit. A tudománynak és a hitnek más a célja, a módszerei, az eszközei, más az ember életében betöltött szerepe. 'A tudomány az tudomány, a hit az hit' - mondta egy előadáson Freund Tamás, Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.

[link]

Nézd: a #9-es írásod tipikus állatorvosi ló.

Ill. egy esetben állja meg a helyét: ha tudomásul vesszük, hogy a hit az NEM az igazságot mondja meg.

Ha ezt tudjuk, akkor minden stimmel.

Elfogadom a kritikát. A hit nem az igazságról szól.

A hivő, amit átél(het) maga az Igazság, az Út, az Élet. A különbség a folyamatban van: a tudomány analitikusan lépésről lépésre közelít, részigazságokat ír le, a hit Egyben pillantja meg az Igazat. Ez az intuitív állapot, az ihlet is, a művészi erő forrása is. József Attila különös-szép sorai erről:

[link]

A líra: logika;

de nem tudomány.

Flaubert szerint: "a jó vers nem szól semmiről". Ezért tud benne lenni teljesség, az örök, a végtelen

A tudomány szól a felfedezett részigazságokról.

[link]